1. kötet | |
Bevezetés a Politikai gazdaságtan 1-4. kötetéhez | 13 |
Előszó | 21 |
Alapfogalmak | |
A termelőmód marxi kategóriáinak vázlata | 25 |
A termelési mód mint gazdasági struktúra | 25 |
A termelőmunka és alkotóelemei | 26 |
A termelési viszonyok a termelőmód rendszerében | 30 |
az alap, a társadalmi helyzet és a felépítmény kapcsolatáról | 33 |
A természet, a techn ika néhány gazdasági aspektusa és a tudomány | 34 |
Gazdasági kategóriák és gazdasági törvények | 38 |
A termelőerők és a termelési viszonyok szerepe | 41 |
A termelőmód és a társadalmi intézmények | 42 |
A fejlődési konfliktusok és a forradalom | 43 |
A társadalmi újratermelés fogalmai | 45 |
Az újratermelés főbb területei | 45 |
A társadalmi újratermelés alapvető mutatói | 47 |
A nemzeti jövedelem elosztása és újraelosztása | 52 |
Az újratermelés méretei | 53 |
Szükségletek, munka, termelés | |
Szükségletek a gazdaságban | 57 |
A szükséglet mint társadalmi jelenség | 57 |
Az anyagi szükségletek és a termelés viszonyáról | 65 |
A szükségletek helyéről és szerepéről a gazdaságban | 67 |
Munka és termelés | 69 |
A munka a gazdasági tevékenység rendszerében | 69 |
A termelőmunka | 72 |
A termelőerők elemei | 75 |
Az emberi termelőerő fontossága | 80 |
Munkamegosztás és gazdasági viszonyok | 82 |
Kooperáció és munkamegosztás | 82 |
A munkamegosztás technikai-gazdasági formája | 87 |
Az ágazati kapcsolatok mérlegéről | 89 |
A munkamegosztás társadalmi-gazdasági formája | 93 |
A munkamegosztás és a termelési viszonyok egysége | 101 |
Az árugazdaság előzményeiről | 102 |
Az ésszerű gazdálkodás vizsgálatának kvantitatív módszertani eljárásairól | 105 |
A teljes informáltság hipotézise és a preferenciafüggvény | 105 |
A közömbösségi görbék és az izokvant görbék | 108 |
Az inputhelyettesítés elvei és határrátája | 110 |
A termelési függvény | 112 |
A gazdasági optimaliz álás egyszerű módszerei | 118 |
A lineáris programozás mint optimalizálási eljárás | 123 |
Áru- és pénzviszonyok, értéktörvény | |
Az áru és az érték | 129 |
Az árutermelés történelmi kialakulása | 129 |
Az áru és az árutermelési viszony | 130 |
az áru tulajdonságai | 132 |
A pénz | 141 |
Az értékformák fejlődése | 141 |
A pénz funkciói | 147 |
A modern pénz és gazdasági jelentősége | 150 |
Az árugazdaság folyamatai, alapegységei és piacai | 152 |
Az árugazdasági folyamatok megkettőződéseiről | 152 |
A gazdálkodói alapegységek | 157 |
piacok, piacformák | 160 |
Piaci pozíció és piactípusok | 161 |
A piac ellentétes tendenciáiról | 162 |
Az árugazdaság működésének objektív szabályozói (értéktörvény-problémakör) | 164 |
Az értéktörvény a tiszta szabadversenyen gazdaságban | 165 |
Az értéktörvény mechanizmusa | 167 |
Az értéktörvény és funkciói | 169 |
Érték és arányosság | 170 |
Az áruérték egyéb elemei | 190 |
A termelési eszközökben tárgyiasult munka és az áruérték | 191 |
A tartós korlátozottságú termelési tényezők monopolisztikus formái | 193 |
A föld birtoklási monopóliuma és a különbözeti földjáradék | 195 |
A természeti erőforrások magántulajdon-monopóliuma és az abszolút járadék | 198 |
A járadék és az értékredukció | 199 |
A jövedelmezőségi optimum vizsgálata árugazdasági modellben | 205 |
A vizsgálatok néhány alapelve | 205 |
Az értékelv érvényesülésének és az értéknagyság kialakulásának vizsgálata | 207 |
A kisárutermelői modell jellemzői | 207 |
A "hamis" érték kialakulásáról | 216 |
