Politikai gazdaságtan

Tartalom

Első fejezet: A politikai gazdaságtan alapfogalmai 3
I. Marxizmus és politikai gazdaságtan 3
1. A politikai gazdaságtan a marxizmus alkotórésze 3
2. A politikai gazdaságtan helye a tudományok rendszerében 4
II. Az anyagi javak termelése és elosztása 5
1. Az ember szükségletei és kielégítésük eszköze 5
2. A termelő- és a nem termelő munka 5
3. A termelési folyamat (munkafolyamat) elemei 6
4. Termelési eszközök és fogyasztási cikkek 7
5. A termelés tágabb és szűkebb értelmezése 7
III. Termelőerők és termelési viszonyok 8
1. A termelés mint emberek kapcsolata a természettel és egymással 8
2. Termelőerők 8
3. Termelési viszonyok 9
4. A termelőerők és termelési viszonyok összhangjának törvénye 13
5. A termelőerők és termelési viszonyok közötti összhang törvényének érvényesülése a történelem során 14
6. Alap és felépítmény. Társadalmi alakulat 18
7. A társadalmi alakulat dialektikus folyamata 18
IV. Gazdasági törvények 19
1. A gazdasági törvények fogalma és objektív jellege 19
2. A gazdasági törvények érvényesülési módja 20
3. A gazdasági törvények tendencia jellege 21
4. A voluntarista és a fatalista nézetek bírálata 21
5. A gazdasági törvények és kategóriák történelmi érvényessége 22
V. A politikai gazdaságtan tárgya 24
1. A politikai gazdaságtan tárgya 24
2. A politikai gazdaságtan osztályjellege és pártossága . 25
Második fejezet: A marxi munkaérték-elmélet alapjai 27
I. Az áru 27
1. Az árutermelés fogalma és általános feltételei 27
2. Az áru fogalma és két sajátossága 29
3. Az árutermelő munka kettős jellege 31
4. Az árutermelés alapvető ellentmondása 32
5. Az érték nagysága 33
II. A pénz 35
1. Az értékforma fejlődése, a pénz kialakulása és lényege 35
2. A pénz funkciói (aranypénz esetén) 38
III. Az értéktörvény 43
1. Az értéktörvény lényege 43
2. Az értéktörvény funkciói 44
IV. A klasszikus és a szubjektív polgári közgazdaságtan értékelmélete 46
Harmadik fejezet: A kapitalizmus és a szocializmus legalapvetőbb vonásai és a két gazdasági rendszer közti lényeges különbség 49
I. Tőke és értéktöbblet 49
1. A kapitalizmus kialakulása 49
2. A tőkés kizsákmányolás 50
3. A tőke lényege és felosztása 58
4. A kizsákmányolás fokozásának két módja 61
5. A kapitalizmus alapvető ellentmondása 66
II. A szocialista társadalmi tulajdon 67
1. A kommunista formáció létrejöttének és fejlődésének szakaszai 68
2. A szocialista termelési viszonyok kialakítása 68
3. A termelési eszközök társadalmi tulajdona 71
4. A munka szerinti elosztás 73
5. A szocialista gazdálkodás tervgazdálkodás 74
6. Gazdasági elkülönültség a termelés alapegységei között 75
7. A szocialista árutermelési folyamat kettőssége 77
8. A szocializmus gazdasági érdekviszonyai 79
III. Munkabér a kapitalizmusban és a szocializmusban 81
1. Munkabér a kapitalizmusban 81
2. Munkabér a szocializmusban 85
IV. A két rendszer ellentétes gazdasági alaptörvénye 87
1. A társadalmi termelés célja és a cél elérésének eszközei . 87
2. A gazdaságosság (racionális gazdálkodás) elve 89
Negyedik fejezet: A felhalmozás és a társadalmi újratermelés fő kategóriái 91
I. Újratermelés és felhalmozás 91
1. Egyszerű és bővített újratermelés 91
2. A specifikus tőkés termelési viszonyok az újratermelés tükrében 92
3. A felhalmozás két módja 93
4. A termelés koncentrációja és centralizációja 95
II. A társadalmi újratermelés fő kategóriái 96
1. Társadalmi termék, végtermék, nemzeti jövedelem 96
2. A nemzeti jövedelem termelése, elosztása és felhasználása 98
3. A nemzeti vagyon 102
III. A nemzetgazdasági számitások rendszere 104
