Politikai gazdaságtan III.

Tartalom

Bevezető 3
Első rész: A szocialista társadalom termelési módjának alapvető
vonásai 5
A szocialista társadalmi-gazdasági rendszer kialakulása és fejlődése 7
A szocializmus fejlődésének fő szakaszai 7
A szocialista építés közös vonásai és nemzeti sajátosságai 9
A szocializmus építésének történelmi körülményeiről 10
A szocializmus alapjainak lerakásáig terjedő időszak
alapvető jellemzői és feladatai 10
A szocialista államosítás két útja 11
A termelés valóságos (gyakorlatban való) társadalmasítása 11
A kisárutermelés szocialista átalakítása. Lenin szövetkezeti terve 12
A szocialista iparosítás 13
A többszektorú gazdaság és a gazdaságpolitika 14
A szocializmus alapjai lerakásának társadalmi-gazdasági jelentősége 16
Gazdasági feladatok a fejlett szocializmus építésének
szakaszában 17
Gazdaság és politika a szocialista építés időszakában 19
A termelőerők fejlődési tendenciái, a tervszerűség
és az árutermelés a szocialista termelési viszonyok
rendszerében
A szocialista termelési viszonyok fontosabb összefüggései
A termelőerők minőségi jellemzői és a tevékenységcsere technikai-gazdasági alapjai 23
A tevékenységcsere típusai a szocializmusban 25
A tervszerűség mint gazdasági kategória 25
2.3.2. Az árutermelés feltételei és sajátosságai a szocializmusban
2.3.3. A gazdasági elkülönültség és az áruviszonyok fő
területei 28
2.3.3.1. Elkülönültség az állami tulajdon körében 29
2.3.3.2. A szövetkezetek tulajdonosi elkülönültsége 30
2.3.3.3. Az egyének és a gazdasági elkülönültség 31
2.3.4. A szocialista árutermelés sajátosságai 32
2.4. A társadalmi összmunka elosztásának általános törvénye és különös alakjai 33
2.4.1. A tervszerűség mint tudatosan fenntartott arányosság. 34
2.4.1.1. Az arányosság alapja, kritériuma és sajátosságai 34
3.4.2. A társadalmi tudatosság 37
2.4.3. Az értéktörvény érvényesülése a szocialista gazdaságban 38
3. A termelőfolyamat jellege és céljai a szocializmusban 42
3.1. A szocialista termelőfolyamat átfogó jellemzése 42
3.1.1. A termelés és a szükségletek közvetlen kapcsolata 42
3.1.2. Használati érték és érték 43
^3.1.3. A munka jellege 44
3.1.4. A szükséges és többlettermék viszonya és funkciói 44
3.1.5. A szocialista termelés cél és eszközrendszere közelebbről 46
3.2. A szocialista termelőfolyamat kettős jellege 47
3.2.1. A naturális folyamatok összefüggése a termelés
céljával 47
3.2.2. Érték- és pénzfolyamatok szerepe a termelés és szükségletek kapcsolatában 49
3.3. Gazdálkodás makro és mikroszinten 52
3.3.1. A kétszintű gazdálkodás szükségessége 52
3.3.2. A makro- és mikrogazdálkodás kölcsönös kapcsolatai 54
3.4. A ráfordítások és az eredmény tartalma a gazdálkodási területeken 57
3.4.1. A társadalmi termelés hatékonysági követelményei 57
3.4.2. A társadalmi termelés hatékonyság követelményeinek társadalmi-történelmi meghatározottsága 58
3.4.3. A gazdálkodási területek és a hatékonyság kifejeződési formál 59
3.4.3.1. A társadalmi termelés eredményeinek értékelése 59
3.4.4. Az un. parciális és komplex makro hatékonysági
mutatók 61
A hatékonyság kifejeződési formája a mikro gazdálkodás területein
A hatékonyság szerepe a gazdasági döntésekben 64
Az elsajátítási folyamat. Tulajdon - elosztási - és
érdekviszonyok szocializmusban 66
A szocialista tulajdonforma és a szocialista tulajdon konkrét formái 66
A szocialista tulajdonforma jellemzői és belső
ellentmondásai 67
A szocialista tulajdon konkrét formál 70
Az állami tulajdon 71
A szövetkezeti tulajdon 73