A termelésszabályozás módosulásai a modern árugazdaságban | 220 |
Változások a gazdasági működés feltételeiben és mechanizmusában | 221 |
az értékredukció bonyolultabbá vált útjairól | 224 |
A munka értékképző erejének megválotozása és ágazatközi differenciálódása | 229 |
Az ágazatközi és vállalatközi "értékcsuszamlások" szemléltetése és hipotetikus magyarázata | 234 |
Kétszereplős gazdasági helyzetek elemzése | 243 |
Azoligopóliumprobléma és a vizsgálat feltételezései | 243 |
A duopóliumprobléma Cournot-féle megoldásának két változata | 244 |
Vezetői és követői szerep az oligopolisztikus piacokon | 250 |
Oligopolisztikus magatartás és játékelmélet | 256 |
Az egyensúlyí, a növekedés és az állami politika a gazdaságban | |
A gazdasági egyensúly problémái | 267 |
A gazdasági egyensúly fogalmáról | 267 |
A marxi újratermelési elmélet egyensúlyi feltételei | 270 |
Egyensúlyi modellek | 276 |
Részleges és általános egyensúly a gazdaságban | 280 |
A gazdasági növekedés | 282 |
A növekedés fogalma a gazdaságban | 282 |
Növekedési típusok és növekedési pályák | 283 |
A gazdasági növekedés tényezői | 285 |
Korszerűsödés és növekedés | 291 |
A gazdasági növekedés modellszerű jellemzése | 305 |
Állami gazdaságpolitika a gazdasági fejlődés szolgálatában | 308 |
A modern állam gazdasági szerepe | 308 |
Az állami gazdaságirányítás szervezetei | 312 |
A központi újraelosztás és a költségvetési intézmények | 314 |
Állami költségvetés a pénzügyi rendszerben | 316 |
Költségvetési hatások a közgazdaságban | 321 |
Az adózás közgazdasági problémái | 325 |
A tudományos kutatás elméletéről és módszertanáról | |
Gazdaságtudományok és tudományosság | 331 |
Tudományelmélet és kutatási módszertan | 331 |
A gazdaságtudományok és a tudományosság viszonyáról | 332 |
A tudományos kutatások metodológiájáról | 336 |
A tudományos kutatás általános metodológiai szabályai | 340 |
A politikai gazdaságtan művelésének alapelvei | 343 |
Az elméleti alapkutatás főbb mozzanatai | 343 |
A tudományos kutatás eszköztáráról | 347 |
Kutatási módszerek és megközelítési módok | 350 |
Az ökonómiai elmélet jellemzői | 352 |
2. kötet | |
Előszó | 13 |
A kapitalizmus politikai gazdaságtanának alapvető kategóriái | 15 |
A tőkés termelési mód történelmi kialakulása és alapvető jellemzői | 17 |
Az eredeti tőkefelhalmozás történelmi folyamata | 17 |
A tőkés-bérmunkás viszony legfontosabb jellemző vonásai | 23 |
A tőkés termelőfolyamat jellemzői | 29 |
Profit és termelési ár | 35 |
A profit lényegéről | 35 |
Az átlagprofitráta és a termelési ár | 39 |
Az agrár-, a kereskedelmi és a banktőke | 49 |
Az agrártőke és a földjáradék a kapitalizmusban | 49 |
A kereskedelmi tőke | 55 |
Tőkés pénzforgalom az aranypénzrendszerben | 69 |
Az aranypénz és a pénzhelyettesítők | 69 |
Hogyan töltik be a pénzhelyettesek a pénz funkcióit? | 79 |
A szervezetek és a termelési viszonyok fejlődése. Árak és pénzforgalom az állami monopolkapitalizmusban | 87 |
A tőkés gazdaság szervezeti rendszere és fejlődése | 89 |
A tőkésvállalat történelmi alapformái | 89 |
A vállalati szervezet dinamizmusa. A tőkekoncentráció | 103 |
A mai tőkésvállalati rendszer és más gazdasági szervezetek | 108 |
Tendenciák és korszakok a kapitalizmus fejlődésében | 122 |
A termelőerők és a munkamegosztás fejlődése | 123 |
Az állam gazdasági szerepének változásai | 127 |
A tőkeviszony fejlődése | 133 |
A tulajdonviszonyok fejlődése | 138 |
Történelmi korszakok a tőkés társadalmak fejlődésében | 143 |