1. A két nemzetgazdasági elszámolási rendszer 104
2. Az SNA néhány legfontosabb kategóriája 105
3. A magyar népgazdaság mérlegrendszerének néhány ujabb eleme 106
Ötödik fejezet: A tőkés termelési mód fejlődési szakaszai 110
I. A szabadversenyes kapitalizmus fő vonásai 110
II. Monopolkapitalizmus 111
1. A monopóliumok kialakulása 111
2. A monqpolszervezetdc formái 113
3. A monopóliumok és a verseny 115
III. Az állam monopolista kapitalizmus 117
1. Az állam gazdasá-gi beavatkozásának fő formái 117
2. Az állammonopolista kapitalizmus kialakulásának szükségessége 118
3. Az állam monopolista kapitalizmus lényege 121
IV. A tőkés termelési viszonyok változása a kapitalizmus különböző fejlődési szakaszaiban 122
1. Tulajdonviszonyok 122
2. Osztályviszonyok 123
3. A termelési alapegységek, valamint a termelési ágak közti kapcsolatok társadalmi formája 124
4. Elosztási viszonyok 125
V. Az imperializmus történelmi helye 125
1. Az imperializmus - monopolkapitalizmus 125
2. Az imperializmus a szocialista forradalom előestéje 127
3. Az imperializmus hanyatló kapitalizmus 128
4. A kapitalizmus általános válsága 131
Hatodik fejezet: Az értéktöbblet megoszlása és az értéktörvény érvényes ülésének módja a kapitalizmusban 132
I. Az ipari tőkés 132
1. Profit és termelési ár 132
2. Monopolár és monopolista profit 138
3. Az átlagporifitráta süllyedő tendenciája 138
II. A kereskedő 142
1. Kereskedelmi tőke és kereskedelmi profit 142
2. Kereskedelmi tőke a monopolkapitalizmusban 147
III. A pénztőkés 148
1. A kölcsöntőke és hitel 148
2. Finánctőke és fináncoligarchia 151
IV. A mezőgazdasági tőkés és a földtulajdonos 154
1. A földjáradék 154
2. Földjáradék a modern kapitalizmusban 160
Hetedik fejezet: A mai kapitalizmus és a szocializmus pénze 163
I. A pénz fejlődésének második szakasza 163
1. A papírpénz 164
2. A bankjegy 164
3. A készpénz nélküli elszámolás 167
II. A pénz fejlődésének harmadik szakasza 168
1. Az aranyvaluta-rendszer megszűnése 168
2. A készpénz 169
3. A bankszámlapénz 170
4. A tőkésállam pénzforgalmi politikája 171
5. A szocializmus pénze 172
6. A belső érték nélküli pénz lényege és értékmérő funkciója 173
7. A pénz stabilitásának alakulása az uj pénzrendszerben 177
Nyolcadik fejezet: Világgazdaság 180
I. A világgazdaság fogalma, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb elméletei 180
1. Világrendszer, világgazdaság 180
2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb elméletei 181
II. A tőkés világgazdaság 186
1. A tőkés világgazdasági rendszer fő vonásai 186
2. A tőkés külkereskedelem 187
3. Tőkekivitel a monopolkapitalizmusban 191
4. A tudományos ismeretek és a munkaerő nemzetközi áramlása
5. Nemzetközi valutáris kapcsolatok 201
6. Nemzetközi monopóliumok 213
7. A tőkés integráció 216
III. A fejlődő országok 222
1. Az elmaradottság sajátossága és történelmi összefüggése a kolonializmussal 222
2. A centrum-periféria viszony fejlődési szakaszai 224
3. A fejlődő országok jelenlegi problémái 230
IV. A szocialista világgazdaság 241
1. Az egyenlőtlen fejlődés törvénye és a szocialista világrendszer létrejötte 241
2. A szocialista világgazdaság kialakulása 243
3. A szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés jellege 244
4. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 245
5. A fejlettségi színvonal kiegyenlítésének követelménye 248
6. A KGST-ben résztvevő országok együttműködésének főbb területei és módszerei 250
7. A KGST -integráció és a világgazdaság 267
Kilencedik fejezet: Az újratermelés egyensúlyi feltételei.
