Politikai gazdaságtan

Tartalom

Első fejezet: A politikai gazdaságtan alapfogalmai
I. Marxizmus és politikai gazdaságtan 3
1. A politikai gazdaságtan a marxizmus alkotórésze 3
2. A politikai gazdaságtan helye a tudományok rendszerében 4
II. Az anyagi javak termelése és elosztása 5
1. Az ember szükségletei és kielégítésük eszközei 5
2. A termelő és nem termelő munka 5
3. A termelési folyamat elemei 6
4. Termelési eszközök és fogyasztási cikkek 7
5. A termelés tágabb és szűkebb értelmezése 7
III. Termelőerők és termelési viszonyok 7
1. A termelés mint emberek kapcsolata a természettel és egymással 7
2. Termelőerők 8
3. Termelési viszonyok 8
4. A termelőerők és termelési viszonyok összhangjának törvénye 12
5. A termelési viszonyok és a termelőerők jellege közötti összhang törvényének érvényesülése a történelem során 13
6. Alap és felépítmény. Társadalmi alakulat 16
7. A társadalmi alakulat fejlődésének dialektikus folyamata 17
IV. Gazdasági törvények 17
1. A gazdasági törvények fogalma és objektív jellege 17
2. A gazdasági törvények érvényesülési módja 18
3. A gazdasági törvények tendencia-jellege 18
4. A voluntarista és fatalista nézetek bírálata 19
5. A gazdasági törvények és kategóriák történelmi érvényessége 20
V. A politikai gazdaságtan tárgya 22
1. A politikai gazdaságtan tárgya 23
2. A politikai gazdaságtan osztályjellege és pártossága 22
Második fejezet: A marxi munkaérték-elmélet alapjai
I. Az áru 24
1. Az árutermelés fogalma és általános feltételei 24
2. Az áru fogalma és két sajátossága 25
3. Az árutermelő munka kettős jellege 27
4. Az árutermelés alapvető ellentmondása 28
5. Az érték nagysága 29
II. A pénz 31
1. Az értékformák fejlődése, a pénz kialakulása és lényege 31
2. A pénz funkciói (aranypénz esetén) 33
III. Az értéktörvény 37
1. Értéktörvény lényege 37
2. Az értéktörvény funkciói 38
IV. A klasszikus és a szubjektív polgári közgazdaságtan értékelmélete 40
Harmadik fejezet: A kapitalizmus és a szocializmus lényege
I. Tőke és értéktöbblet 42
1. A kapitalizmus kialakulása 42
2. A tőkés kizsákmányolás 43
3. A tőke lényege és félosztása 50
4. A kizsákmányolás fokozásának két módja 52
5. A kapitalizmus alapvető ellentmondása 56
II. A szocialista társadalmi tulajdon 58
1. A szocialista termelési viszonyok kialakítása 58
2. A termelési eszközök társadalmi tulajdona 60
3. A munka szerinti elosztás 62
4. A szocialista gazdálkodás tervgazdálkodás 63
5. Gazdasági elkülönültség a termelés alapegységei között 63
6. A szocialista árutermelési. folyamat kettőssége 65
III. Munkabér a kapitalizmusban és a szocializmusban 67
1. Munkabér a kapitalizmusban 67
2. Munkabér a szocializmusban 70
IV. A kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvénye 72
1. A társadalmi termelés célja és a cél elérésének eszközei 72
2. A gazdaságosság (racionális gazdálkodás) elve 74
Negyedik fejezet: A társadalmi újratermelés fő kategóriái
I. Újratermelés és felhalmozás 76
1. Egyszerű és bővített újratermelés 76
2. A specifikus tőkés termelési viszonyok az újratermelés tükrében 77
3. A felhalmozás két módja 78
4. A termelés koncentrációja és centralizációja 79
II. A társadalmi újratermelés fő kategóriái 80
1. Társadalmi termék, végtermék, nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon 80
2. A nemzeti jövedelem termelése 82
3. A nemzeti jövedelem elosztása 83
4. A nemzeti jövedelem felhasználása 85