Monopolprofit és ármechanizmus a mai tőkés gazdaságban | 147 |
Monopolár és monopolprofit | 147 |
Ármechanizmus és termelésszabályozás monopoltőkés közegben | 157 |
Az értéktörvény és a monopóliumok (összegezés) | 165 |
A mai tőkés pénz lényege és a modern pénzforgalom | 167 |
A mai tőkés pénz lényege és kialakulása | 167 |
A tőkés pénz képviseleti értéke | 175 |
Az árszínvonal stabilitása a kapitalizmusban. Az infláció | 186 |
A tőkés újratermelés alapvető jellemzői | 197 |
Egyensúly és egyensúlytalanság a tőkés újratermelés összfolyamatában | 197 |
A globális és a piaci egyensúly fogalma | 199 |
A globális egyensúly tartalma a marxi újratermelési sémákban | 200 |
A nem egyensúlyi helyzetek elemzése | 208 |
A kapacitásfölöslegen alapuló modellváltozat | 215 |
A makroszintű profit paradoxona. A makro- és mikroszintű összefüggések eltérése | 220 |
A makro- és mikroszint viszonya | 221 |
A makroszintű profit a kibővített modellben | 222 |
A kiegyensúlyozott költségvetés hatása a termelésre és a makroprofitra | 224 |
Gazdasági növekedés és profitráta a kapitalizmusban | 227 |
A fő újratermelési arányok alakulása | 228 |
Az "aranykori" növekedési pálya | 235 |
A profitráta alakulásának tendenciájáról | 241 |
Klasszikus típusú periodikus válságok | 252 |
A klasszikus típusú válságok lényege és lezajlása | 252 |
A klasszikus válságmechanizmus | 257 |
A termelés és a fogyasztás ellentmondása mint a periodikus gazdasági válságok közvetlen oka | 267 |
Az újratermelési összefüggések az állami monopolkapitalizmusban | 269 |
A tőkés állam gazdaságpolitikájának szerepe a mai tőkés gazdaság működésében | 271 |
Az állami költségvetés és a társadalmi tőke újratermelése | 271 |
A központi bank monetáris politikája | 284 |
A keynesizmus és monetarizmus, a tőkés állami gazdaságpolitika két koncepciója | 294 |
Konjunktúraingadozások az állami monopolkapitalizmusban | 299 |
A fejlett tőkés orszságok termelési visszaeséseinek főbb sajátosságai a második világháború után | 299 |
A konjunktúraingadozások alapja és okai a mai kapitalizmusban | 305 |
Anticiklikus tényezők a mai tőkés gazdaságban | 309 |
Az állam mint gazdasági válságot kiváltó tényező | 314 |
A világpiaci árrobbanás szerepe a válságok kibontakozásában | 316 |
Az 1980-ban kibontakozott válság néhány jellemző vonása | 319 |
A gazdasági válságok típusai | 320 |
A munkásosztály és a nem tőkés rétegek helyzete. A kapitalizmus fejlődési perspektívái | 323 |
A fejlett tőkés társadalmak osztályszerkezetének főbb vonásai | 323 |
A munkaerő értéke - újra megfontolva | 324 |
Az értéktöbbletráta és a munkaerő értékének tendenciája a munkatermelékenység növekedése mellett, növekvő részarányú improduktív szektor esetén | 332 |
Az osztályharc szerepe a munkaerő értékének és az értéktöbbletrátának a változásában | 333 |
A munkaerőáru és az értéktörvény | 334 |
Foglalkoztatottság és munkanélküliség | 335 |
A kapitalizmus fejlődési perspektívái | 339 |
3. kötet | |
Előszó | 13 |
A szocialista gazdaság szereplői, megjelenésük és együttműködésük szabályozott piacokon | |
A szocialista gazdaság szereplői (indítékok, motívációk, cselekvési korlátok) | 19 |
A vállalat | 19 |
Az állam mint gazdasági szereplő | 32 |
A háztartásban zajló gazdálkodási folyamat | 41 |
A vállalat tevékenysége, együttműködése a szocialista gazdaság többi szereplőjével a szabályozott árupiacokon | 44 |
A vállalat kapcsolódása a környezethez | 44 |
Vállalatok a piacon | 53 |
A részpiacok jellemzői | 59 |
Az árak szerepe a vállalatok működésében és piaci kapcsolataikban | 66 |
Az állam szerepe az alkalmazkodási folyamatokban | 77 |
A központi irányítás centralizált típusa | 77 |
A központi irányítás rendszerének fejlődése - kiigazítások és reformok | 91 |
A költségvetési intézmények gazdálkodása és beilleszkedésük a gazdasági rendszerbe | 107 |
Közjavak, vegyes javak, személyes javak - a költségvetési intézmények sajátosságai | 107 |
Mi tartozik, avagy mi tartozzék a költségvetési intézmények tevékenységi körébe? | 109 |
A költségvetési intézmények működését irányító célok | 111 |
A költségvetési intézmények gazdálkodásának gondjai | 112 |
A költségvetési intézmények teljesítménye és az iránta megnyilkvánuló társadalmi igények | 116 |
A költségvetési intézmények belső gazdálkodásának a racionalizálása: az outputfinanaszírozás kiterjesztése | 120 |
A költségvetési intézmények általános helyzetét javító tényezők | 121 |
A háztartások gazdálkodása | 125 |
Háztartások a piacon | 125 |
A háztartások pénzallokációs tevékenysége | 131 |
A munkaidő és a szabadidő közötti átváltás | 138 |
A munkaerő és a foglalkoztatottság problémái a szocialista gazdaságban | 140 |
A munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása | 142 |
A munkaerő-kereslet és -kínálat az "erőforrás-korlátos" gazdaságban | 144 |
Teljes foglalkoztatottság - hatékony foglalkoztatottság | 151 |
A munkaerő-felesleg levezetésének lehetőségei | 152 |
A munkaerő-kereslet és -kínálat strukturális sajátosságai | 154 |
Pénz és mechanizmusok a szocialista gazdaságban | 158 |
A pénz keletkezése és körforgása | 159 |
Pénzfunkciók a szocialista gazdaságban | 163 |
A szocialista bankrendszer fejlődése | 182 |
A szocialista gazdaság jövedelmi rendszere | |
A vállalati nyereség | 187 |
A vállalat jövedelmei és ezek értelmezése | 187 |
A nyereség felhasználása | 196 |
A vállalati jövedelemalakulás állami szabályozása | 197 |
A reálgazdaság öntörvényei | 200 |
A munkabérek és a bérmechanizmus | 201 |
A munkaszerződéshez köthető jövedelemfajták | 201 |
A bérekkel szemben támasztott követelmények | 203 |
A bérek egyensúlyi feladata | 203 |
A munkaerő minőségének, a minőségi paramétereknek és a munka mennyiségének kifejeződése a bérekben | 208 |
A bérek ösztönző funkciója | 213 |
Elosztási funkció | 215 |
Alkalmasak-e a vállalatnál szerzett jövedelmek a szociális funkció ellátására? | 217 |
A vállalatnál szerezhető jövedelem státusfunkciója | 218 |
Keresetszabályozás: a bérek és vállalati jövedelmek állami szabályozása | 219 |
A társadalmi járandóságok (transzferek) | 222 |
A társadalmi járandóságok közgazdasági tartalma és rendszerezése | 223 |
A társadalmi járandóságok (transzferek) típusai | 224 |
Jövedelmek a komplementer és az árnyékgazdaságban | 242 |
A jövedelmek osztályozása | 242 |
A kiegészítő gazdaság néhány jövedelmi problémája | 245 |
A munkával össze nem függő jövedelmek a komplementer gazdaságban | 252 |
A különböző jövedelemtípousok ésszerű kombinációja a háztartások jövedelemszerzési stratégiájában | 253 |
A különbö9ző jövedelemtípusok összefonódása: jövedelemhibridek | 254 |
Adók, adózás, állami kiadások. A szocialista állam a jövedelemelosztás rendszerében | 261 |
Az adó közgazdasági természete a szocialista gazdaságban | 261 |
Az adóztatás gazdasági céljai | 264 |
Az adók, illetve költségvetési befizetések fajtái | 265 |
