Politikai Elemzések 2002. május

Előszó

Az egyes országok politikai életének egyik legfontosabb szereplője a párt. Ez a szervezet az, amely részt vesz az országgyűlési választásokon, társadalmi programot készít az ország jövője számára, kineveli a politikusokat, képviseli a társadalmi érdekeket. A sajtó figyelme is elsősorban feléjük fordul: a pártok háza táján történő események, az ott meghozott döntések, bizonyos esetekben pedig a működési zavarok élénken érdeklik a közvéleményt. Nem mindegy tehát, hogy egy pártnak milyen a felépítése, működése. Egy demokratikusan működő pártban mindenki tudja, mi a dolga, világosan el vannak különítve a hatáskörök, a döntési szintek, jól körülírt a felelősség és az alá-fölérendeltségi viszonyok. Ennek következtében a párt olajozottan működik, a meghozott döntések jogszerűségét senki nem vonja kétségbe. Így a sajtó is csak a pozitívumokról tud hírt adni, ami vonzóvá teszi a pártot a választók előtt. Ennek ellentéteként egy rosszul működő pártban nem tisztázott a döntési jogkör, nem a megfelelő szinteken születnek a döntések - vagy a párt elnöke magához vonja a döntési jogköröket -, ennek következtében bizalmatlanság, zavar uralkodik a pártban, s így a működés is problémássá válik. Erről természetesen a közvélemény is tudomást szerez, s így egy ilyen párt veszít vonzerejéből. Azt hiszem, nem szükséges hazai példákat említenem, hiszen minden politikakövető ember tudja, hogy milyen pártokat lehetne említeni. A pártok működésének hatékonysága vagy éppen zavara szoros korrelációban áll a párt alapszabályával. Egy alapszabály és a belőle kiolvasható pártszerkezet tükrözi a vezetők szándékát a működést illetően. Természetesen egy jó alapszabályt is lehet rosszul használni, de ha az eleve kidolgozatlan, kiforratlan, akkor kicsi az esély a hatékony működésre. Elemző kötetünk mostani számában európai példákon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy milyen lehet egy párt felépítése, és annak alapján a működése. Vissza