5. A tőkés nemzeti jövedelem megoszlása a v és m között 86
Ötödik fejezet: A tőkés termelési mód fejlődési szakaszai
I. A szabadversenyes kapitalizmus fő vonásai 87
II. Monopolkapitalizmus 88
1. A monopóliumok kialakulása 88
2. A monopolszervezetek formái 90
3. A monopóliumok és a verseny 91
III. Az állammonopolista kapitalizmus 93
1. Az állam gazdasági beavatkozásának fő formái 93
2. Az állammonopolista kapitalizmus kialakulásának szükségessége 95
3. Az állammonopolista kapitalizmus lényege 97
IV. A tőkés termelési viszonyok változása a kapitalizmus különböző
fejlődési szakaszaiban 97
1. Tulajdonviszonyok 97
2. Osztályviszonyok 98
3. A termelési alapegységek, valamint a termelési ágak közötti
kapcsolatok társadalmi formája 99
4. Elosztási viszonyok 100
Hatodik fejezet: Az értéktöbblet megoszlása és az értéktörvény
érvényesülésének módja a kapitalizmusban
I. Az ipari tőkés 102
1. Profit és termelési ár 102
2. Monopolár és monopolista profit 107
3. Az átlagprofitráta süllyedő tendenciája 110
II. A kereskedő 111
1. Kereskedelmi tőke és kereskedelmi profit 111
2. A kereskedelmi tőke a monopolkapitalizmusban 114
III. A pénztőkés 115
1. Kölcsöntőke és hitel 115
2. A finánctőke és fináncoligarchia 118
IV. A mezőgazdasági tőkés és a földtulajdonos 121
1. A földjáradék 121
2. Földjáradék a modern kapitalizmusban 126
Hetedik fejezet: A mai kapitalizmus és a szocializmus pénze
I. A pénz fejlődésének második szakasza 131
1. A papírpénz 132
2. A bankjegy 132
3. A készpénz nélküli elszámolás 134
II. A pénz- fejlődésének harmadik szakasza 135
1. Az arany valuta-rendszer megszűnése 135
2. A készpénz 136
3 A bankszámlapénz 136
4. A tőkésállam pénzforgalmi politikája 137
5. A szocializmus pénze 138
6. A belső értek nélküli pénz lényege és értékmérő funkciója 139
7. A pénz stabilitásának alakulása az új pénzrendszerben 142
Nyolcadik fejezet: A szocialista gazdaságirányítás rendszere
I. Tervszerűség a mai kapitalizmusban és a szocializmusban 148
II. A szocialista gazdaságirányítási rendszer három alapeleme 150
1. A népgazdasági tervezés rendszere 150
2. A központi szabályozás rendszere 152
3. A gazdálkodás szervezeti és döntésjogi rendszere 153
III. A szocialista gazdaságirányítás konkrét rendszerének két típusa 155
1. A szervezeti formák és a döntési hatáskörök megosztásának
eltérő vonása 156
2. A népgazdasági tervezés eltérései 157
3. A központi szabályozás fő különbségei 158
4. A gazdaságirányítási rendszer két típusának értékelése 160
Kilencedik fejezet: Árrendszerünk
I. Az árak szerepe és az áralakulás tényezői a szocializmusban 164
1. Az ár és a társadalmilag szükséges ráfordítások 165
2. Az ár és a piaci viszonyok 169
3. Az ár és az állami preferenciák 171
II. Hazai árrendszerünk 171
1. Az ipari termelői árak 171
2. A mezőgazdasági termelői árak 174
3. A fogyasztói árak 174
4. A külkereskedelmi árak és kapcsolatuk a belföldi árakkal 175
III. A központi árszabályozás 177
Tizedik fejezet: A szocializmus pénzügyi rendszere
I. A szocialista hitelrendszer 179
1. Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitelek 180
2. A hitel fő funkciói és hazai hitelezési rendszerünk 180
II. Az állami költségvetés 182
1. Az állami költségvetés bevételei 183
2. Az állami költségvetés kiadásai 184
Tizenegyedik fejezet: A vállalati gazdálkodás, vállalati jövedelemszabályozás és bérszabályozás hazánkban
