1.062.966

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Politikai gazdaságtan

Alaptanfolyam/Egységes jegyzet/Kézirat/Természettudományi Karok

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 362 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 695 példányban. Tankönyvi száma: J 3-1016.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A marxizmus egységes világnézet, a társadalomtudományok sajátos rendszere, mely a XIX. század közepén jött létre. Keletkezése szükségszerű következménye volt a társadalom fejlődési folyamatának.... Tovább

Előszó

A marxizmus egységes világnézet, a társadalomtudományok sajátos rendszere, mely a XIX. század közepén jött létre. Keletkezése szükségszerű következménye volt a társadalom fejlődési folyamatának.
Az antifeudális forradalmak során a feltörekvő polgárság, a burzsoázia a "szabadság - egyenlőség - testvériség" jelszavával indult harcba, s ezzel maga mellé állította a feudális elnyomástól szenvedő néptömegeket. Mihelyt azonban győzött a tőkés rend, világossá vált, hogy ténylegesen nem váltja valóra jelszavait. Egyre jobban kibontakoztak a kapitalizmus ellentmondásai, kirajzolódott osztályszerkezete, a munkások és a burzsoázia érdekellentéte. A munkások osztállyá szerveződése s egy sor megmozdulása (a lyoni takácsok, a chartisták akciói stb.) új forradalmi erő megjelenését jelezték. E forradalmi erő - a forradalmi munkásmozgalom - az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetését tűzte ki célul.
A burzsoázia ellen vívott harc megkövetelte, hogy a munkásosztály a mozgalmát a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek minél pontosabb megértésére alapozza; kidolgozza önálló elméletét. Ennek érdekében szükség volt a munkásság megmozdulásaiból és a kapitalizmus addigi fejlődéséből adódó tapasztalatok elméleti általánosítására.
Ezt a hatalmas munkát Marx és Engels végezte el, támaszkodva a korábbi tudományos eredményekre, a XIX, századi igen jelentős természet- és társadalomtudományi felfedezésekre, kritikai elemzését adva mindannak, amit az emberi tudás addig felhalmozott, "Marx folytatója és zseniális betetőzője volt a XIX. század három fő eszmeáramlatának, amely az emberiség három vezető országában bontakozott ki: a klasszikus német filozófiának, a klasszikus angol politikai gazdaságtannak és a francia szocializmusnak..." Vissza