Személyi tulajdon, magántulajdon 75
Az elosztás szocialista formái és szférái 77
A jövedelmek tartalma és formája 77
Az elosztás törvényei a szocializmusban 79
A szocializmus érdekviszonyai 81
Az érdekviszonyok alapvető sajátosságai 81
Az érdekstruktúra alapelemei 83
Szocialista vállalatok. A vállalati gazdálkodás sajátosságai Magyarországon 87
A vállalati gazdálkodás a szocializmusban 87
A szocialista vállalatok 88
Az állami vállalatok a szocialista elsajátítás rendszerében 88
Az állami vállalatok alaphelyzetének jellemzői a szocializmusban 90
A vállalatok társadalmi rendeltetése 90
Az alaphelyzetet jellemző vonások a vállalatok oldaláról 91
Az állami vállalatok érdekei és céljai 94
A vállalatok érdekel és a nyereségforma 94
A nyereség ösztönző szerepe és a nyereségmutató 97
A vállalatok gazdasági céljai 98
Az állami vállalatok gazdálkodása 99
A vállalatok eszközei és költségei 99
A vállalati nyereség
A nyereség felhasználása
A vállalatok főbb szervezeti formál 101
Vizsgálhatjuk a vállalatokat méreteik szerint is 102
A vállalatok kapcsolatai 103
A szövetkezeti vállalatok
A szövetkezetek a szocialista gazdálkodás társadalmi formái
5.3.2. A szövetkezeti vállalati gazdálkodás kialakulása 106
5.3.3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának főbb jellemzői 108
Második rész: A gazdaság működési rendszere a szocializmusban 113
6. A szocialista gazdaság működési mechanizmusa 115
6.1. A gazdasági mechanizmus fogalma 115
6.2. A népgazdaság (makrogazdaság) átfogó irányításának szükségessége 116
6.2.1. A központi gazdaságirányítás viszonylagos elkülönültsége 118
6.2.2. A párt és az állam között kialakuló munkamegosztás az irányításban 119
6.2.3. A gazdaságpolitika tudományos megalapozása 121
6.3. Az irányítás, az önszabályozó folyamatok és a gazdasági szereplők cselekvéseinek összekapcsolása a tervgazdálkodásban - a tervgazdálkodás mechanizmusa 122
6.3.1. A tervgazdálkodás elemei 122
6.3.2. A tervezés - a tervgazdálkodás központi kategóriája 123
6.3.2.1. A tervezés strukturális és praxeológiai aspektusa 123
6.3.3. A tervezés alapelvei 124
6.3.4. A gazdasági szabályozás 129
6.3.4.1. A közvetlen szabályozás formái 130
6.3.4.2. A közvetlen szabályozók hatékonyságát korlátozó
tényezők 132
6.3.4.3. Önszabályozó piaci folyamatok 134
6.3.4.4. A közvetett szabályozás 136
6.3.4.4.1. A közvetett szabályozás ellentmondásai 138
6.3.5. A tervgazdaság működésének szervezeti és döntésjogi rendszere 139
6.3.5.1. A központi gazdaságirányítás szervezetei differenciált érdekstruktúra megjelenítői 141
6.4. A tervgazdálkodás két típusa és közös alapfunkcióik 143
árak és az árrendszer szerepe a társadalmi-gazdasági folyamatokban 149
Az árrendszer fogalma, összetevői főbb jellemzői 149
7.1.1. Az árakkal szemben támasztott alapkövetelmények 150
7.1.2. Az árak, az árrendszer fő funkciói 151
árcentrum lehetséges típusai a szocializmusban 153
7.2.1. Termelői és fogyasztói ár, egyszintű, vagy kétszintű árrendszer I59
Az árarányokat befolyásoló egyéb tényezők 161
A belföldi és a világpiaci árak kapcsolata 154
Az ármechanizmus sajátosságai 150
Az árarányok rendszere, az árszínvonal alakulása 168
Az árrendszer és az árfunkciók összefüggései 170
Az árszabályozás 176
Pénz, hitel és költségvetés a szocializmusban 178
A pénz lényege és szerepe az újratermelési folyamatban 179
A bővített újratermelés pénzigényének biztosítása
a szocializmusban 180
Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitelek 180
A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége 182