A szocialista gazdaság makroösszefüggéseinek és termelési viszonyainak a rendszere | |
Gazdasági növekedés a szocialista rendszerekben | 289 |
A növekedési ütemet meghatározó tényezők a szocialista gazdaságban | 290 |
A szocialista gazdaság Kornai-féle növekedési modellje | 298 |
A növekedés strukturális problémái | 317 |
A feszültségek felhalmozódása és leépülése a növekedési folyamatban - a beruházási ciklus | 319 |
A gazdasági szereplők cselekvéseit összehangoló, egyensúlyteremtő mechanizmusok | |
Piaci szabályozás és értéktörvény | 328 |
A szabályozás alapmechanizmusai | 328 |
A szabályozási mechanizmusok és a bennük érvényesülő szükségszerűségek történeti vetülete | 329 |
Hogyan értelmezhető az értéktörvény a szocialista gazdaságban? | 330 |
Az értéktörvény a direkt irányítású szocialista gazdaságban | 332 |
az értéktörvény az indirekt irányítású gazdaságban | 340 |
Az értéktörvény érvényesülésének feltételei a szocialista gazdaság jelenlegi fejlődési szakaszában | 347 |
ármeghatározás az értéktörvény teljesebb érvényesülése esetén | 349 |
A gazdasági szereplők cselekvéseinek összehangolása. A tervszabályozás | 350 |
A piaci mechanizmusok elégtelensége a szocialista gazdaság szabályozásában | 350 |
Állami szabályozás versus társadalmi megállapodásokon nyugvó szabályozás. Tervszabályozás és jelenbeli szabályozás | 353 |
Egyensúly és arányosság. Konzisztenciakövetelmények a tervben, összhang a valóságban | 366 |
Áruviszonyok a szocialista gazdaságban | 373 |
Az áruviszonyok illeszkedése a szocialista gazdasági rendszer alapvonásaihoz | 373 |
A szocialista termelők egyenrangúsága és az áruviszonyokra jellemző kölcsönösség | 377 |
Árukapcsolatok és ésszerű gazdálkodás a szocializmusban | 379 |
Árutermelés és verseny | 382 |
A munka társadalmi elismerése a szhocializmusban és az árukapcsolatok fejlesztése | 383 |
A szocialista áruviszonyok "rétegezettsége", az áru történelmi változatai a szocializmusban | 387 |
Az áruviszonyok fejlődési lehetőségei - az áru kiteljesedése | 396 |
A szocialista tulajdoni rendszer | 401 |
A tulajdoni rendszer belső összefüggései | 402 |
Az állami tulajdon vállalati formája. Állam - vállalat és az egyén az elsajátítási folyamatban | 411 |
A szövetkezeti tulajdon | 416 |
A társadalmi tulajdon egyéb formái | 420 |
A személyi tulajdon | 421 |
A szocialista tulajdoni rendszer belső kohéziója és fejlődésének fő irányai | 424 |
4. kötet | |
Előszó | 11 |
A nemzetközi kereskedelem elmélete | |
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi szerkezete | 15 |
A külső tényezők bekapcsolódása a társadalmi fejlődés feltételeibe | 15 |
Külgazdasági kapcsolatok a kapitalizmus előtt | 16 |
A világgazdaság kialakulása | 24 |
A világgazdaság fő szereplői és viszonyuk sajátosságai | 36 |
A világgazdaság főbb országcsoportjainak belső tagozódása | 50 |
A világgazdasági folyamatok szervezettsége | 53 |
Az áruk nemzetközi cseréje és a komparatív előnyök | 56 |
A nemzetközi kereskedelem indítékai | 56 |
A komparatív előnyök lényege | 58 |
A komparatív előnyök megjelenése mikrogazdasági szinten | 64 |
A komparatív előnyök és hátrányok kihasználásának lehetőségei | 72 |
Az egyes feltételek gyakorlati teljesülése | 75 |
Az értéktörvény nemzetközi működése | 79 |
A nemzetközi árak és a nemzeti ráfordítások összefüggései | 79 |
A nemzetközi cserearányok és belső ráfordítások világpiaci értékelődése | 94 |
Az egyenlőtlen csere | 104 |
