Bevezetés | 3 |
A mikrobiológia tárgya és felosztása | 3 |
Néhány szó a mikrobiológia kialakulásáról | 4 |
A legfontosabb baktériumcsoportok rendszerezése, alak- és sejttana | 7 |
A baktériumok rendszerének problémája | 7 |
Az Eubacteriales morfológiája és citológiája | 8 |
Alak, méretek | 8 |
Ostorok | 9 |
A baktériumok sejtfala | 11 |
A tok | 14 |
A baktériumok protoplazmája | 16 |
Az örökitő állomány morfológiája és osztódása | 20 |
Rendellenes szaporodási módok | 22 |
Az Eubacteriales legfontosabb genuszai és családjai | 23 |
Actinomycetales | 22 |
Myxobacteriales | 28 |
Spirochaetales | 30 |
Mycoplasmatales | 30 |
A mikroorganizmusok növekedése és annak tényezői | 32 |
A baktériumok és a gombák tenyésztéséről | 32 |
Táptalajok | 32 |
Sterilizálás | 33 |
Tisztán való izolálás | 34 |
Függőcsepp-tenyészet | 35 |
A tenyészetek fejlődésének dinamikája | 35 |
A sejtek sajátságai a tenyészet korának függvényében | 37 |
Szinkron tenyészetek | 37 |
A fonalas gombák tenyészeteinek fejlődése | 38 |
Az ökológiai tényezők hatása a mikroorganizmusokra | 38 |
Az oxigén és a redoxpotenciál hatásai | 38 |
A viz (nedvesség) hatása | 39 |
A hőmérséklet hatása | 40 |
A mikroorganizmusok hő- és hidegtürése | 41 |
pH-hatások | 42 |
Fény- és ultraibolya sugárzás | 43 |
Vegyi tényezők hatása a mikroorganizmusokra: tartósitó és fertőtlenitő szerek | 43 |
A mikroorganizmusok élőhelyei | 44 |
Az autotróf baktériumok anyagcseréje | 46 |
Az autrófia fogalmáról | 46 |
A fotoszintetizáló baktériumok | 47 |
Általános jellemzésüök, családjaik | 47 |
A fototróf baktériumok anyagcseréje | 48 |
Kemoszintetizáló baktériumok | 51 |
Kemoszintetizáló kénbaktériumok | 51 |
A mikroorganizmusok szerepe a kén körforgalmában | 54 |
Vasbaktériumok | 55 |
Nitrifikáló baktériumok | 56 |
Hidrogénbaktériumok | 57 |
A heterotróf mikroorganizmusok anyagcseréje | 59 |
A légzés és az erjedés fogalma | 59 |
A valódi erjedések csoportositása | 59 |
Etilalkoholos erjedés | 60 |
Történet | 60 |
Etilalkoholos erjedés | 60 |
Történet | 60 |
Etilalkoholos erjedést előidéző mikroorganizmusok | 60 |
Az élesztősejt felépitése és szaporodása | 61 |
Az etilalkoholos erjedés biokémiája | 64 |
Az élesztők aerob és anaerob életmódjának biokémiai sajátságai | 65 |
Az etilalkoholos erjedés gyakorlati alkalmazásai | 66 |
Élesztőgyártás | 69 |
Tejsavas erjedések | 71 |
A tejsavas erjedések tipusai és az előidéző szervezetek | 71 |
A homofermentativ tejsavas erjedés és gyakorlati alkalmazása | 71 |
Heterofermentativ tejsavas erjedések | 73 |
Silózás, káposzta- és uborkasavanyitás | 75 |
Propionsavas erjedések | 76 |
Vajsavas és aceton-butanolos erjedések | 76 |
A szorosabb értelemben vett vajsavas erjedés | 77 |
A vajsavas erjedések a mezőgazdaságban | 78 |
Oldószer-gyártás Glostridium fajokkal | 79 |
Hangyasavas erjedések | 80 |
A nitrogéntartalmu anyagok anaerob erjesztése | 81 |
"Oxidativ" erjedések és egyéb részleges mikrobiológiai oxidációk | 81 |
Ecetsavas erjedés | 81 |
Glükonsav mikrobiológiai termelése | 81 |
Szetránvázas vegyületek részletes oxidációja | 81 |
A mikroorganizmusok aerob légzése | 81 |
A légzés bevezető szakaszai | 84 |
Citrát-kör a mikroorganizmusokban. Az Aspergillus citromsavszintézise | 84 |
Terminális oxidázok a mikroorganimusokban | 86 |
A mikroorganizmusok légzési szubsztrátumai | 87 |
Endogén és exogén szubsztrátumok | 87 |
Különleges légzési szubsztrátumok | 87 |
Poliszaharidok | 87 |
Lignin | 89 |
A szénhidrogének és származékaik bontása | 89 |