A hitelrendszer szerepe a népgazdaság szerkezeti egyensúlyának és a termelés hatékonysága növelésének biztosításában 184
A helyes hitelnyújtás elvi kritériumai 184
A hitel a népgazdasági tervezés rendszerében 185
A szocialista állam költségvetése 188
A költségvetés egyensúlya. A költségvetési deficit
közgazdasági megítélése 190
A lakosság jövedelmei 192
A munkajövedelmek 192
A munkabér 192
A bérek (keresetek) arányai 194
A munkafeladathoz kapcsolódó bérkülönbségek 194
A kompenzáló bérkülönbségek 197
A teljesítményhez kapcsolódó bérkülönbségek 198
Bérszabályozás, bérpolitika 199
A társadalmi juttatások 201
A jövedelmek növekedése és megoszlása 204
A reáljövedelem növekedése 204
A jövedelmek megoszlása 205
rész: A szocialista társadalmi újratermelés és fogyasztás
Gazdasági egyensúly, szerkezet és növekedés a
szocialista újratermelésben 213
Az újratermelés egyensúlyának főbb kérdései 213
A gazdasági egyensúlyról 213
Az egyensúly mint makro kategória 214
A népgazdasági egyensúly alapvető területei 214
A piaci egyensúly fogalma és tényezői 216
1. A termelés technikai összefüggései és a termékarányok
10.1.1.3.2. Az árszínvonal s árarányok változásainak szerepe 219
10.1.1.3.3. A pénzjövedelmek nagysága és megoszlása 221
10.1.1.4. A piaci egyensúly hatóköre 222
10.1.1.5. Az egyensúlyhiány keletkezése és megoldásának
lehetőségei 222
10.1.1.6. Termékvolumen és az árarányok szerepe a külkereskedelmi egyensúlyban 224
10.2. Gazdasági szerkezet az újratermelési folyamatban 225
10.2.1. Gazdasági szerkezet és egyensúly kölcsönhatása 225
10.2.2. Gazdasági szerkezet fő területei 226
10.2.2.1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem aránya. 228
10.2.2.2. A felhalmozás és a fogyasztás aránya 230
10.2.2.3. A makro és mikrostruktúra összefüggése 231
10.3. Gazdasági növekedés a fejlődés intenzív szakaszában 232
10.3.1. A gazdasági növekedés ütemének jelentősége; a növekedés mértéke 232
10.3.2. A gazdasági növekedés fő tényezőiről 235
10.3.2.1. A munkaerő foglalkoztatottsága, az eleven munka
termelékenysége 235
10.3.2.1.1. A munkaerőhiány természete, egyes szocialista
országokban 235
10.3.2.2. Az állóalapok szerepe a gazdasági növekedésben 238
10.3.2.2.1. A beruházások és gazdasági növekedés 239
10.3.2.2.2. Miért nagy jelentőségű kérdés a beruházások gazdasági hatékonysága? 242
10.3.2.3. Termelési struktúra, hatékonyság és gazdasági
növekedés 244
10.3.2.4. Gazdasági növekedés és külkereskedelem 247
10.3.2.5. A gazdasági növekedés reális üteme 249
11. Személyes fogyasztás, életszínvonal és életmód
a szocializmusban 252
11.1. A fogyasztási viszonyok általános jellemzése 252
11.1.1. A nézőpont meghatározása 252
11. 1.2. Alapfogalmak 253
11.1.2.1. Anyagi és összes fogyasztás 253
11.1.2.2. A beszámítás "határai" 254
11.1.2.3. Lakossági és közösségi fogyasztás 254
11.1.2.4. Az un. láthatatlan jövedelmek és a fogyasztás 255
11.1.3. A fogyasztás helye a társadalomban 257
A fogyasztás fejlődése 258
11.2.1. A fejlődés általános tendenciái 258
11.2.2. A fogyasztás szerkezete 260
11.2.3. A fejlődés gazdasági alapjai, meghatározottsága 263
Életmód, életfeltételek, szükségletek 264
Az életszínvonal 266
A fogyasztás társadalmi sajátosságai
a szocializmusban 268
A végzett munka a fogyasztás alapvető és meghatározó forrása 269
A társadalom valamennyi tagja megélhetésének a
biztosítása 270
A szükségletek humanizálódása 271
A személyi tulajdon gyarapodása 272
A fogyasztó megváltozott társadalmi helyzete 272
Társadalmi racionalitás 273

Témakörök