Politológia

Tartalom

1. A POLITIKATUDOMÁNY ÓNÁLLÓ TÁRSADALMI TUDOMÁNYÁG 3
1.1. Kialakulása 3
1.2. A politológia, mint alaptudomány szerepe a politikai tudományok rendszerében 4
1.3. A magyar politikatudomány kialakulása, fejlődése 4
2. A POLITIKA FOGALMA 7
2.1. A politika értelmezésének története 7
2.2. Következtetések: 11
3. A POLITIKAI RENDSZER 12
3.1. A politikai rendszer általános jellemzői 12
3.1.1. Funkciói 12
3.1.2. A politikai rendszer elemei 14
4. NÉZETEK A POLITIKAI RENDSZERRŐL 22
4.1. Max Weber hatalomfelfogása 22
4.2. A hatalom elit felfogása 27
4.3. A pluralista hatalomfelfogás 29
4.4 A politikai rendszer rendszerelméleti megközelítése 32
5 A GAZDASÁGI RENDSZER ÉS A POLITIKAI RENDSZER AZ IPARI
TÁRSADALMAKBAN 37
5.1. Az ipari forradalmak (rövid jellemzés) 37
5.1.1. Az első ipari forradalom 37
5.1.2. A második ipari forradalom 37
5.1.3. A harmadik ipari forradalom 37
5.2. A modem társadalmak szerkezete 38
5.2.1. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolódási 39
6. A DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZEREK 42
6.1. A demokratikus politikai rendszerek történelmi előzményei 42
6.1.1. Választás és képviseleti rendszerek a polgári forradalmak élőt 42
6.1.1.1. Az ókor 42
6.1.1.2. A rendi monarchiák idején 42
6.1.1.3. A választójog és a képviseleti intézmények a polgári forradalmak időszakában 43
6.2. A hatalommegoszlás elvén működő kormányzati rendszerek kialakulása 45
6.2.1.1. A parlamentarizmus kialakulása Angliában 45
6.2.1.2. Az angol parlamentarizmus története 45
6.2.1.3. A parlamentarizmus térhódítása a kontinensen 47
6.2.1.4. A parlamentarizmus kialakulása és sajátosságai Magyarországon 49
6.2.2. Az Amerikai Egyesült Államok prezidenciális (elnöki) kormányzati rendszere 63
7 A MODERN KOR DIKTATÚRÁI 66
7.1. A totalitárius rendszerek 66
1.1.1. A totalitarizmus fogalma 66
7 1.2. A totalitárius rendszerek jellemzői 67
7.1 3. A totalitárius rendszerben a politikai rendszer és gazdasági rendszer viszonya 70
7.2 Az autoritárius rendszerek 71
7.2.1 Az autoritárizmus fogalma, az autontárius rendszerek keletkezése,
jellemző vonásai 71
7.2.2. Az autorítiríus rendszerek típusai 72
7.3 A magyarországi szocializmus hatalmi rendszere 74
7.3.1. Az 1948-49-1956.október 23-a közötti időszak jellemzői 76
7.3.2 Az 1956.november 4. - 1989. szeptember 18. közötti időszak jellemzői 77
8. A JELENKORI DEMOKRATIKUS POLITIKAI RENDSZEREK JELLEMZŐI 81
8.1 A parlament mai szerepe 81
8.1.1. A parlament funkciói 81
8.1.2. A parlamentnek belső struktúrája 82
8.1.3. A parlament hatáskörének közjogi korlátai 84
8.2. A kormány, kormányzás 85
8.2.1. A kormány, a kormányzás fogalmának eltérő értelmezései 85
8.2.2. A kormány politikai felelőssége 85
8.2.3. A kormány funkciói 86
8.2.4. A kormányzati tevékenység korlátai 87
8.3. Az államfő szerepe a különböző kormányzati rendszerben 88
8.3.1. Az elnöki rendszerben 88
8.3.2. A parlamentáris rendszerben 88
8.4. Az alkotmánybíráskodás 88
8.4.1. A modem alkotmánybíráskodás története 88
8.4.2. Az alkotmánybíráskodás: azonosságok és eltérések a két modell között 89
8.5. Pártok és pártrendszerek 90
8.3.1. A politikai párt 90
8.5.2. A pártok felosztása származásuk szerint 91
8.5.3. A pártok történelmi fejlődése 91
8.5 4. Politikai tagoltság és a politikai pártok 93
8.5.5. A pártrendszerek 95
8 5 6 A pártrendszerek és a politikai kultúra kapcsolata 97
8 6. A választójog, a választási rendszerek 99
8.6.1. A választójog fogalma, választási alapelvek 100
8.6.2. A választási rendszer 100
8.6.2.1. A választási rendszerek alaptípusai 101
8 6.2.2. A választási rendszerek néhány politikai
következménye 101
8.7. A mai demokratikus kormányzati rendszerek jellemzői 103
8.8. A polgári demokrácia politikai rendszerének újjászületése Magyarországon
(1989-90 fordulójától) 107
8.8.1. A rendszer váltás utáni politikai rendszer sajátosságai 108
8.8.2. Az Alkotmánybíróság szerepe a magyar politikai rendszerben 110
8.8.3. Az önkormányzatok szerepe a mai magyar politikai rendszerben 111
8.8.4. A választási rendszer, a választójog 111
8.8.4. A választási rendszer, a választójog 114
8.8.6. Érdekképviseletei szervezetek, mozgalmak 116
9. A DEMOKRATIKUS RENDSZEREK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA, NAPJAINK ÚJ KIHÍVÁSA 119
9.1. A politikai élet új szereplői, hatásuk a politikai struktúrára 119
9.1.2. Az érdekképviseletek térnyerése 119
9.1.3. A tömegkommunikáció szerepe a politikai életben 120
9.1.4. Az új társadalmi mozgalmak 122
FELHASZNÁLT IRODALOM 128
TARTALOMJEGYZÉK 136

Témakörök