Politikai gazdaságtan II.

Tartalom

A SZOCIALIZMUS POLITIKAI GAZDASÁGTANA
1. A SZOCIALISTA GAZDASÁG ALAPVETŐ VONÁSAI
A TULAJDONI RENDSZER 7
1.1 A szocializmuskép változásai 7
1.2. Modernizáció és szocializmus 14
1.3. A tulajdoni rendszer 20
Állami tulajdon és társadalmi tulajdon 21
Az állani tulajdon "társadalmasításának" lehetőségei és korlátai 24
Az állami tulajdon vállalati formája 25
A szövetkezeti tulajdon 31
Kisvállalkozások és kistulajdon a tulajdoni rendszerben 35
A személyi tulajdon 46

2. ÁRU- ÉS PÉNZVISZONYOK A SZOCIALISTA GAZDASÁGBAN 49
2.1. Az áruviszonyok illeszkedése a szocialista gazdasági rendszer alapvonásaihoz 49
A gazdasági egységek önállósága - kölcsönösség az árukapcsolatokban 50
Árukapcsolatok és ésszerű gazdálkodás 51
A gazdasági verseny szerepe 54
A munka társadalmi elismerése és a fetisizáció 55
2.2. Az áruviszonyok történelmi fejlődése és a piacépítés 58
Az áruviszonyok háttérbe szorítása a formális vagy "alig"-áru 59
Az árviszonyok erősödése a reformokkal és e folyamat korlátai 60
Az áruviszonyok fejlődési lehetőségei napjainkban - piacépítés, de hogyan? 63
1.3. Pénz a szocializmusban 72
A pénz keletkezése és körforgása 73
A pénzfunkciók működése 74
A pénz a forgalmi és a fizetési eszköz szerepben: forgási sebesség
és a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség 80
A gazdaság 82

3. A SZOCIALISTA GAZDASÁG MŰKÖDÉSI MÓDJA.
A GAZDASÁGI MECHANIZMUS 85
3.1. A gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági mechanizmus 85
A gazdaságirányítási rendszer fejlődése 86
3.2. A vállalatok működése a szocialista gazdaságban 90
A vállalat sajátos vonásai
A vállalati célok 92
A vállalat kapcsolódása a környezethez 95
Vállalatok a piacon 99
A vállalati jövedelem 102
3.3. A költségvetés és a költségvetési intézmények 108
Állami költségvetés - a költségvetés egyensúlya 108
A költségvetési intézmények 110
Adók és adózás a szocialista gazdaságban 114
A költségvetésben összpontosuló jövedelmek felosztása - a költségvetési
kiadások 119
3.4. A szocialista gazdaság koordinációs mechanizmusai: terv és piac 122
A piaci koordináció 123
A tervszabályozás 127
Szocialista piacgazdaság felé 138

4. A SZEMÉLYES JÖVEDELMEK ÉS A FOGYASZTÁS PROBLÉMÁI 145
4.1. Munkabérek és bérmechanizmus 145
A bérekkel szemben támasztott követelmények 146
A bérek szerepe a munkaerő-kereslet és kínálat összehangolásában 147
A munkaerő minőségének, a minőségi paramétereknek és a munka
mennyiségének a kifejeződése a bérekben 152
Képzettség, felelősség és bérszint 152
A vezetők anyagi elismerése 153
Az egyéni és kollektív teljesítmény tükröződése a bérkülönbségekben 154
A bérek ösztönző funkciója 155
Elosztási funkció 156
A szociális funkció túlburjánzása 157
A vállalatnál szerezhető jövedelem státusfunkciója 158
A bérek állami szabályozása 158
4.2. Jövedelmek a kiegészítő és az árnyékgazdaságban 160
A jövedelmek osztályozása 160
A különböző jövedelemtípusok ésszerű kombinációja a háztartások
jövedelemszerzési stratégiájában 166
A láthatatlan jövedelmek 167
4.3. A társadalmi járandóságok (transzferek) 168
A munkából kikerültek ellátását biztosító járandóságok 169
A jövendő nemzedék képzését, felnevelését szolgáló
társadalmi járandóságok 172
Kulturális - a kulturált életmódot szolgáló - jövedelemtranszferek 175
Lakásjuttatás 176
4.4. A lakosság fogyasztása - életmód és fogyasztási modell 177
A fogyasztó magatartása a piacon 178
Igénylés vagy vásárlás? 178
Hogyan osztja el a fogyasztó a rendelkezésre álló pénzt? 183
Létezik-e szocialista fogyasztási modell? 186
Társadalmi jólét és életszínvonal 189

5. EGYENSÚLY, GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS INGADOZÁSOK
A SZOCIALISTA GAZDASÁGBAN 192
5.1. Egyensúly, arány, arányosság 192
5.2. Gazdasági növekedés a szocialista rendszerekben 196
A növekedési ütemet meghatározó tényezők 197
5.3. A szocialista gazdaság Kornai-féle növekedési modellje 202
A modell sajátosságai 203
A népgazdaság legfontosabb mutatóinak alakulása a Kornai-modellben 207
5.4. A normál növekedési pálya 210
Extenzív és intenzív növekedés 210
5.5. A növekedés strukturális problémái 212
5.6. A feszültségek felhalmozódása és leépülése a növekedési folyamatban -
a beruházási ciklus 214
Ingadozások a szocialista gazdaságban 214
A beruházási rendszer 215
A beruházási hajlam 217
A ciklus fázisai 218
5.7. Növekedési kilátások-avagy a kitörés esélye 221


A VILÁGGAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPKÉRDÉSEI
6. A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSI IRÁNYAI,
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAPKÉRDÉSEI 227
6.1. A világgazdaság kialakulása, fejlődésének fő irányai és szakaszai 227
A tőkés világgazdaság kialakulása 228
Gyarmati típusú munkamegosztás 229
A világgazdaság a II. világháború utáni időszakban 230
Új szakasz az 1970-es évektől 232
6.2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok elemei, a külkereskedelemből származó
előnyök 234
A nemzetközi munkamegosztás hatásai 235
6.3. Nemzetköziesedés, kölcsönös függőség, globális problémák 238
Globális problémák a világgazdaságba 238
6.4. A nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés feltételei és lehetőségei 240
Az állam a külgazdasági kapcsolatokban 240

7. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER FEJLŐDÉSE. MŰKÖDÉSE,
AKTUÁLIS PROBLÉMÁI 242
7.1. A nemzetközi pénzügyi rendszer elemei és fejlődésének fő szakaszai 242
A nemzetközi pénzügyek alapfogalmai 243
Külgazdasági mérlegek 244
A pénzügyi rendszer elemei 244
A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődésének szakaszai 244
7.2. A valutaárfolyam-változások hatása 248
7.3. Kollektív monetáris tartalékok: az SDR és az ECU 251
7.4. Nemzetközi hitelpiacok, nemzetközi kölcsöntőkemozgások,
lebegő kamatok 254

8. MIKRO- ÉS MAKROINTEGRÁCIÓK: NEMZETKÖZI TŐKÉS
NAGYVÁLLALATOK ÉS A REGIONÁLIS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 258
8.1. A nemzetközi tőkés nagyvállalatok jellemzői, típusai, működésük világgazdasági
hatásai 258
A nemzetközi nagyvállalatok elterjedése és jelentősége 264
8.2. Regionális gazdasági integráció a világgazdaságban. Az Európai Gazdasági
Közösség 266
Az Európai Gazdasági Közösség 266
8.3. A KGST jellemző vonásai 273
A KGST-n belüli munkamegosztás eredeti modellje 273
A KGST együttműködés jelenlegi rendszere 278
Az együttműködési mechanizmus buktalói 280
A KGST 43. és 44. ülésszaka 282

9. SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK. ERŐ- ÉS HATALMI VISZONYOK
AZ 1980-AS ÉVEK VILÁGGAZDASÁGÁBAN 285
9.1. A világtermelés és a világkereskedelem szerkezeti változásai az 1980-as
években 285
A világkereskedelem bővülése 285
Szerkezeti változások 287
A világkereskedelem fejlődésének kilátásai 288
9.2. Az 1980-as évek világgazdaságának egyes kulcsproblémái 289
A protekcionista irányzatok felerősödése 290
Az adósságválság 294
A liberalizációs gazdaságpolitikák nemzetközi tapasztalatai 298
9.3. A világgazdaság erő- és hatalmi viszonyainak változásai az 1980-as években 302
9.4. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fő tendenciái és sajátosságai az 1980-as
években 306
A fejlődés megtorpanásának tényezői 306
9.5. A globális gazdaságpolitikai együttműködés igénye 309


A SZOCIALISTA GAZDASÁG FEJLŐDÉSE HAZÁNKBAN.
A GAZDASÁGPOLITIKA FŐBB KÉRDÉSEI AZ I96SAS ÍVEKBEN (FÜGGELÉK)

1. A GAZDASÁGPOLITIKA EGYES ELMÉLETI ALAPJAI 313
1.1. A gazdaságpolitika fogalma 313
1.2. Gazdasági érdekek és érdekviszonyok 314
1.3. Politika és gazdaság. Gazdaságpolitika és mechanizmus 316

2. A SZOCIALISTA GAZDASÁG FEJLŐDÉSI ÍVE HAZÁNKBAN.
EREDMÉNYEK. GONDOK. ÚTKERESÉSEK.
(GAZDASÁGTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: 1956-1980) 318
2.1. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gazdaság- és társadalompolitikája
(1957-1967) 318
A konszolidációs és a felzárkózó szakasz 318
Globális fejlesztés az utolérési stratégia jegyében 322
Gazdaság és társadalom az 1950-es évek végén és az 1960-as évek első felében
Magyarországon 326
Fejlesztési kiemelések (nagy programok) 330
A nagyvállalati átszervezés az iparban 338
Eredmények, gondok és mozgáspályák az új mechanizmus bevezetése (1968)
előtt 341
12. A reform és az 1970-es évek 346
A szocialista gazdaság fejlődésének megváltozott feltételei: korrekciók
és reformok 346
Világgazdasági változások és a magyar gazdaság 351
A magyar vezetés válasza: korszerű szerkezet és gyors növekedés egyidejű
353

3. AZ 1979 ÓTA ELTELT IDŐSZAK FŐBB GAZDASÁGPOLITIKAI
JELLEMZŐI 364
3.1. A restrikció meghirdetése és ellentmondásos hatásai (1979-1984) 364
3.2. A gazdaság dinamizálásának illúziója az 1980-as évek közepén 374
3.3. A gazdasági nehézségek fokozódása az 1980-as évek derekán (1965-1987) 377
3.4. A társadalmi-gazdasági kibontakozás 1967. évi programja 383
35. A gazdaságpolitikai fordulat lehetséges irányai az MSZMP 1988 évi országos
értekezlete után 385

Témakörök