Politológia

Tartalom

Tartalomjegyzék
I. fejezet
A politikaelmélet történeti kialakulása (Bihari Mihály) 13
1. A politikaelmélet kezdetei és önállósulása 13
2. Történeti előzmények a magyar politikatudományban 14
3. A modem politikatudományok 17
Az UNESCO 1948-as állásfoglalása 17
Politikaelméleti diszciplínák 18
4. Az intézményesülés és a professzionalizáció kezdetei a hazai politikai tudományokban 22
II. fejezet
A politika tudománya (Pokol Béla) 26
1. Államtudomány és politikatudomány 26
2. A politikatudomány tárgya 27
3. A politológia alternatív tematikái 30
4. Eszmetörténeti vázlat 31
Irodalom 33
III. fejezet
A modern társadalmak szerkezete (Pokol Béla) 34
1. A rendszerfogalom fontossága 34
2. A szociális világ rendszerszintjei 35
3. A társadalom rendszerszintjének differenciálódása 38
Irodalom 40
IV. fejezet
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer (Bihari Mihály) 41
1. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 41
2. A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer 48
Az érdekek politikai természete és jellemzői 49
Az érdekek funkcionálásának színtere 53
Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai 54
Az érdekérvényesítés típusai 56
3. A politikai döntések: közvetítők a politikai és a gazdasági rendszer között 57
Döntéselméleti alapok 58
Optimális és/vagy kielégítően racionális döntések 60
A politikai döntések jellemzői 62
V. fejezet
A politika fogalma és megjelenési formái (Bihari Mihály) 65
1. A politika szó etimológiája (polis, polites, politikon - polity, politics, policy) 65
2. Politikafogalmak és meghatározások 68
3. A politika komplex magyarázata és a politika fogalmi összetevői 70
A) A politika közösségi tevékenység és viszony 70
B) A politika a hatalom megszerzésére és befolyásolására irányuló tevékenység 71
C) A politika konfliktusos viszony, tartalom és tevékenység 75
D) A politika érdekek, ideológiák által meghatározott, célkitűző és akaratlagos tevékenység, amely hatalomra tör 82
4. A politika alanyai 83
5. A politika megjelenési formái: tevékenység, viszony és tartalom 85
5
6. A politika komplex fogalma és rövid definíciója g7
Irodalom gg
VI. fejezet
A politikai alrendszer logikája (Pokol Béla)
1. A politika bináris kódja
2. Bináris logika és politikai alrendszer
3. Kompetíció és az államhatalom stabilizálása
4. Bináris logika és pártfejlődés 97
5. Érdek-képviseleti szervek és neokorporatizmus ]Q1
6. A közvetlen demokrácia korrekciós formái 104
7. A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai 105
8. A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai 109
Irodalom 111
VII. fejezet
A politikai rendszer és működése (Bihari Mihály) 112
A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 114
1. A politikai rendszer funkciói 117
A) A politikai rendszer társadalmi funkciói 117
B) A politikai rendszer belső funkciói 120
C) A politikai rendszer szakpolitikai funkciói 121
2. A politikai rendszer elemei 122
A politikai szervezetek 122
A politikai normák 126
A politikai magatartások 127
A politikai érdektörekvések és akaratok 129
A politikai hatalom intézményesült rendszere, vagyis a politikai döntési pozíciók,
döntéshozatali eljárások és folyamatok 129
A politikai kultúrák és értékek rendszere 130
A politikai ideológiák 131
A politikai közösségek rendszere 131
3. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők 132
4. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 134
Az innováció szintjei és az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők 135
Megújulási képesség és társadalmi típusok 137
Innováció és konfliktus 138
A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái 138
A politikai rendszer tanulási képességét csökkentő tényezők 139
Irodalom 140
VIII. fejezet
A politikai rendszerek strukturalista-funkcionalista felfogása (Bihari Mihály) 143
1. A politikai rendszer mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere 147
2. A politikai alrendszer általános jellemzői 148
3. A politikai rendszer környezete és határa 148
4. A politikai rendszer input és output kapcsolódása társadalmi környezetéhez 149
5. A politikai rendszer funkciói 150
6. Átváltoztatási funkciók és folyamatok a politikai rendszeren belül 152
Irodalom 157
6
IX. fejezet
A politikai ideológiák (Bihari Mihály - Pokol Béla) 158
1. Az ideológia fogalma 158
2. Az ideológiák funkciói 161
3. Az ideológiák funkcióinak változásai 163
4. A modern ideológiák sajátosságai 166
5. Ideológiák és politikai akaratképzés 169
6. A főbb politikai ideológiai családok és azok belső pluralitása 171
Irodalom 172
X. fejezet
A négy fő politikai ideológia (Bihari Mihály) 173
1. A liberalizmus 173
A klasszikus liberális elmélet és gondolkodásmód kialakulása 173
Az új liberalizmus és a modern liberalizmus 177
A liberalizmus eszméjének és ideológiájának általános jellemzői 180
A liberalizmus legfőbb pozitív (elfogadott) és negatív (elutasított) értéke 182
A liberális eszme és ideológia összefoglalása 183
Irodalom 186
2. A konzervativizmus 188
A konzervatív eszme és gondolkodási mód kialakulása 188
A liberalizmus kritikája 188
A konzervativizmus nem ideológia, hanem eszme, gondolkodási mód, „előítélet",
„prepolitikai" jelenség 189
A konzervativizmus alapelvei 191
A konzervativizmus alapvető értékei: a hagyomány és a hagyományos rend 193
Az állam és az állam szerepe a konzervativizmusban 195
Az államrend 195
Az állam szerepe a konzervativizmusban 196
Legitimitás és demokrácia 198
A szabadság és az egyenlőség a konzervatív ideológiában 199
A társadalom, a piac, az államrend és a társadalmi változások a konzervatív
ideológiában 201
Irodalom 203
3. Szocializmusideológiák 204
A kritika fegyvere 204
A szocializmuselméletek és -ideológiák néhány közös vonása 205
A szocializmusideológiák és -elméletek főbb képviselői 206
A szocializmusideológiák és -elméletek közös értékrendszere 207
A szocializmusideológiák történeti és analitikus tipológiája és részletesebb ismertetése . . . 208
Az utópista szocializmusok 209
Marx és Engels tudományos szocializmusa 209
A revideált „tudományos szocializmus" - a szociáldemokrácia ideológiája 211
A kommunizmus (bolsevista) ideológiája 212
A kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése a kommunista pártok
hatalomra kerülése után (1917-1989) 214
Harmadikutas szocializmusok 219
Keresztényszocializmusok 220
Fasizmusok, fasiszta és nemzetiszocialista ideológiák 221
A megújult szociáldemokrácia a második világháború után. A Szocialista
Internacionálé pártjai. Elvek és fő értékek 224
7
A „harmadik út": a szociáldemokrácia újabb megújulása 226
Irodalom 228
4. A nacionalizmus 230
Meghatározható-e tudományosan a nacionalizmus és a nemzet fogalma? 230
A nacionalizmus mint politikai eszme közös vonásai és alapelvei 231
A nemzet a történelemben 232
A „nemzetiség" és a „nemzet" a magyar történelemben 233
A gentilis nemzettudat 233
A rendi nemzet és nemzettudat 233
A háromféle nemzetfogalom 234
A modem nemzet és nemzeteszme 235
Nacionalizmustípusok a történelemben 236
Nemzetfogalmak. Megközelítési módok, felfogások 240
A nemzet definiálhatatlanságának koncepciója 240
A nemzet valóságos, történetileg kialakult, változó és „gyakorlati" társadalmi csoport . . 240
A nemzet a marxista-leninista irodalomban 241
A nemzetfogalom magyarázata 242
A nemzet összefoglaló definíciója és fogalmi elemei 247
Irodalom 249
XI. fejezet
A politikai értékek (Bihari Mihály) 251
1. Értékelméleti (axiológiai) alapok 252
2. Az érték elvont fogalma 254
3. Az értékek fajtái és megjelenési formái 257
4. Az értékek összefoglaló magyarázata 260
5. Politikai értékrendszer, a politikai értékek 263
A politikai rendszerek elsődleges (primer) pozitív és negatív értékkategória-párjai 274
6. Az elsődleges politikai értékek a demokráciákban 267
A politikai szabadság 267
Az egyenlőségérték 268
A demokrácia mint politikai érték 270
A politikai rendszer legitimációja vagy igazságossága 271
A humanizmus értéke: az emberi élet és az emberi méltóság 271
A béke mint politikai érték 272
A természetes emberi környezet 273
7. Leszármaztatott demokratikus politikai értékek 275
8. A politikai értékrendszerek pluralizmusa és harmonizálása 283
Irodalom 285
XII. fejezet
A pluralizmus fogalma es elméletei (Bihari Mihály) 288
1. A pluralizmus fajtái és területei 289
A filozófiai pluralizmus (ellentéte a filozófiai monizmus) 289
Az ideológiai pluralizmus 290
A politikai pluralizmus és összetevői 291
A gazdasági pluralizmus 293
A vallási és a teológiai pluralizmus 293
A jogi pluralizmus
A társadalmi pluralizmus
2. A politikai pluralizmus elmélettörténetéhez 296
3. A politikai pluralizmus elvi alapjai 302
4. A pluralizmus gyakorlata és módszerei az USA-ban 302
5. A pluralista demokrácia Amerikában 304
6. A poliarchia 305
7. A pluralista demokrácia és a poliarchia „totális" kritikája 306
8. A pluralista elmélet újabb kritikája 308
9. A hatalmi rendszerek összefoglalása a pluralitás és a monolitikusság érvényesülése szempontjából 310
Irodalom 311
XIII. fejezet
Hatalom és legitimáció (Bihari Mihály - Pokol Béla) 313
1. A politikai hatalom társadalmi alapja, szükséglete és rendeltetése 313
2. A politikai hatalom társadalmi alapja és rendeltetése 314
3. A hatalomfelfogások főbb típusai 315
4. A politikai hatalom összefoglaló magyarázata 319
5. A hatalom forrásai és eszközei. A hatalmi pozíció: döntéshozó pozíció 319
A hatalmi pozícióhoz kötött hatalmi forrás 320
A perszonifikált hatalmi forrás 320
A jogászi-normatív hatalomforrás-felfogás 321
További hatalomforrások és eszközök 322
6. A legitimáció fogalmi köre - bevezetés 322
7. A legitimitás szociológiai átértelmezése 323
8. Habermas legitimációs tematikája 326
9. Claus Offe: A legitimitás helyett tömeglojalitás 329
10. A sztálini hatalomgyakorlás legitimációs érvei 331
Irodalom 332
XIV. fejezet
A POLITIKAI PÁRTOK (Bihari Mihály) 333
1. A modem pártok kialakulása 333
2. A pars pro toto elve 336
3. A modem politikai pártok történeti típusai és alakváltozásai 337
Összefoglaló tipológia 339
4. A bolsevik típusú kommunista pártok 341
5. Az állampárt 345
6. A modern pártok általános fogalmi ismérvei és funkciói 350
A politikai pártok fogalmi ismérvei 350
A modem pártok funkciói 353
7. A pártrendszerek és a pártrendszerek típusai 359
8. A pártrendszert meghatározó tényezők 361
9. Pártrendszertípusok, a pártrendszerek csoportosítása 363
A pártrendszerek típusai 364
Irodalom 376
XV. fejezet
Magyarországi pártrendszerek (Történeti és analitikus bemutatás) (Bihari Mihály) 378
Az általános és az egyedi vonások a magyar pártrendszerek történeti alakulásában 378
A magyarországi pártrendszerek történelmi periodizációja 380
1. A magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza - premodem pártrendszer (1867-1918) 381
9
A magyarországi dualista korszak premodem pártrendszerének jellemző vonásai 383
Ideológiai és világnézeti pártok 3g4
2. A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa között 333
A pártrendszeren belül kialakuló releváns pártok és pártcsaládok 1918-19-ben 389
3. A magyarországi pártrendszer 1919 márciusa és 1919 augusztusa között.
Az első egypárti totalitárius diktatúra Magyarországon 392
4. A magyarországi pártrendszer a Horthy-korszakban (1920-1944) 394
A kormányzó pártok ideológiai, politikai arculata és szervezeti rendszere 395
A kormányzó pártok alapeszméje és értékrendje 395
A magyarországi predomináns pártrendszer 395
A Horthy-korszak pártrendszerének struktúrája: kormányzó párti/ellenzéki párti
megosztottság és az ideológiai csoportosítás alapján 397
A pártokat elválasztó fő törésvonalak 400
5. A Szálasi-féle nemzetiszocialista terror időszakának pártrendszere
(1944. október 16.- 1945. március-április) 401
6. A koalíciós időszak pártjai és pártrendszere 1944 decembere és 1948/49 között 402
A magyarországi új pártrendszer kialakulását és kezdeti működését alapvetően meghatározó tényezők - a népi demokratikus többpártrendszer 402
A pártok és politikai szervezetek feloszlatása 403
Rendszerváltoztató pártok és programok - megkonstruált többpártrendszer 403
Az államszervezet kialakítása 405
A Magyar Kommunista Párt harca a hatalom megszerzéséért, 1944-1948 407
A korlátozott többpártrendszertől az egypártrendszerig (Kierőszakolt rendszerváltás és Magyarország szovjetizálása, 1948-1950) 412
7. A második kommunista egypártrendszer 1949 nyarától 1989 őszéig 414
A totalitárius egypártrendszer Magyarországon (1949-1953) 415
A totalitárius egypártrendszer jellemzői 415
A monopolisztikus és hegemonisztikus egypártrendszer Magyarországon (1953-1989). . . 418 A monopolisztikus egypártrendszer konkrét jellemzői Magyarországon
(1953-tól 1980-as évekig) 419
A hegemonisztikus vagy pragmatista egypártrendszer Magyarországon
az 1980-as évtizedben 423
8. A demokratikus, versengő, mérsékelten pluralista többpártrendszer (1989-2006) 425
A többpártrendszer kialakulásának és működésének szakaszai 425
Az intézményesült magyar többpártrendszer tartós szociológiai jellemzői 1990 és 2006 között . 427
Irodalom 435
XVI. fejezet
Politikai pártok és érdek-képviseleti szervek (Pokol Béla) 438
1. A pártelmélet kérdéseiből 438
2. A választási rendszer hatása a politikai pártokra 440
3. Politikai részvétel 442
4. Az érdek-képviseleti szervek - a politikai intézményesülés változásai 446
5. Az érdek-képviseleti szervek térnyerése 446
6. A térnyerés hatásai a politikai rendszerre 449
7. Az érdek-képviseleti szervezeti rendszer 452
Irodalom 454
XVII. fejezet
A politikai mozgalmak (Pokol Béla) 455
1. Politikai mozgalmak és mindennapi élet 455
10
2. A mozgalom fogalmának jelentésváltozásai 456
3. A politikai mozgalmak formáinak történeti változásai 457
4. A politikai mozgalmak dinamikája 462
Irodalom 465
XVIII. fejezet
Tömegkommunikáció és politika (Pokol Béla) 466
1. Kitágult világkép és tömegkommunikáció 466
2. A tömegmédiumok tevékenységszférái 467
3. A tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok 469
4. Az újságírás és a politizálás történeti elkülönülése 471
5. A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei 473
6. Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai 475
7. Korrekciós mechanizmusok 477
Irodalom 480
XIX. fejezet
A parlamentarizmus modelljei (Pokol Béla) 481
1. Bevezetés. Az államok csoportosítási lehetőségei 481
2. A parlamentarizmus alapelemeinek történeti kialakulása 483
Az alapelemek kialakulása - Anglia 483
A parlamentarizmus térhódítása - Belgium, Franciaország 485
A parlamentarizmus további terjedése — Németország, Olaszország 486
Közép-Kelet-Európa „csonka" parlamentarizmusa 489
3. A parlament, a kormány, az államfő és az alkotmánybíróság viszonya 490
A parlament és a kormány viszonya 490
A kormány és az államfő viszonya 505
Az Alkotmánybíróság a „hatalmi négyszögben" 511
4. A parlament működése és funkciói 517
A parlamenti képviselők választási rendszere 517
A parlamenti képviselők 521
A parlament belső szervezete 523
A parlament funkciói 527
A törvény-előkészítés folyamata 530
5. A kormány és a minisztériumok 534
A miniszterelnök és a kormány viszonya 534
A miniszterelnök saját apparátusának szerepe 539
A minisztériumok politikai vezetése és közigazgatási apparátusa 542
6. Az államfő alkotmányjogi és politikai helyzete 545
Az államfői pozíció alkotmányjogi szabályozása 546
Az államfői hivatal apparátusellátottsága 591
Az államfő politikai szerepvállalása 553
7. Az alkotmánybíráskodás 554
Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása 555
Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai 557
Az alkotmánybíráskodás tárgykörei 558
Az alkotmánybíráskodás eljárási kérdései 563
A közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás összefüggései 564
Irodalom 566
11
XX. fejezet
Értelmiség és politika (Pokol Béla) 568
1. Értelmiség és össztársadalom 569
2. A nyelvpolitikai küzdőtér 573
3. Elméleti következtetések 577
4. A hivatásos politikusok 580
5. A politika finanszírozása 593
Irodalom 607
XXI. fejezet
A parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai (Bihari Mihály) 610
1. A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai 610
2. A nyugat-európai parlamentarizmus történeti funkcióváltásai 611
3. A modern parlamentarizmus funkciói 612
A parlamentek alapvető funkciói 614
Képviseleti funkció 614
Hatalmi funkció 615
Jogalkotó, törvényalkotó funkció 616
A politikai ellenőrzés és felelősségre vonás funkciója 616
A politikai nyilvánosság biztosításának funkciója 616
Legitimációs funkció 617
4. A kormányzó és az ellenzéki pártok funkciói 617
A kormányzó párt (pártok) parlamenti funkciói 618
Az ellenzéki pártok parlamenti funkciói 619
5. Az ellenzéki pozíció: hatalmi pozíció 620
6. A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok megosztottsága 621
7. Mi az, amit az ellenzék nem tehet? 622
8. Kormányzóképesség és kormányozhatóság 623
XXII. fejezet
Parlamenti törvényhozás és alkotmányos alapjogok (Pokol Béla) 626
1. Az alkotmányos alapjogok kiemelkedése a jogrendszerből 626
2. Az alapjogok és a jog rétegei 629
3. Az alapjogi réteg a jog tetején 630
4. Az alapjogi réteg kérdőjelei 632
5. Az alapjogi alkotmánybíráskodás típusai 635
Irodalom 638
XXIII. fejezet
A politika és a jog alrendszerének kapcsolatai (Pokol Béla) 640
1. A jogpolitika és a jog rétegei 640
2. A jogpolitika szférái 642
Irodalom 647

Témakörök