Zsirok és viaszok bontása | 90 |
Fehérjebontás | 90 |
A mikroorganizmusok N-anyagcseréjének speciális kérdései | 91 |
A levegő molekuláris nitrogénjének megkötése | 91 |
Szabadon élő N2-kötő organizmusok | 91 |
Szimbiontikus N2-kötő szervezetek | 93 |
A N2-kötés biokémiai mechanizmusa | 95 |
A virusok | 97 |
Történet | 97 |
A virusok kimutatása és szaporitása | 98 |
A virusok mérete | 99 |
A virusok kémiája, szerkezete és szaporodása | 100 |
Fonalas nukleoproteid-virusok | 100 |
Izodiametrikus nukleoproteid-virusok | 103 |
Bonyolultabb izodiametrikus virusok | 103 |
Bakteriofágok | 105 |
A virusok sejtkárositó hatásai | 110 |
Sejtdegenerációs elváltozások | 110 |
A virusok szerepe a rosszindulat daganatok keletkezésében | 111 |
Orvosi mikrobiológia | 114 |
A mikroorganizmusok kórokozó voltának történeti felismerése | 114 |
A megbetegedés létrejöttének feltételei | 116 |
A patogenitás fogalma és tényezői | 117 |
A virulencia fogalma | 118 |
A virulencia tényezői | 118 |
Szaporodás a gazdában, invaziv tényezők | 118 |
Toxinok | 120 |
A gazdaszervezet védekezése a kórokozóval szemben | 122 |
A mechanizmusok csoportositása | 122 |
A szervezet nem fajlagos védekező képessége | 123 |
A specifikus immunitás jelenségei | 124 |
A baktériumsejt antigénjei | 125 |
Az antigén-antitest reakció tipusai | 126 |
A szerzett immunitás kialakulásának utjai | 127 |
Az aktiv immunizálás gyakorlata | 128 |
Passziv immunizálás | 130 |
Szimultán oltás | 130 |
Az interferonok, mint a szervezet virus-elleni védekezésének eszközei | 130 |
A fertőző betegségek kemoterápiája | 131 |
A kemoterápia kezdetei | 131 |
Az antibiotikumok | 133 |
Függelék: A vitaminok gyártása mikrobiológiai uton | 138 |
A legfontosabb emberpatogén kórokozók | 138 |
Patogén kokkuszok | 138 |
Bélbaktériumok | 141 |
Corynebacterium diphtheriae | 143 |
Mycobacteriumok | 143 |
Egyéb nem spórázó baktériumok | 146 |
Spórás baktériumok előidézte betegségek | 147 |
Spirochaetales | 148 |
Rickettsia prowaszekii | 150 |
Emberpatogén gombák | 150 |
Protoszoonok előidézte betegségek | 151 |
Virusbetegségek | 152 |
Függelék: Mikrobiológiai védekezés az állati kártevők ellen | 157 |
A növények fertőző betegségei | 159 |
A fetőző növényi betegségek gazdasági jelentősége | 159 |
A gombás és baktériumos növénybetegségek terjedése | 160 |
A fitopatogén mikroorganizmusok biológiai csoportositása | 161 |
A fitopatogén mikroorganizmusok biológiai csoportositása | 161 |
A fitopatogén mikroorganizmusok fertőzésének folyamata | 163 |
A növény védekezése a fertőző mikroorganizmus ellen | 165 |
Axenia a gombás és baktériumos fertőzésekben | 165 |
A sejtek aktiv védekező reakciói | 166 |
A hiperszenzitivitás mint védekező reakció | 167 |
A gombás és baktériumos növénybetegségek helyi jellege | 168 |
A kórokozó mikroorganizmusok hatásai a gazdára | 169 |
Függelék: Az anyarozs termesztése | 170 |
A virusos növényi betegségek általános sajátosságai | 171 |
A növényi virusok gazdái | 171 |
A növényi virusbetegségek terjedésének módjai | 172 |
A virusbetegség tünetei | 173 |
A növényi virusbetegségek elleni küzdelem módjai | 174 |
A növény védekezése a virusokkal szemben | 175 |
A mikroorganizmusok változékonysága és öröklése | 177 |
Történet | 177 |
A változékonyság formáinak csoportositása | 178 |
Enzim-indukció és -represszió | 179 |
A mikroorganizmusok mutációi | 183 |
A genetikai rekombináció lehetőségei a mikroorganizmusokban | 185 |
Az Eubacteriales rekombinációs jelenségei | 189 |
Irodalom | 194 |