A nemzetközi pénzügyi rendszer és a tőkemozgások | |
A nemzetközi pénz | 113 |
világgazdaság és nemzetközi pénzügyi rendszer | 113 |
Az aranystandard-rendszer | 115 |
Az aranydeviza-rendszer, a Bretton Woods-i rendszer | 118 |
Az aranydeviza-rendszer válsága. A tőkés nemzetközi pénzrendszer fejlődése | 128 |
A nemzetközi pénzügyi rendszer 1976 óta | 131 |
Pénzügyi integrációs törekvések Nyugat-Európában | 134 |
Nemzetközi fizetési mérleg | 137 |
Eladósodottság | 138 |
Az IMF és a Világbank | 141 |
A nemzetközi tőkeáramlás | 144 |
A tőkekivitel fogalma és formái | 145 |
A tőkeáramlás okai | 148 |
A tőkekivitel iránya | 149 |
A tőkekivitel hatása a bázis- és a célországok gazdaságára | 151 |
Néhány jelenség és összefüggés a tőkeáramlásról | 152 |
A jelenkori tőkeáramlások jellegzetességei | 154 |
Tőkekivitel a kapitalista és a szocialista országok között | 157 |
Mikro- és makrointegrációk | |
A vállalatok nemzetközi gazdasági tevékenysége | 165 |
A nemzetközi munkamegosztás közgazdasági feltételeinek hatása a vállalati kapcsolatok formáira | 167 |
A vállalatok alapvető céljainak (stratégiájának) hatása a külpiaci belépésre | 173 |
Kis- és középvállalatok a nemzetközi munkamegosztásban | 181 |
A multinacionális vállalat | 183 |
A multinacionális monopóliumok piacpolitikájának néhány jellemzője | 185 |
A termeléspolitika nemzetközi szintű eszközei és motivációi | 194 |
A regionális nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései | 209 |
A téma körülhatárolása | 209 |
A regionális nemzetközi gazdasági integráció fogalma | 210 |
A régióképződés főbb tényezői | 216 |
Az integráció piacra támaszkodó útja | 223 |
A kereskedelmi akadályok lebontásának gazdasági hatásai (szabadkereskedelem és vámunió) | 229 |
A közös piac kialakítása | 234 |
A szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatai | 253 |
A nemzetközi munkamegosztás direkt tervgazdálkodási modellje | 253 |
A direkt tervgazdálkodási típusú mikrogazdasági szféra kialakulása | 258 |
A kezdeti (mikrogazdasági) importkereslet | 265 |
Az importkereslet népgazdasági szinbtű szabályozása | 270 |
A vállalati exportzkínálat | 279 |
Az exportkínálat központi mérlegelése | 281 |
A népgazdaságilag mérlegelt keresletek és kínálatok nemzetközi egyeztetése: a KGST-n belüli csere modellje | 293 |
A KGST munkamegosztási modelljének egyes történeti sajátosságai | 307 |
A külső gazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális hatása | |
A külső gazdasági feltételek hatása a nemzetgazdasági folyamatokra | 317 |
A naturális, az érték és a pénzfolyamatok egybefonódásának következményei a valuták nemzetközi értékelődésére | 317 |
Az árak közvetlen nemzetközi összekapcsolódása: az importált infláció | 319 |
A nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát befolyásoló fő tényezők | 321 |
A nemzetgazdaságok nyitottságának problémái | 333 |
A komparatív előnyös külkereskedelem és a gazdasági növekedés | 336 |
Az emberiség globális problémái | 340 |
A meg nem újuló természeti erőforrások elhasználódása | 341 |
"A megsebzett bolygó" | 344 |
Növekvő egyenlőtlenségek a világgazdaságban | 346 |
Tele a hajó? | 349 |
A világ élelmezési gondjai | 355 |
Fegyverkezés | 357 |
A globális problémák okai | 360 |
Mit tehetünk az új világgazdasági rend érdekében? | 368 |
Névmutató az 1-4. kötetekhez | 371 |
Tárgymutató az 1-4. kötetekhez | 377 |
Politikai gazdaságtan 1-4. köteteinek szerzői | 405 |