Politikai gazdaságtan 2.

Tartalom

XI. fejezet
A SZOCIALISTA TÁRSADALOM TERMELÉSI MÓDJÁNAK KIALAKULÁSA
ÉS ALAPVETŐ VONÁSAI
1. Átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba 3
A. A kommunizmus tudományos elméletének alapjai 3
B. Az átmeneti korszak szükségessége és tartalma 5
C. A tulajdonviszonyok szocialista átalakításának útjai 6
D. Az átmeneti gazdaság szektorai és ellentmondásai 8
E. A gazdaságpolitika fő feladatai és módszerei 9
F. A gazdasági struktúra korszerűsítése - a szocialista iparosítás 11
G. A szocializmus alapjainak lerakása és további fejlődésének útjai. A szocializmus
építésének közös vonásai és sajátosságai 14
2. A termelőerők állapota és fejlődési tendenciái. A tervszerűség és az áruviszonyok
a szocialista gazdaságban 16
A. A tevékenységcsere fogalma és történelmi típusai 16
B. A termelőerők struktúrája és a tevékenységcsere technikai-gazdasági alapjai ... 18
C. A tervszerűség mint gazdasági kategória 19
D. Az árutermelés feltételei a szocializmusban 20
E. A tervszerűség és az áruviszonyok sajátosságai a szocializmusban 23
F. A társadalmi összmunka elosztásának általános törvénye és különös alakjai 26
3. Termelés és elsajátítás. Tulajdonviszonyok a szocializmusban 31
A. A szocialista gazdaság tulajdonviszonyainak rendszere 31
B. A szocialista állami tulajdon 33
C. Az állami tulajdonforma fejlődése 35
D A szocialista szövetkezeti tulajdon 37
E. A „második gazdaság" és a kiegészítő tulajdonformák 40
F. A szocialista tulajdon közgazdasági tartalma és belső ellentmondásai 43
XII. fejezet
ÉRDEKVISZONYOK A SZOCIALIZMUSBAN
11A motivációs rendszer 47
2. A gazdasági érdekek rendszere 48
A. Az érdekstruktúra 51
B. Az érdekek jelentkezése és az érdekfelismerés 52
C. Az érdek kapcsolata néhány gazdasági kategóriával 55
D. Érdekellentét és érdekegyeztetés 57
3. Az anyagi ösztönzés rendszere 59
Az ösztönzés kapcsolata az utasításokkal és szabályozókkal 61
4. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés egysége 64
Az anyagi és erkölcsi ösztönzés történelmi perspektívája 68
XIII. fejezet
ÚJRATERMELÉS, GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS EGYENSÚLY
A SZOCIALIZMUSBAN
1. Gazdasági növekedés a szocializmusban 73
A. A gazdasági növekedés fogalma és mérésének módja 73
B. Az újratermelés hatékonysági és ráfordítási együtthatói 75
C. A gazdasági növekedés tényezői 77
a) A termelőerők 77
b) Az eleven munka oldaláról ható növekedési tényezők 78
- A termelésben kifejtett munka mennyisége 78
- A munkatermelékenység emelkedése 78
A termelékenység növelésének fő tényezői 78
- A dolgozók szakképzettségi színvonala és általános műveltsége 78
- A termelés társadalmi szervezettsége 78
- A természeti viszonyok 78
P A termelés strukturális változása 79
c) A holt munka oldaláról ható növekedési tényezők 79
- A termelésben felhasznált alapok hatékonysága 80
- A beruházások helye és szerepe a gazdasági növekedésben 80
- A beruházások forrásai 80
- A beruházások volumene és a növekedési ütem . 80
- A beruházások hatékonysága 81
d) A természeti környezet 84
e) A termelési viszonyok 85
0 A külgazdasági kapcsolatok szerepe 85
g) Az emberi tényező kiemelt szerepe a gazdasági növekedésben 86
h) Az emberi tényező és az innováció 86
D. A gazdasági növekedés extenzív és intenzív jellege 88
2. Egyensúly és az újratermelés fő arányai a szocializmusban 89
A. A népgazdasági egyensúly 89
- A népgazdasági egyensúly fő területei 89.