I. A vállalati gazdálkodás és a nyereség 186
1. A vállalati alapok körforgása és megtérülése 186
2. A vállalati költségek és az önköltség 187
3. A nyereség növelésének módjai 188
II. A vállalati jövedelemszabályozás és bérszabályozás rendszere 190
1. A vállalatok jövedelemszabályozása 190
2. A központi bérszabályozás és a vállalati munkaerő-gazdálkodás 192
Tizenkettedik fejezet: Gazdasági egyensúly és növekedés
I. Az újratermelés általános egyensúlyi feltételei és a tőkés újratermelés 195
1. A társadalmi újratermelés központi problémája 195
2. Az egyensúlyi feltételek vizsgálatánál alkalmazott egyszerűsítő feltevések 196
2. Az egyensúly feltételei egyszerű újratermelés esetén 197
4. Az egyensúly feltételei bővített újratermelés esetén (kapitalizmusban) 198
5. A „termelés" harmadik osztálya 199
6. Az alapegyenletben foglalt követelmények megsértésének következményei a kapitalizmusban 200
7. Válságelmélet 205
8. Gazdasági válságok a második világháború után a fejlett tőkésországokban 213
II. Egyensúlyi feltételek a szocializmusban 221
1. A bővített újratermelés egyensúlyi feltételei a szocializmusban 221
2. Az egyensúlytalanság következményei a szocializmusban 222
3. Az ágazati kapcsolatok mérlege 224
III. Az újratermelés fő arányai 226
1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem aránya 227
2. A termelés I. és II. osztálya közti arány alakulása 230
3. A fogyasztási és felhalmozási alap arányának alakulása 231
4. Az ipar, a mezőgazdaság és a „tercier szektor" aránya 232
IV. Gazdasági növekedés 235
1. A gazdasági növekedés fő tényezői 235
2. Gazdasági növekedés a második világháború után a fejlett tőkésországokban 240
3. A szocialista országok gazdasági növekedése 249
4. A dinamikus fejlődés és az egyensúly problémái hazánkban 253
Tizenharmadik fejezet: A dolgozók életszínvonalának alakulása a
kapitalizmusban és a szocializmusban
I. Az életszínvonal elemei és alakulását meghatározó tényezők 256
II. A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban 258
1. A munkásosztály szűkebb értelemben vett életszínvonalának alakulása 259
2. A munkásosztály társadalmi helyzetének alakulása 264
III. Életszínvonal a szocializmusban 265
1. A gazdasági növekedés és az életszínvonal közvetlen kapcsolata 265
2. Az életszínvonal-politika 267
Tizennegyedik fejezet: Világgazdaság
I. A kapitalista világgazdaság létrejötte és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb elméletei 273
II. A kapitalista világgazdaság 276
1. A tőkés külkereskedelem és külkereskedelmi politika 276
2. Tőkekivitel a monopolkapitalizmusban 279
3. A tudományos ismeretek és a munkaerő nemzetközi áramlása 283
4. Nemzetközi valutáris kapcsolatok 285
5. A nemzetközi monopóliumok 290
6. A tőkés integráció 293
7. Az imperializmus gyarmati rendszere és annak felbomlása 297
8. Az egyenlőtlen fejlődés törvénye és a szocialista világrendszer létrejötte 305
III. A szocialista világgazdaság 307
1. A szocialista világgazdaság kialakulása 307
2. A szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés jellege 308
3. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 309
4. A KGST-ben részt vevő országok együttműködésének főbb területei és módszerei 310
5. Nemzetközi gazdasági integráció a szocialista világgazdaságban 314
A KGST-integráció továbbfejlesztése 317
7. A KGST-integráció és a világgazdaság 321
Függelék 325

Témakörök