Tartalom

Előszó 3
a) Alapozó ismeretek 7
I. A termelési módok alapszerkezete 7
1. A társadalmi újratermelési folyamat 7
2. Termelőerők és termelési viszonyok 14
3. A termelési mód és a társadalmi-gazdasági alakulat 22
4. A politikai gazdaságtan tárgya és osztály jellege 23
II. Az áru 25
1. A termékek áruvá válásának társadalmi feltételei 25
2. Az áru sajátosságai: használati érték, csereérték, illetve érték 28
3. Az árutermelő munka kettős jellege 31
4. Az érték mennyiségi és minőségi meghatározottsága 33
5. Az árutermelés ellentmondásai 35
6. Az árutermelési folyamat kettős jellege: az értékképző- és a munkafolyamat 36
III. A marxi pénzelmélet alapjai 37
1. A pénz lényege megismerésének történelmi-logikai útja 37
2. Az értékformák fejlődése 38
a) Az egyszerű, egyes vagy véletlen értékforma 38
b) A teljes vagy kifejlett értékforma 39
c) Az általános értékforma 41
d) A pénzforma 41
3. A pénz funkciói 42
4. A pénz funkciói 43
a) A pénz értékmérő funkciója 44
b) A pénz forgalmi-eszköz funkciója 45
c) A pénz kincsképző (és felhalmozási) funkciója 49
d) A pénz fizetési-eszköz funkciója 50
e) A "világpénz"-funkció 52
IV. Az értéktörvény és funkciói 52
1. A piac és működése
2. Az értéktörvény 54
3. Az áru- és pénz "fetisizmus" 57
V. Gazdasági kategóriák és gazdasági törvények 58
B) A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS.
A TŐKÉS ÉS A SZOCIALISTA GAZDASÁG ALAPVONÁSAI 63
I. A kapitalizmus előtti társadalmi- gazdasági fejlődésfő vonásai 64
1. Az ősközösségi termelési mód 64
2. A rabszolgatartó termelési mód 65
3. A feudális termelési mód 67
4. A társadalmi-gazdasági fejlődés mozgásmódjának általános jellemzői. A termelőerők és termelési viszonyok összhangjának törvénye 70
II. A kapitalizmus kibontakozása és lényege 71
1. A kapitalizmus - döntő fordulat a termelés fejlődésében 71
2. A kapitalizmus kialakulása 72
3. Tőke és értéktöbblet 75
4. A tőkés termelőfolyamat 79
a) A tőkés termelőfolyamat kettős jellege 79
b) A tőke lényege
c) Az értéktöbblet termelése.
A tőkés kizsákmányolás foka 82
d) Az értéktöbblet növelésének módjai 84
e) Álló- és forgótőke. A tőke megtérülése 87
5. A termelés tőkés társadalmasításának megnyilvánulásai. A kapitalizmus alapvető ellentmondása 91
III. A kapitalizmus fejlődési szakaszai 93
1. A szabadversenyes kapitalizmus jellemzői 94
2. A töke felhalmozása, koncentrációja és centralizációja 95
3. A monopolkapitalizmus kibontakozása 99
4. A monopólium lényege és formái.
A monopolista verseny 101
5. A monopóliumok kialakulásának hatása a tőkés termelési viszonyokra és a termelőerőkre 104
6. Az állami monopolkapitalizmus létrejöttének szükségessége 106
7. A termelési viszonyok formaváltozásai az állami
monopolkapitalizmusban 108
8. Az állami monopolkapitalizmus történelmi helye 112
IV. A szocializmus kialakulása és alapvonásai 113
1. Kommunizmus és szocializmus 113
2. A szocialista forradalom tartalma 115
3. A szocializmus alapjai lerakásának gazdaságpolitikai feladatai 119
4. A szocializmus teljes felépítésének feladatai 127
V. A szocializmus termelési viszonyai 129
1. A szocializmus tulajdonviszonyai 130
2. A szocializmus elosztási viszonyai 138
3. A szocializmus osztályviszonyai 139
4. A termelés célja a szocializmusban 141
Áruviszonyok a szocializmusban 142
6. A szocialista gazdaság tervszerű fejlődése és gazdaságirányítási rendszere 146
a) A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése 146
b) A tervszerűség, mint a szocializmus gazdasági törvényének érvényesülési módja 148
c) A szocializmus gazdasági mechanizmusának alapvonásai 149
C) A NEMZETI JÖVEDELEM ÉS A JÖVEDELEMELOSZTÁS 154
I. A nemzeti jövedelem termelése 154
1. A "társadalmi újratermelés" tartalma 155
2. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 158
3. A nemzeti vagyon 162
II. A jövedelemelosztás és - felhasználás általános vonásai 163
1. A jövedelemelosztás tartalma 163
2. A nemzeti jövedelem elosztása
Eredeti és származékos jövedelmek 164
3. A nemzeti jövedelem felhasználása 168
4. A jövedelemelosztást meghatározó legfőbb tényezők 170