- A külgazdasági egyensúly 90
- A piaci egyensúly 90
B. A szocialista újratermelés fő arányai 92
a) Az újratermelés fő arányaira ható tényezők 92
b) A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem növekedési ütemaránya 94
c) A fogyasztási (K) és a felhalmozási (F) alap arányának alakulása 96
A felhalmozási és fogyasztási alap optimalizálása 96
d) A társadalmi terméken belül az I.o. és a II.o. közötti arány 98
e) A primer, szekunder és tercier ágazatok aránya 99
A mezőgazdaság helyzete és szerepe hazánkban 99
Az infrastrukturális fejlesztés problémái hazánkban 105
f) A távlati szerkezetpolitika stratégiája hazánkban 108
3. A gazdasági növekedés üteme a szocialista országokban 109
A. A gazdasági növekedés fő szakaszai 109
a) A hiányjelenség okai 111
b) A beruházások ciklikussága 113
A beruházási ciklus szakaszai 113
A beruházások ciklikussága hazánkban 114
B. A növekedés és egyensúly problémái a magyar gazdaságban 116
a) Az új fejlődési pálya 117
b) Az új fejlődési pálya és a növekedés üteme 118
XIV. fejezet
A NÉPGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSA
1. A tervszerű irányítás szükségessége, az irányítási rendszer, gazdasági mechanizmus
és a gazdaságpolitika kölcsönös viszonya 121
A. A tervszerű irányítás szükségessége 121
B. A gazdasági mechanizmus fogalma és két alaptípusa 121
C. A gazdaságpolitika és a népgazdaság irányítási rendszere 124
a) A gazdaság és a politika kapcsolata 124
b) A párt és az állam szerepe 126
c) A gazdaságpolitika 127
2. A gazdaságirányítási rendszer, a gazdaságirányítási rendszer összetevői és kölcsönviszonyuk 130
A. A népgazdasági tervezés 130
a) A népgazdasági tervezés és a gazdaságpolitika 131
b) A népgazdasági tervezéssel szembeni követelmények 131
c) A népgazdasági tervezőmunka általános menete és fő módszerei 134
d) A népgazdasági és a vállalati tervek kapcsolata 135
B. A gazdaság szabályozása 136
a) A gazdasági szabályozás fogalma és fő jellemzői a gazdasági mechanizmus
két alaptípusában 136
b) A szabályozás fő formái és követelményei 139
C. A gazdaság szervezeti és döntési rendszere 140
a) Szervezeti rendszer 140
- A vállalati szervezet 141
- Az állami irányítószervek 142
- Az érdekképviseletek 143
b) Döntésjogi rendszer 143
3. A szocialista gazdaságirányítás fejlődése 144
A. A szocialista gazdaságirányítási rendszer kialakulása 144
B. A szocialista országok gazdaságirányítási rendszerének közös és sajátos vonásai 145
C. A magyar népgazdaság irányítási rendszerének fejlődése 147
XV. fejezet
ARAK A SZOCIALIZMUSBAN
1. Az árak szerepe és funkciói a szocializmusban 151
A. Az árak főbb funkciói 153
2. Az árakat meghatározó főbb tényezők 155
A. Az ár és a társadalmilag szükséges munkaráfordítás Árcentrum a
szocializmusban 155
a) Ártípusok a szocializmusban 156
b) Az árcentrumot meghatározó főbb tényezők 158
c) Egyszintű és kétszintű árrendszer 163
B. Az ár és a piaci viszonyok 164
C. Az ár és az állami preferenciák 167
3. A központi árszabályozás és az ármechanizmus i 168
A. Az árszabályozás szükségessége és formái 168
B. Az árformák . 169
C. Árszínvonal a szocializmusban 171
4. A magyar árrendszer fejlődésének főbb jellemző vonásai 175
XVI. fejezet
A SZOCIALIZMUS PÉNZÜGYI RENDSZERE
1. A pénz lényege és a pénzügyi rendszer a szocializmusban 179
A. A pénz lényege a szocializmusban 179
B. A pénz funkciói - 179
C. A szocializmus pénzügyi rendszere 180
2. A szocialista hitelrendszer 181
A. A hitel mint a pénzkibocsátás eszköze 181
B. A hitel mint a jövedelmek és vállalati alapok átcsoportosításának eszköze 182
C. A hitel, a kamat és az árfolyam mint a gazdasági élet befolyásolásának eszköze 183
3. A bankok és szerepük a szocializmusban 186
A. Bankrendszer a szocializmusban 186
