Bevezetés | 5 |
A modernizáció elméleti keretei | |
1. fejezet | |
A modernizáció dinemziói | 11 |
A makroszintű modernizácó dimenziói | 16 |
A modernizáció hatása mikroszinten: a modern individualitás szférája | 32 |
Korai szocializmus és modernizáció | 36 |
2. fejezet | |
Modernizáció és intergáricó | 42 |
A társadalom integrációja | 44 |
Integráció és koordináció | 49 |
Makrotársadalmi innovációs láncolatok | 55 |
3. fejezet | |
Racionalitások a modern társadalomban | 64 |
Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás kritikája | 68 |
A modern társadalmak racionalizálódása mint interprentáció (Richard Münch társadalomelméletéről) | 78 |
Az egyetemi-tudományos szféra | |
4. fejezet | |
Az egyetem a modern társadalomban | 97 |
Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái | 100 |
Az amerikai egyetem | 107 |
5. fejezet | |
Kompeitív egyetem - egyetemi reform | 125 |
A magyar egyetemi szféra korlátai | 126 |
Az egyetemi szféra reformlehetőségei | 136 |
Társadalomelméleti tanulságok | 144 |
6. fejezet | |
A tudomány értékelési mechanizmusai | 147 |
A tudományos szféra önszerveződése | 150 |
A tudományos értékelés torzulásai | 161 |
Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete | 171 |
Hazai tanulságok | 176 |
7. fejezet | |
A társadalmi alrendszerek kettős racionalitása | 185 |
A modern társadalom differenciálódásának kategóriái | 200 |
A politikai szféra reformja | |
8. fejezet | |
Ideológia és politika mint társadalmi alrendszer | 213 |
Az ideológiák funkcióinak változásai | 215 |
A modern ideológiák sajátosságai | 222 |
Ideológiák és politikai akaratképzés | 229 |
Politika és közigazgatás | 235 |
9. fejezet | |
Stabilitás és legitimáció | 240 |
A legitimitás szociológiai értelmezése | 243 |
Habermas legitimációs tematikája | 250 |
Claus Offe: A tömeglojalitás mint a legitimitás szurrogátuma | 259 |
A legitimáció érvei Kelet-Európában | 263 |
10. fejezet | |
Politikai pártok és érdekegyesületek | 268 |
Az első struktúraváltás, a tömegpártok megjelenése | 269 |
Az érdekképviseleti szervek - a politikai intézményesülés változásai | 273 |
Az érdekképviseleti szervek térnyerése | 274 |
A térnyerés hatásai a politikai rendszerre | 281 |
Az érdekképviseleti szervezeti rendszer | 289 |
11. fejezet | |
Alternatív utak a politikai rendszer reformjára | 293 |
A magyar politikai rendszer változási tendenciái | 294 |
A politikai rendszer reformalternatívái | 302 |
A politikai érdekképviselet egy lehetséges reformja | 311 |
Alkotmányvédelmi garanciák és problémáik | 325 |
12. fejezet | |
Politikai reform - társadalomelméleti nézőpontból | 329 |
Az államhatalom eltérő stabilizálásának útjai | 332 |
A kompromisszumos politikai reformok szükségszerűsége | 344 |
Stratifikácós és funkcionális differenciálódás | 346 |
Politikai pluralizmus - társadalomelméleti megfogalmazásban | 350 |
13. fejezet | |
A kétkamarás országgyűlés és a politikai reform | 355 |
A neokorporatista politikai reform főbb vonásai | 356 |
Az érdekképviseleti kamara működése | 362 |
A párt központi testületei által kontrollált parlamenti első kamara | 374 |
A politikai reform bevezetésének szakaszai | 377 |
Függelék | |
Egy módosított politikai reformterv körvonalai | 385 |
Egy tiszta hatalommegosztási modell reformalternatívája | 388 |
A többpártrendszer jelöltállítási arányokhoz való kötése | 395 |
A reformalternatívák értékelése | 402 |
Jegyzetek | 406 |
Irodalom | 423 |