A kapitalizmus elosztási viszonyai 171
1. A kapitalizmusbeli jövedelemelosztás szereplői 171
2. A munkabér a kapitalizmusban 173
3. A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban 176
4. A profit és a termelési ár (Az értéktöbblet elosztása) 184
5. Az értéktöbblet formaváltozásai a kapitalizmus fejlődése során 192
A kölcsöntőke és a kamat 195
IV. A szocializmus jövedelemelosztási viszonyai 199
A nemzeti jövedelem szétválása közvetlen személyi jövedelmekre és többlettermékre 199
Személyi jövedelmek a szocializmusban 200
a) A munka szerinti jövedelmek 200
b) A munkabér lényege a szocializmusban 203
c) A munka szerinti elosztás sajátosságai mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 208
d) A társadalmi juttatások 209
e) Az életszínvonal és a reáljövedelem 211
3. A többlettermék elosztása a szocializmusban 212
a) A társadalmi tiszta jövedelem képzésének főbb elvei 215
b) Az állami költségvetés szerepe a társadalmi tiszta jövedelem elosztásában 218
c) A vállalati tiszta jövedelem 218
V. A modern pénzrendszerek kialakulása, sajátosságaik a kapitalizmusban és a szocializmusban 219
1. A pénz továbbfejlődése 219
2. Pénzforgalom a kapitalizmusban 226
3. A szocializmus pénzügyi rendszere 229
D) A TÁRSADALMI ÚJRATERMELÉS ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 231
I. A gazdasági növekedés feltételeinek általános jellemzői 231
1. A gazdasági növekedés fogalma és alapvető erőforrásai 231
2. Az extenzív és az intenzív fejlődés 233
3. A gazdasági növekedés főbb tényezői 234
II. A társadalmi újratermelés belső arányai 239
1. Arány, arányosság és egyensúly 239
2. A társadalmi újratermelés egyensúlyi feltételei 241
III. A gazdasági növekedés sajátosságai a kapitalizmusban 251
1. A tőkés újratermelés ciklikussága 251
2. A gazdasági növekedés sajátosságai a fejlett tőkés országokban a második világháború után 253
IV. A gazdasági növekedés sajátosságai a szocializmusban 262
1. A tervszerűség érvényesülése a szocialista népgazdaság fejlődésében 262
2. A szocialista országok eddigi gazdasági növekedésének főbb jellemzői 264
3. A tervszerűen irányított szocialista újratermelés fő arányainak áttekintése 265
4. A szocialista központi gazdaságirányítás Magyarországon 272
a) A gazdasági mechanizmus reformja 273
b) A népgazdasági tervezés rendszere 275
c) A népgazdasági folyamatok központi szabályozásának rendszere 277
d) A gazdaság szervezeti rendszere 284
E) VILÁGGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK 286
I. A világgazdaság kialakulása és fejlődési szakaszai 286
1. Nemzetközi munkamegosztás és világgazdaság 286
2. Az egységes tőkés (imperialista) világgazdaság kibontakozása 290
3. A világgazdaság mai alapszerkezetének kialakulása 294
II. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok a tőkés világgazdaságban 298
1. A tőkés külkereskedelem és külkereskedelempolitika 298
2. Tőkekivitel a monopolkapitalizmusban 301
3. Nemzetközi valutáris kapcsolatok 305
4. Termelési kapcsolatok a tőkés világgazdaságban 310
5. Nemzetközi gazdasági integráció a tőkés világgazdaságban 312
a) Elméleti kérdések 312
b) Nemzetközi állammonopolista gazdasági intézmények és szervezetek létrejötte 313
c) A nemzetközi integráció szükségessége Nyugat-Európában a II. világháború után 315
d) Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) 316
III. A szocialista országok gazdasági együttműködése és integrációja 320
1. A szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés szükségessége és jellege 320
2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) 320
3. A népgazdasági tervek Összehangolása és az ágazati együttműködés 322
4. Külkereskedelmi kapcsolatok a szocialista országok között 323
5. A szocialista nemzetközi hitelkapcsolatok 325
6. Nemzetközi elszámolások a KGST-országok között 326
7. A KGST -országok termelési együttműködése 327
8. A KGST-integráció és a komplex program 328
IV. A világfejlődés perspektívái 334
1. Az imperializmus helye a történelemben 335
2. A két rendszer versenye 340
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem