Politikai divatok

Előszó

Hiába mondják nekünk, válasszátok külön a magánéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a franczia; költők azok, a nélkül, hogy politizálnának. Irjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltünően magyar történet, tele a közélet lármájával; hogy tudja azt élvezni akármi nemzet szülötte is, egy szóval: ne irjatok mindig irányregényt.
Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az.
Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével, az általános bú és öröm, a történelmet alkotó közemelkedés és sülyedés minden egyes életregény alakulására oly határozott befolyással birt mindenkor, hogy ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, a nélkül, hogy élethűtelen, vagy épen frivol ne legyen.
Kérdezzétek meg a családi szakadások okait, - közélet viszályaira fognak visszavezetni.
Kérdezzétek meg nagy jellemek kiemelkedését, elbukását, - politikai catastrophákat fogtok találni. Vissza

Fülszöveg

Jókai teremtette meg a magyar reformkor és szabadságharc költői legendáját s történelmének sötét esztendőiben ez a legenda [volt] a magyarság széles rétegeinek vigasztalása. mikor az önkényuralom ránehezedett az országra, Jókai írásai mintha börtönablakot nyitottak volna meg, melyen át kilátás nyílt a fényes mullra, s a multból bizalom fakadt a jövőre. Ilyen legendateremtő, bizalmat sugárzó regény a "Politikai divatok" is. De mint Jókainak minden regénye, ez is túlélte korát, mert nem csak a korához szólt, hanem azon túl a későbbi nemzedékeknek is, mind politikai tartalmával, mind irodalmi értékével. «Egész embernek csak azt ismerjük el, aki nem csak magának élt» - mondja az előszóban s ilyen nem csak maguknak élő hősöket állít elénk : férfiakat és nőket, jókat és gonoszokat, akik végeredményben szimbólumok : jelképei politikai irányoknak és törekvéseknek, képviselői a nemzet életében egymással küzdő eszméknek. Jókai alakjainak erkölcsi tartalma egyúttal nemzeti tartalom is. De a jelképezés nem merev és mesterséges; a szimbólumokat élővé, hús-vér emberré varázsolja a páratlan költői képzelet s az a nagyszerű elbeszélő kedv, melyben együtt csillog humor. irónia, lelkesedés, fantázia s a stílus utánozhatatlan szépsége. S a cselekményen, a hősök maszkján áttűz a valóság: maga a történelem, s a történelem valódi hősei: egy Petőfi, Szendrey Júlia, Laborfalvi Róza s a többiek. Vissza