Gazdasági válságok a kapitalizmusban 270
I. Az újratermelés általános egyensúlyi feltételei és a tőkés újratermelés 270
1. A társadalmi újratermelés központi problémája 270
2. Az egyensúlyi feltételek vizsgálatánál alkalmazott egyszerűsítő feltevések 271
3. Az egyensúly feltételei egyszerű újratermelés esetén 272
4. Az egyensúly feltételei bővített újratermelés esetén (kapitalizmusban) 274
5. A "termelés" harmadik osztálya 275
6. Az alapegyenletben foglalt követelmények megsértésének következményei a kapitalizmusban 277
7. A egyenlet és az újratermelés alapegyenletének belső Összefüggése 282
II. Gazdasági válságok 285
1. A periodikus gazdasági válság fogalma 285
2. A profit és az állótőke újratermelésének sajátossága 286
3. Egy klasszikus tipusu válság lezajlása 289
4. A gazdasági válságok oka 291
5. Részleges és közbeeső válságok 298
6. Az újratermelési ciklus szinkronizációja és aszinkronizációja 298
III. Gazdasági válságok a modern kapitalizmusban 301
1. Az állam monopolista kapitalizmus hatása 303
2. A tercier szektor hatása 314
3. A válságérzékenység csökkenésének döntő oka a strukturális változás 315
4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulásának hatása 317
5. A válságérzékenység kiujulása 320
IV. Egyensúlyi feltételek a szocializmusban 326
1. A bővített újratermelés egyensúlyi feltételei a szocializmusban 326
2. Az egyensúlytalanság következményei a szocializmusban 327
3. Az ágazati kapcsolatok mérlege 330
Tizedik fejezet: Az újratermelés fő arányai 333
I. Az újratermelés arányaira ható legfontosabb
tényezők 333
II. A társadalmi újratermelés fő arányai 336
1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem aránya 336
2. A termelés I. és II. osztálya közti arány alakulása 338
3. A fogyasztási és felhalmozási alap arányának alakulása 340
4. A primer, szekunder és tercier ágazatok aránya 347
Tizenegyedik fejezet: Gazdasági növekedés 358
I. A gazdasági növekedés fogalma 358
II. A gazdasági növekedés fő tényezői 359
1. A termelőerők 359
2. Természeti környezet 372
3. Termelési viszonyok 373
III. A gazdasági növekedés alakulása a második világháború után a fejlett tőkésországokban 379
1. Az állam monopolista kapitalizmus hatása 379
2. A második világháború utóhatása 380
3. A technikai import szerepe 380
4. Az iparon belüli struktúraváltozás 381
5. A beruházások szerepe 382
6. A munkaerő szerepe 382
7. A piacbővítő tényezők 383
8. A hetvenes évek és a jövő növekedési problémái 388
IV. A szocialista országok gazdasági növekedése 388
1. Növekedési ütemkülönbség a KGST és a Közös Piac országai között 388
2. Növekedési ütemkülönbség a KGST-n belül 389
3. A növekedési ütem változása az elmúlt 30 évben 391
4. A gazdasági növekedés és az egyensúly kapcsolata 394
Tizenkettedik fejezet: A szocialista gazdaságirányítás rendszere 401
I. Tervszerűség és gazdaságpolitika 401
1. Tervszerűség a szocializmusban - részleges tervszerűség a mai kapitalizmusban 401
2. A szocialista gazdaságpolitika 404
II. A szocialista gazdaságirányitási rendszer három alapeleme 405
1. A népgazdasági tervezés rendszere 405
2. A gazdálkodás szervezeti és döntésjogi rendszere 413
3. A központi szabályozó rendszer 415
III. A szocialista gazdaságirányítási rendszer fejlődése 417
1. A gazdaságirányitási rendszer fejlesztésének alapelve az európai KGST-országokban 417
2. A magyar gazdaságirányítási rendszer fejlődése 419
Tizenharmadik fejezet: A magyar árrendszer és árpolitika 425
I. Árpolitikánk rövid története 425
II. Árrendszerünk 426
1. Az árak gazdasági szerepe 427
2. Az áralakulása tényezői 428
3. Szektorális áraink 433
4. Az ármechanizmus és a központi árszabályozás 440
Az árszínvonal alakulásának problémái a szocializmusban
Tizennegyedik fejezet: Pénzügypolitika és pénzügyi rendszer 454
I. A hitelrendszer . 455
1. Pénzteremtő és pénzujraelosztó hitelek - termelésfinanszírozó és végső felhasználási hitelek 455
2. A hitel fő funkciói és hazai hitelezési rendszerünk 457
3. A beruházások finanszírozása 458
II. Az állami költségvetés 450
1. A költségvetés bevételei és kiadásai 451
2. A költségvetés egyensúlyi helyzete 462
3. A hetvenes évek költségvetési politikája 459
Tizenötödik fejezet: A vállalati gazdálkodás, Vállalati jövedelemszabályozás és bérszabályozás hazánkban 471
I. A vállalati gazdálkodás és a nyereség 471
1. Vállalat és nyereség 471
2. A vállalati alapok körforgása és megtérülése 472
3. A vállalati költségek és az önköltség 475
4. A nyereség növelésének módjai 476
II. A vállalati jövedelemszabályozás rendszere 478
1. A vállalati jövedelemszabályozás két funkciója 478
2. A nyereségadózás rendszere és az érdekeltségi alapok 479
3. Az 1980-as szabályozás-módositás első tapasztalatai 481
III. A központi bérszabályozás és a vállalati munkaerőgazdálkodás 482
1. A bér funkciói 482
2. A bérpolitika és bérszabályozás kapcsolata 483
3. Jelenlegi bérszabályozási rendszerünk 485
IV. A vállalati szervezetek korszerűsítése 491
Tizenhatodik fejezet: A dolgozók életszínvonalának alakulása a kapitalizmusban és a szocializmusban 493
I. Az életszínvonal elemei és az alakulását meghatározó tényezők 493
II. A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban 496
1. A proletariátus összetételének változása 496
2. A munkásosztály szűkebb értelemben vett életszínvonalának alakulása 496
3. A munkásosztály társadalmi helyzetének alakulása 503
III. Életszínvonal a szocializmusban 505
1. A gazdasági növekedés és az életszínvonal közvetlen kapcsolata 505
2. Életszínvonal-politikánk 506
3. A szocialista életmód 519
Függelék 525

Témakörök