Politikai gazdaságtan IV.

Tartalom

ELŐSZÓ 7
1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetgazdaságok viszonya 9
1.1. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok a kapitalizmus kialakulásáig 9
1.2. A tőkés nemzetgazdaság tanulmányozásának alapmodellje 9
1.3. A tőkés világgazdaság kialakulása 10
1.U. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok formái és visszahatásuk a nemzeti gazdaságokra 11
1.5. A világgazdaság modellje és összefüggéseinek jellege 12
2. A gazdasági szervezetek és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok 15
2.1. A gazdálkodás szervezeti rendje és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése a tőkés országokban 15
2.2. A gazdasági szervezetek és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése a szocialista országokban 20
2.3. Egyéb nemzetközi gazdasági szervezetek 22
2.4. A gazdaságok országon belüli szervezetei, irányitási rendszerei és a külgazdasági kapcsolatok 23
3. Az áruk nemzetközi cseréje 26
3.1. A nemzetközi kereskedelem inditékai. Komparativ előnyök és hátrányok 25
3.2. Nemzetközi értékviszonyok 33
3.3. A nemzetközi cserearányok 40
3.4. Az egyenértékű nemzetközi csere fogalma 42
3.5. A szocialista, illetve a kapitalista országok
külkereskedelmének sajátosságai 44
A nemzetközi pénz 46
4.1. Az arany mint nemzetközi pénz 46
4.2. Az arany standard rendszer 49
4.3. Az aranydeviza standard, a Bretton Woods-i rendszer 50
4.4. Az aranydeviza rendszer fejlődése, válsága. A tőkés nemzetközi pénzrendszer 54
4.5. Pénzügyi integrációs törekvések Nyugat- Európában 57
4.6. A szocialista országok nemzetközi pénzügyei 58
4.7. A nemzetközi fizetési mérleg 64
5. Nemzetközi és belföldi árak 66
5.1. A nemzetközi és a belső árak összehasonlitasa. Határ- és átlagárfolyam . . 67
5.2. Az egyes termékek, illetve vállalatok nemzetközi összehasonlítása a gyakorlatban 70
5.3. A nemzetközi és a belső árak összekapcsolódása és változásaik. A vámok 74
5.4. A KGST-országok egymás közötti külkereskedelmi árai 77
5.5. Egy kitérő: a kompetitív árrendszer kritikai értékelése 79
6. Tőkekivitel 89
6.1. Tőkekivitel a kapitalizmusban 90
6.2. Tőkemozgatás a szocialista országok között ... 93
6.3. Tőkekivitel a kapitalista és a szocialista országok között 97
7. A nemzetközi kooperációk fogalma és szerepe 93
7.1. A kooperációk fogalma és helyzete a szocialista országokban 98
7.2. A kooperációk környezeti feltételei a szocialista országokban 99
7.3. A magyar vállalatok nemzetközi kooperációi ... 101
8. A nemzetgazdaságok nyitottságának fogalma, összetevői és mérhetősége 106
8.1. A gazdasági nyitottság mennyiségi meghatározói 107
8.2. A gazdasági nyitottság minőségi meghatározói. Termelési és exportkoncentráció 110
8.3. A gazdasági nyitottság mértékének értékelése 112
9. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulásának fő jellemzői 197C-1980 között 114
9.1. Általános jellemzés 114
9.2. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai az utóbbi években 119
9.3. Export és importstrukturánk vállalati és termékszintü koncentráltsága az 1970-es évek 121
10. A külgazdaság hatása a nemzeti gazdaságokban érvényesülő gazdasági összefüggésekre 127
11. A nemzetközi integráció 133
11.1. Az Európai Gazdasági Közösség 134
11.2. A KGST 134
12. A világgazdaság egyes jellemző fejlődési tendenciái 138
12.1. Az elmaradottság jelenségének kialakulása, a centrur-Deriféria viszonv fejlődése 130
12.1.1. Az elmaradottság okai 140
12.1.2. A centrum-periféria viszony fejlődésének rövid áttekintése . 142
12.1.3. A fejlődő országok gazdasági szerkezete 145
12.1.3.1. A modern szektor 146
12.1.3.2. A hagyományos szektor 146
12.1.3.3. Paraszti árutermelés és kézműves kisüzemek 148
12.1.3.4. Többszektorú gazdaság a fejlett és a fejlődő országokban 150
12.1.4. A centrum-periféria viszony következményei a külgazdasági kapcsolatokban és a nemzetgazdaság belső működésében 151
12.1.4.1. Gazdasági függés és jövedelemveszteségek a külgazdasági kapcsolatokban . 151
12.1.4.1.1. Közvetlen függés és kizsákmányolás az idegen tőke által 151
12.1.4.1.2. Függés és veszteségek a külkereskedelmi kapcsolatokban 151
12.1.4.1.3. Pénzügyi függés és veszteségek a devizális kapcsolatokban 152
12.1.4.1.4. A külföldi technikáról és szakrudástól való függés 153
12.1.4.2. Az elmaradottság és fejlettség dialektikája a fejlődő országok gazdaságán belül 154
11.1.4.2.1. Miért nem teremtenek keresletet és kínálatot egymásnak az egyes szektorok és gazdasági alapegységek? 154
12.1.4.2.2. A belső felhalmozás korlátai 156
12.1.4.2.3. Népesedési helyzet és munkanélküliség a fejlődő országokban 157
12.1.5. Hogyan tovább? A fejlődő országok gazdasági és társadalmi átalakulásának néhány kérdése 158
12.1.5.1. Követhető-e a fejlett országok által bejárt ut? 159
12.1.5.2. Meggondolások a fejlett országok termékeinek és intézményeinek átvételével kapcsolatban 160
12.2. A világgazdaság várható fejlődési tendenciái 164
12.2.1. A világ népességének várható alakulása 2000-ig 165
12.2.2. Energia-, nyersanyag-, és élelmiszer ellátottság 166
12.2.3. A környezetvédelem fokozott szükségessége és költségei 168
12.2.4. A termelőerők fejlődése és a gazdasági növekedés 168
12.2.5. Szerkezeti változások a gazdaságban 169
12.2.6. Intézményi rendszer 170
12.2.7. A fegyverkezés várható alakulásának gazdasági-társadalmi vonatkozásai 171
12.2.7.1. A katonai kiadások nagysága 172
12.2.7.2. A katonai kiadások okai és következményei 172-174

Témakörök