Politikai gazdaságtan

Tartalom

Első fejezet: A politikai gazdaságtan alapfogalmai 3
I. Marxizmus és politikai gazdaságtan 3
1. A politikai gazdaságtan a marxizmus alkotórésze 3
2. A politikai gazdaságtan helye a tudományok rendszerében 4
II. Az anyagi javak termelése és elosztása 4
1. Az ember szükségletei és kielégítésük eszköze 4
2. A termelő- és a nem termelő munka 5
3. A termelési folyamat (munkafolyamat) elemei 5
4. Termelési eszközök és fogyasztási cikkek 6
5. A termelés tágabb és szűkebb értelmezése 6
III. Termelőerők és termelési viszonyok 7
1. A termelés mint emberek kapcsolata a természettel és egymással 7
2. Termelőerők 7
3. Termelési viszonyok 8
4. A termelőerők és termelési viszonyok összhangjának törvénye 10
5. A termelőerők és termelési viszonyok közötti összhang törvényének érvényesülése a történelem során 11
6. Alap és felépítmény. Társadalmi alakulat 14
7. A társadalmi alakulat dialektikus folyamata 15
IV. Gazdasági törvények 15
1. A gazdasági törvények fogalma és objektív jellege 15
2. A gazdasági törvények érvényesülési módja 16
3. A gazdasági törvények tendenciajellege - 17
4. A voluntarista és a fatalista nézetek bírálata 17
5. A gazdasági törvények és kategóriák történelmi érvényessége 18
V. A politikai gazdaságtan tárgya 19
1. A politikai gazdaságtan tárgya 19
2. A politikai gazdaságtan osztályjellege és pártossága 20
Második fejezet: A marxi munkaérték-elmélet alapjai 21
I. Az áru 21
1. Az árutermelés fogalma és általános feltételei 21
2. Az áru fogalma és két sajátossága 22
3. Az árutermelő munka kettős jellege 24
4. Az árutermelés alapvető ellentmondása 25
5. Az érték nagysága 25
II. A pénz 27
1. Az értékforma fejlődése, a pénz kialakulása és lényege 27
2. A pénz funkciói (aranypénz esetén) 29
III. Az értéktörvény 33
1. Az értéktörvény lényege 33
2. Az értéktörvény funkciói 34
IV. A klasszikus és a szubjektív polgári közgazdaságtan értékelmélete 35
Harmadik fejezet: A kapitalizmus és a szocializmus legalapvetőbb vonásai és a két gazdasági rendszer közti lényeges különbség 38
I. Tőke és értéktöbblet 38
1. A kapitalizmus kialakulása 38
2. A tőkés kizsákmányolás 39
3. A tőke lényege és felosztása 45
4. A kizsákmányolás fokozásának két módja 47
5. A kapitalizmus alapvető ellentmondása 51
II. A szocialista társadalmi tulajdon 52
1. A kommunista formáció létrejöttének és fejlődésének szakaszai 52
2. A szocialista termelési viszonyok kialakítása 53
3. A termelési eszközök társadalmi tulajdona 55
4. A munka szerinti elosztás 56
5. A szocialista gazdálkodás tervgazdálkodás 57
6. Gazdasági elkülönültség a termelés alapegységei között 57
7. A szocialista árutermelési folyamat kettőssége 59
8. A szocializmus gazdasági érdekviszonyai 61
III. Munkabér a kapitalizmusban és a szocializmusban 62
1. Munkabér a kapitalizmusban 62
2. Munkabér a szocializmusban 65
IV. A két rendszer ellentétes gazdasági alaptörvénye 67
1. A társadalmi termelés célja és a cél elérésének eszközei 67
2. A gazdaságosság (racionális gazdálkodás) elve 68
Negyedik fejezet: A felhalmozás és a társadalmi újratermelés fő kategóriái 70
I. Újratermelés és felhalmozás 70
1. Egyszerű és bővített újratermelés 70
2. A specifikus tőkés termelési viszonyok az újratermelés tükrében 71
3. A felhalmozás két módja 72
4. A termelés koncentrációja és centralizációja 73
II. A társadalmi újratermelés fő kategóriái 74
1. Társadalmi termék, végtermék, nemzeti jövedelem 74
2. A nemzeti jövedelem termelése, elosztása és felhasználása 75
3. A nemzeti vagyon / 78
III. A nemzetgazdasági számítások rendszere 80
1. A két nemzetgazdasági elszámolási rendszer 80
2. Az SNA néhány legfontosabb kategóriája 81
3. A magyar népgazdaság mérlegrendszerének néhány újabb eleme 81
Ötödik fejezet: A tőkés termelési mód fejlődési szakaszai 85
I. A szabadversenyes kapitalizmus fő vonásai 85
II. Monopolkapitalizmus 85
1. A monopóliumok kialakulása 85
2. A monopolszervezetek formái 87
3. A monopóliumok és a verseny 88
III. Az állammonopolista kapitalizmus 90
1. Az állam gazdasági beavatkozásának fő formái 90
2. Az állammonopolista kapitalizmus kialakulásának szükségessége . 91
3. Az állammonopolista kapitalizmus lényege 93
IV. A tőkés termelési viszonyok változása a kapitalizmus különböző fejlődési szakaszaiban 94
1. Tulajdonviszonyok 94
2. Osztályviszonyok 94
3. A termelési alapegységek, valamint a termelési ágak közti kapcsolatok társadalmi formája 95
4. Elosztási viszonyok 96
V. Az imperializmus történelmi helye 96
1. Az imperializmus - monopolkapitalizmus 96
2. Az imperializmus a szocialista forradalom előestéje 97
3. Az imperializmus hanyatló kapitalizmus 98
4. A kapitalizmus általános válsága 100
Hatodik fejezet: Az értéktöbblet megoszlása és az értéktörvény érvényesülésének módja a kapitalizmusban 102
I. Az ipari tőkés 102
1. Profit és termelési ár 102
2. Monopolár és monopolista profit 107
3. Az átlagprofitráta süllyedő tendenciája 109
II. A kereskedő 110
1. Kereskedelmi tőke és kereskedelmi profit 110
2. Kereskedelmi tőke a monopolkapitalizmusban 113
III. A pénztőkés 114
1. A kölcsöntőke és hitel 114
2. Finánctőke és fináncoligarchia 116
IV. A mezőgazdasági tőkés és a földtulajdonos 119
1. A földjáradék
2. Földjáradék a modern kapitalizmusban 123
Hetedik fejezet: A mai kapitalizmus és a szocializmus pénze 126
I. A pénz fejlődésének második szakasza 126
1. A papírpénz 126
2. A bankjegy 127
3. A készpénz nélküli elszámolás 129
II. A pénz fejlődésének harmadik szakasza 130
1. Az aranyvaluta-rendszer megszűnése 130
2. A készpénz 130
3. A bankszámlapénz 131
4. A tőkésállam pénzforgalmi politikája 132
5. A szocializmus pénze 133
6. A belső érték nélküli pénz lényege és értékmérő funkciója 134
7. A pénz stabilitásának alakulása az új pénzrendszerben 137
Nyolcadik fejezet: Világgazdaság 139
I. A világgazdaság fogalma, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb elméletei 139
1. Világrendszer, világgazdaság 139
2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb elméletei 139
II. A tőkés világgazdaság 143
1. A tőkés világgazdasági rendszer fő vonásai 143
2. A tőkés külkereskedelem 144
3. Tőkekivitel a monopolkapitalizmusban 148
4. A tudományos ismeretek és a munkaerő nemzetközi áramlása 153
5. Nemzetközi valutáris kapcsolatok 155
6. Nemzetközi monopóliumok 164
7. A tőkés integráció 166
III. A fejlődő országok 170
1. Az elmaradottság sajátossága és történelmi összefüggése a kolonializmussal 170
2. A centrum-periféria viszony fejlődési szakaszai 171
3. A fejlődő országok jelenlegi problémái 176
IV. A szocialista világgazdaság 184
1. Az egyenlőtlen fejlődés törvénye és a szocialista világrendszer létrejötte 184
2. A szocialista világgazdaság kialakulása 186
3. A szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés jellege 187
4. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 188
5. A fejlettségi színvonal kiegyenlítésének követelménye 190
6. A KGST-ben résztvevő országok együttműködésének főbb területei 191
7. A KGST-integráció és a világgazdaság 204
Kilencedik fejezet: Az újratermelés egyensúlyi feltételei. Gazdasági válságok a kapitalizmusban 207
I. Az újratermelés általános egyensúlyi feltételei és a tőkés újratermelés 207
1. A társadalmi újratermelés központi problémája 207
2. Az egyensúlyi feltételek vizsgálatánál alkalmazott egyszerűsítő feltevések 207
3. Az egyensúly feltételei egyszerű újratermelés esetén 208
4. Az egyensúly feltételei bővített újratermelés esetén (kapitalizmusban) 210
5. A „termelés" harmadik osztálya 211
6. Az alapegyenletben foglalt követelmények megsértésének következményei a kapitalizmusban 212
7. A pf = B/F-f egyenlet és az újratermelés alapegyenletének belső összefüggése 216
II. Gazdasági válságok 218
1. A periodikus gazdasági válság fogalma 218
2. A profit és az állótőke újratermelésének sajátossága 219
3. Egy klasszikus típusú válság lezajlása 221
4. A gazdasági válságok oka 222
5. Részleges és közbeeső válságok 227
6. Az újratermelési ciklus szinkronizációja és aszinkronizációja 228
III. Gazdasági válságok a modern kapitalizmusban 229
1. Az állammonopolista kapitalizmus hatása 231
2. A tercier szektor hatása 239
3. A válságérzékenység csökkenésének döntő oka a strukturális változás 240
4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulásának hatása 241
5. A válságérzékenység kiújulása 243
IV. Egyensúlyi feltételek a szocializmusban 248
1. A bővített újratermelés egyensúlyi feltételei a szocializmusban 248
2. Az egyensúlytalanság következményei a szocializmusban 249
3. Az ágazati kapcsolatok mérlege 251
Tizedik fejezet: Az újratermelés fő arányai 254
I. Az újratermelés arányaira ható legfontosabb tényezők 254
II. A társadalmi újratermelés fő arányai 256
1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem aránya 256
2. A termelés I. és II. osztálya közti arány alakulása 258
3. A fogyasztási és felhalmozási alap arányának alakulása 259
4. A primer, szekunder és tercier ágazatok aránya 264
Tizenegyedik fejezet: Gazdasági növekedés 273
I. A gazdasági növekedés fogalma 273
II. A gazdasági növekedés fő tényezői 273
1. A termelőerők 273
2. Természeti környezet 283
3. Termelési viszonyok 284
III. A gazdasági növekedés alakulása a második világháború után a fejlett tőkésországokban 289
1. Az állammonopolista kapitalizmus hatása 289
2. A második világháború utóhatása 289
3. A technikai import szerepe 290
4. Az iparon belüli struktúraváltozás 291
5. A beruházások szerepe 291
6. A munkaerő szerepe 292
7. A piacbővítő tényezők 292
8. A hetvenes évek és a jövő növekedési problémái 295
IV. A szocialista országok gazdasági növekedése 296
1. Növekedési ütemkülönbség a KGST és a Közös Piac országai között 298
2. Növekedési ütemkülönbség a KGST-n belül 296
3. A növekedési ütem változása az elmúlt 25 évben 298
4. A gazdasági növekedés szakaszossága 300
Tizenkettedik fejezet: A szocialista gazdaságirányítás rendszere 305
I. Tervszerűség és gazdaságpolitika 305
1. Tervszerűség a szocializmusban - részleges tervszerűség a mai kapitalizmusban 305
2. A szocialista gazdaságpolitika 307
II. A szocialista gazdaságirányítási rendszer három alapeleme 308
1. A népgazdasági tervezés rendszere 308
2. A gazdálkodás szervezeti és döntésjogi rendszere 314
3. A központi szabályozó rendszer 315
III. A szocialista gazdaságirányítási rendszer fejlődése 316
1. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének alapelve az európai KGST-országokban 316
2. A magyar gazdaságirányítási rendszer fejlődése 318
Tizenharmadik fejezet: A magyar árrendszer és árpolitika 321
I. Árpolitikánk rövid története 321
II. Árrendszerünk 322
1. Az árak gazdasági szerepe 322
2. Az áralakulás tényezői 323
3. Szektorális áraink 327
4. Az ármechanizmus és a központi árszabályozás 336
Tizennegyedik fejezet: Pénzügypolitika és pénzügyi rendszer 339
I. A hitelrendszer 339
1. Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitelek - termelésfinanszírozó és végső felhasználási hitelek 340
2. A hitel fő funkciói és hazai hitelezési rendszerünk 341
3. A beruházások finanszírozása 342
II. Az állami költségvetés 343
1. A költségvetés bevételei és kiadásai 343
2. A költségvetés egyensúlyi helyzete 346
Tizenötödik fejezet: A vállalati gazdálkodás, vállalati jövedelemszabályozás és bérszabályozás hazánkban 353
I. A vállalati gazdálkodás és a nyereség 353
1. Vállalat és nyereség 353
2. A vállalati alapok körforgása és megtérülése 354
3. A vállalati költségek és az önköltség 355
4. A nyereség növelésének módjai 356
5. A távlati szemlélet problémája 358
II. A vállalati jövedelemszabályozás rendszere 359
1. A termelési tényezők értékelésének problémája 359
2. A nyereségadózás rendszere és az érdekeltségi alapok 360
III. A központi bérszabályozás és a vállalati munkaerő-gazdálkodás 363
1. A bér funkciói 363
2. A bérpolitika és bérszabályozás kapcsolata 364
3. Jelenlegi bérszabályozási rendszerünk 365
Tizenhatodik fejezet: A dolgozók életszínvonalának alakulása a kapitalizmusban és a szocializmusban 369
I. Az életszínvonal elemei és az alakulását meghatározó tényezők 369
II. A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban 371
1. A proletariátus összetételének változása 371
2. A munkásosztály szűkebb értelemben vett életszínvonalának alakulása 372
3. A munkásosztály társadalmi helyzetének alakulása 377
III. Életszínvonal a szocializmusban 378
1. A gazdasági növekedés és az életszínvonal közvetlen kapcsolata 378
2. Életszínvonal-politikánk 379
3. A szocialista életmód 385

Témakörök