Előszó | 5 |
Bevezetés | 7 |
A kapitalizmus előtti termelési módok | 17 |
Az ősközösségi termelési mód | 17 |
Az emberi társadalom keletkezése | 17 |
Az anyagi élet feltételei. A szerszámok fejlődése | 18 |
Az őstársadalom termelési viszonyai. A természetes munkamegosztás | 21 |
A nemzetiségi rend. A matriarchális nemzetség. A patriarchális nemzetség | 22 |
A társadalmi munkamegosztás és a csere kialakulása | 24 |
A magántulajdon és az osztályok kialakulása. Az ősközösségi rend felbomlása | 25 |
Az őskor társadalmi elképzelései | 27 |
Rövid összefoglalás | 28 |
A rabszolgatartó termelési mód | 29 |
A rabszolgatartó rend kialakulása | 29 |
A rabszolgatartó rend termelési viszonyai. A rabszolgák helyzete | 33 |
A csere további fejlődése. A kereskedelmi és uzsoratőke | 37 |
A rabszolgatartó termelési mód ellentmondásainak kiéleződése | 39 |
A kizsákmányoltak osztályharca a kizsákmányolók ellen. A rabszolgafelkelések. A rabszolgatartó rend pusztulása | 40 |
A rabszolgatartó rend korának gazdasági nézetei | 41 |
Rövid összefoglalás | 44 |
A hűbéri termelési mód | 45 |
A hűbériség keletkezése | 45 |
A hűbéri társadalom termelési viszonyai. A parasztok kizsákmányolása a hűbérurak által | 49 |
A középkori város. A kézműves céhek. A kereskedőtestületek | 53 |
A hűbéri társadalom osztályai és rendjei. A feudális hierarchia | 56 |
A hűbéri társadalom termelőerőinek fejlődése | 57 |
A tőkés termelés megszületése a hűbéri rend méhében. A kereskedelmi tőke szerepe | 59 |
Az eredeti tőkefelhalmozás. A parasztok földjének erőszakos elvétele. A gazdagság felhalmozása | 62 |
A jobbágyparasztok felkelései. A burzsoá forradalmak. A hűbéri rend bukása | 65 |
A hűbériség korának gazdasági nézetei | 67 |
Rövid összefoglalás | 71 |
A tőkés termelési mód | 74 |
A monopólium előtti kapitalizmus | 74 |
Árutermelés. Áru és pénz | 74 |
Az árutermelés mint a kapitalizmus keletkezésének kiindulópontja és a kapitalizmus általános vonása | 74 |
Az áru és tulajdonsága. Az áruban testet öltött munka kettős jellege | 75 |
Egyszerű és bonyolult munka. A társadalmilag szükséges munkaidő | 78 |
Az értékformák fejlődése. A pénz lényege | 79 |
A pénz funkciói | 81 |
Az arany és a papírpénz | 85 |
Az értéktörvény mint az árutermelés gazdasági törvénye | 86 |
Az árufetisizmus | 88 |
Rövid összefoglalás | 89 |
Az egyszerű tőkés kooperáció és a manufaktúra | 90 |
Az egyszerű tőkés kooperáció | 90 |
A kapitalizmus manufaktúra időszaka | 92 |
A tőkés házimunka | 94 |
A manufaktúra történelmi szerepe | 95 |
A parasztság felbomlása. Az áttérés a robotgazdaságról a tőkés gazdaságra | 96 |
A belső piac kialakulása a tőkés ipar számára | 98 |
Rövid összefoglalás | 99 |
A kapitalizmus gépi időszaka | 100 |
Az áttérés a manufaktúráról a gépi iparra | 100 |
Az ipari forradalom | 101 |
A tőkés iparosítás | 104 |
A városok és ipari központok fejlődése. A proletárok osztályának kialakulása | 106 |
A kapitalista gyár. A gép mint a bérmunkás tőkés kizsákmányolásának eszköze | 107 |
A nagyipar és a mezőgazdaság | 110 |
A munka és a termelés tőkés társadalmasítása. A gépek alkalmazásának határai a kapitalizmusban | 112 |
Rövid összefoglalás | 113 |
A tőke és az értéktöbblet. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye | 114 |
A tőkés rend termelési viszonyainak alapja | 114 |
A pénz átalakulása tőkévé. A munkaerő mint áru | 115 |
A munkaerő értéke és használati értéke. Az értéktöbblet-törvény - a kapitalizmus alaptörvénye | 117 |
A tőke mint társadalmi termelési viszony. Az állandó és a változó tőke | 120 |
Az értéktöbbletráta | 122 |
A kizsákmányolás fokozásának két módja. Az abszolút értéktöbblet és a relatív értéktöbblet | 123 |
A munkanap és határai. Harc a munkanap megrövidítéséért | 125 |
A külön értéktöbblet | 127 |
A tőkés társadalom osztályszerkezete. A burzsoá állam | 128 |
Rövid összefoglalás | 130 |
A munkabér | 131 |
A munkaerő ára. A munkabér lényege | 131 |
A munkabér fő formái | 133 |
Az izzasztó munkabér-rendszerek | 136 |
Névleges bér és reálbér | 138 |
A reálbér csökkenése a kapitalizmusban | 140 |
A munkásosztály harca a munkabér felemeléséért | 144 |
Rövid összefoglalás | 145 |
A tőkefelhalmozás és a proletariátus elnyomorodása | 146 |
A termelés és újratermelés | 146 |
A tőkés egyszerű újratermelés | 147 |
A tőkés bővített újratermelés. A tőkefelhalmozás | 150 |
A tőke szerves összetétele. A tőke koncentrációja és centralizációja | 150 |
Az ipari tartaléksereg | 152 |
Az agrár túlnépesedés | 155 |
A tőkés felhalmozás általános törvénye. A proletariátus viszonylagos és abszolút elnyomorodása | 156 |
A tőkés termelési mód alapvető ellentmondása | 158 |
Rövid összefoglalás | 159 |
A tőke körforgása és megtérülése | 160 |
A tőke körforgása. Az ipari tőke három formája | 160 |
A tőke megtérülése. A termelési idő és a forgalmi idő | 163 |
Az állótőke és a forgótőke | 164 |
Az értéktöbblet évi rátája. A tőkemegtérülés meggyorsításának módjai | 166 |
Rövid összefoglalás | 168 |
Az átlagprofit és a termelési ár | 168 |
A tőkés termelési költségek és a profit. A profitráta | 168 |
Az átlagprofitráta kialakulása és az áru értékének átalakulása termelési árrá | 170 |
A profitráta csökkenő tendenciája | 175 |
Rövid összefoglalás | 178 |
A kereskedelem, a hitel és a pénzforgalom | 178 |
A kereskedelmi haszon és forrásai | 178 |
A forgalmi költségek | 180 |
A tőkés kereskedelem formái. Az árutőzsde | 182 |
A külkereskedelem | 183 |
A kölcsöntőke | 184 |
A kamat és a vállalkozói nyereség. A kamatláb (kamatráta) és ennek csökkenő tendenciája | 186 |
A hitel formái. A bankok és a bankműveletek | 186 |
A részvénytársaságok. A fiktív tőke | 190 |
A tőkés országok pénzforgalma | 192 |
Rövid összefoglalás | 194 |
A földjáradék. Az agrárviszonyok a kapitalizmusban | 195 |
A mezőgazdaság tőkés rendszere és a föld magántulajdona | 195 |
A különbözeti földjáradék | 197 |
Az abszolút földjáradék. A föld ára | 202 |
A földjáradék a kitermelő iparban. A telekjáradék | 204 |
Nagyüzemi és kisüzemi termelés a mezőgazdaságban | 205 |
A város és falu közötti ellentét elmélyülése | 208 |
A földmagántulajdon és a föld nacionalizálása | 209 |
Rövid összefoglalás | 211 |
A nemzeti jövedelem | 212 |
A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem | 212 |
A nemzeti jövedelem elosztása | 214 |
Az állami költségvetés | 218 |
Rövid összefoglalás | 221 |
A társadalmi tőke újratermelése | 222 |
A társadalmi tőke. A társadalmi össztermék összetétele | 222 |
A realizálás feltételei tőkés egyszerű újratermelés esetén | 224 |
A realizálás feltételei tőkés bővített újratermelés esetén | 225 |
A piacprobléma. A tőkés újratermelés ellentmondásai | 227 |
Rövid összefoglalás | 229 |
A gazdasági válságok | 230 |
A tőkés túltermelési válságok alapja | 230 |
A tőkés újratermelés ciklikus jellege | 233 |
Az agrárválságok | 235 |
A válságok és a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződése | 237 |
A kapitalizmus fejlődésének történelmi tendenciája. A proletariátus mint a kapitalizmus sírásója | 240 |
Rövid összefoglalás | 241 |
A monopolkapitalizmus vagy imperializmus | 242 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. A monopolkapitalizmus gazdasági alaptörvénye | 242 |
Az átmenet az imperializmusban | 242 |
A termelés koncentrációja és a monopóliumok. A monopóliumok és a konkurrencia | 244 |
A koncentráció és a monopóliumok a bankok területén. A bankok új szerepe | 248 |
A finánctőke és a fináncoligarchia | 250 |
A tőkekivitel | 251 |
A világ gazdasági felosztása a kapitalisták szövetségei között. A nemzetközi monopóliumok | 253 |
A világ területi felosztása a nagyhatalmak között és a világ újrafelosztásáért folytatott harc | 254 |
A monopolkapitalizmus gazdasági alaptörvénye | 256 |
Rövid összefoglalás | 260 |
Az imperializmus gyarmati rendszere | 261 |
A gyarmatok szerepe az imperializmus korszakában | 261 |
A gyarmatok mint az anyaországok agrár- és nyersanyag-függvényei | 263 |
A dolgozó tömegek gyarmati kizsákmányolásának módszerei | 266 |
A gyarmati népek nemzeti felszabadító harca | 270 |
Rövid összefoglalás | 272 |
Az imperializmus helye a történelemben | 273 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus utolsó fejlődésszakasza | 273 |
Az imperializmus mint élősdi vagy rothadó kapitalizmus | 275 |
Az imperializmus mint a szocialista forradalom előestéje | 278 |
Az állami-monopolista kapitalizmus | 279 |
A tőkés országok egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének törvénye az imperializmus korszakában és a szocializmus győzelmének lehetősége egy országban | 281 |
Rövid összefoglalás | 285 |
A kapitalizmus általános válsága | 286 |
A kapitalizmus általános válságának lényege | 286 |
Az első világháború és a kapitalizmus általános válságának kezdete | 287 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a világnak két rendszere: kapitalista és szocialista rendszerre szakadása | 289 |
Az imperializmus gyarmati rendszerének válsága | 292 |
A piacprobléma kiéleződése, az üzemek kapacitásának krónikus kihasználatlansága és a krónikus tömegmunkanélküliség | 294 |
A túltermelési válságok elmélyülése és a tőkés ciklusban végbemenő változások | 297 |
Rövid összefoglalás | 301 |
A kapitalizmus általános válságának elmélyülése a második világháború után | 302 |
A második világháború és a kapitalizmus általános válságának második szakasza | 302 |
Két tábor kialakulása a nemzetközi küzdőtéren és az egységes világpiac szétesése | 305 |
Az imperialista gyarmati rendszer válságának kiéleződése | 307 |
A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének fokozódása. Az amerikai imperializmus terjeszkedése | 310 |
A tőkés országok gazdaságának militarizálása | 314 |
A munkásosztály elnyomorodásának fokozódása a tőkés országokban | 316 |
A tőkés országok mezőgazdaságának hanyatlása és a parasztság tönkremenetele | 318 |
Rövid összefoglalás | 321 |
A kapitalizmus korának közgazdasági tanai | 322 |
A klasszikus burzsoá politikai gazdaságtan | 322 |
A vulgáris politikai gazdaságtan keletkezése | 325 |
A kispolgári politikai gazdaságtan | 326 |
Az utópista szocialisták | 326 |
Az oroszországi forradalmi demokraták | 327 |
A politikai gazdaságtan terén Marx és Engels által véghezvitt forradalmi fordulat | 328 |
A burzsoá közgazdaságtudomány további bomlása. A jelenkori burzsoá politikai gazdaságtan | 331 |
A II. Internacionálé opportunistáinak és napjaink jobboldali szocialistáinak közgazdasági elméletei | 336 |
A kapitalizmus marxista politikai gazdaságtanának továbbfejlesztése V. I. Lenin munkáiban. A kapitalizmus politikai gazdaságtanára vonatkozó számos új tétel kidolgozása I. V. Sztálin munkáiban | 339 |
A szocialista termelési mód | 346 |
A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak | 346 |
A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő vonásai | 346 |
A proletárforradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának szükségessége | 346 |
A proletárdiktatúra mint a szocialista gazdaság felépítésének eszköze | 348 |
A szocialista nacionalizálás | 350 |
A gazdasági szektorok és az osztályok az átmeneti időszakban. A munkás-paraszt szövetség | 353 |
A szocializmsu gazdasági törvényeinek keletkezése | 357 |
A gazdaságpolitika alapjai a kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszakban | 359 |
Rövid összefoglalás | 367 |
A szocialista iparosítás | 369 |
A nagyipar - a szocializmus anyagi alapja. A szocialista iparosítás lényege | 369 |
A szocialista iparosítás üteme | 372 |
Az iparosítás szocialista módszere. A szocialista iparosításhoz szükséges eszközök forrásai | 373 |