B. Hazánk bankrendszere 187
4. A szocialista állam költségvetése 188
A. Az állami költségvetés fogalma és funkciói 188
B. A szocialista állam költségvetésének bevételei és kiadásai 189
C. A költségvetés egyensúlyának kérdései 191
5. A beruházások finanszírozási rendszere 192
6. Az infláció kérdése 193
XVII. fejezet
VÁLLALATOK A SZOCIALIZMUSBAN
1. A szocialista állami vállalat működésének mechanizmusáról szóló elmélet kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a szocializmus építésének különböző fejlődési szakaszaiban 195
A. A vállalati gazdálkodásról és önállóságról szóló lenini elmélet alapjai 195
B. a vállalati gazdálkodás lényege és általános jellemzői a szocializmusban 197
C. A centralizált irányítási rendszerben érvényesülő operatív vállalati önállóság
megvalósításának szükségessége és főbb jellemzői 200
a) Az operatív önállóság szükségessége 200
b) Az operatív vállalati önállóság jellemző vonásai 201
D. A közvetett gazdaságirányítási rendszerben megvalósítandó tényleges gazdasági,
pénzügyi és jogi önállóság lényege, alapvető formái és megoldandó problémái .. 201
a) Vállalati önállóság néhány elméleti és gyakorlati kérdése Magyarországon . 202
b) Vállalati gazdálkodás az önigazgatási rendszerben 209
2. A mezőgazdasági szövetkezeti vállalat 210
A. A szövetkezetek helye és szerepe a társadalmi-gazdasági életben 210
B. A mezőgazdasági vállalat jellemző vonásai 213
a) A természeti tényezők befolyásoló hatása 214
b) A mezőgazdaságban alkalmazott szabályozórendszer sajátosságai 215
c) A szövetkezeti vállalatok belső irányítása -216
C. A szövetkezeti pénzügyi alapok és az önfinanszírozás elvének gyakorlati
érvényesülése 216
a) A fejlesztési alap 216
b) A részesedési alap 217
c) A jóléti és kulturális alap 217
d) A jövedelembiztonsági alap 218
e) A tartalékalap 218
f) A kölcsönös támogatási alap 218
D. Az iparszerű termelési rendszerek néhány tapasztalata Magyaroszágon 218
E. Az agrár-ipari egyesülések helye és szerepe a mezőgazdaságban 220
XVIII. fejezet
A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI ÉS ELOSZTÁSUK A SZOCIALIZMUSBAN
1. A munkajövedelmek 225
A. A munka szerinti elosztás 225
B. A munkabér 228
C. A bérarányokat alakító tényezők 229
D.A A bérszabályozás 233
2. A társadalmi juttatások 235
3. Életszínvonal, életszínvonalpolitika, fogyasztás 237
A. Az életszínvonal 237
B. Az életszínvonalat alakító tényezők 239
C. Életszínvonalpolitikánk 240
D.A fogyasztás jellemzői, vonásai 242
4. A háztartások, családok jövedelmei és fogyasztása 244
XIX. fejezet
A SZOCIALISTA NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS
ÉS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI
1 i A szocialista világgazdaság kialakulása. A nemzetközi termelési viszonyok és a
gazdasági törvények érvényesülése a szocialista világgazdaságban 253
2. A KGST szervezeti felépítése, működésének alapelvei és fejlődése 256
A.A KGST kialakulását és fejlődését meghatározó történelmi körülmények és
adottságok 256
B. A KGST szervezeti felépítése 259
C. A KGST fejlődési szakaszai 261
3. A szocialista nemzetközi munkamegosztás elszámolási, valutáris és ármechanizmusának kialakulása és fejlődése 264
4. A szocialista gazdasági integráció lényege és kibontakozásának fő területei 268
A. A tervezési együttműködés 268
B. A külkereskedelem 270
C. Nemzetközi pénzügyek 270
D. Gyártásszakosítás és gyártási kooperáció 271
E. Tudományos-műszaki együttműködés 273
5. Magyarország helye és szerepe a KGST-ben 276
6. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok helyzete és távlatai 281
A.Magyarország gazdasági kapcsolati a fejlett tőkésországokkal és fejlődő országokkal 283
7. A KGST világgazdasági helyzetének alakulása a 70-es és 80-as évtizedben 288

Témakörök