Politika

Tartalom

TARTALOM.
ALKOTMÁNYTAN.
I. fejezet. Alapfogalmak, társadalom, állam. ^^
1. §. A politika fogalma
2. §. A politika szervei
A) Az államférfi
É) A politikus
C) A diplomata
D) A pártok
E) A közvélemény
F) A korszellem
G) A sajtó
3. §. Az emberi lét célja
4. §. Egyén és közület
5. §. Szabadság .
6. §. Egyéni és közületi szabadság
7. §. Az emberi élet alanyai
8. §. A nemzeti eszme szerepe az ó-, közép- és újkorban . . .
9. §. Az állam és a terület közti viszony
10. §. Az államterület geometriai konfigurációja
11. §. A határok kérdése
12. §. Politikai földrajz
13. §. Az éghajlat kérdése
14. §. A hydro- és orografía fő vonásai
15. §. Népesség
Népességi politika és statisztika
Az állam neve
Az állam fogalma
f. Az objektív elméletek
Az organikus elmélet
Természeti és erkölcsi organizmus
A személyiségi elmélet
Az állam mivolta
Az állam, mint jogi fogalom
§. Az állam igazolása . .
AJ Vallási vagy teológiai megokolás
B) Fizikai vagy hatalmi megokolás
C) Jogi megokolás • • •
a) A családjogi elmélet # •
b) A dologi jogi vagy patrimoniális elmélet . .
c) A kötelmi jogi vagy szerződési elmélet . . .
D) Erkölcsi vagy etikai megokolás
Oldal
E) Lélektani megokolás .••¦••• ¦ • • 246
26 § Az államigazolási elméletek egyetemes kntikaja 246
27. §. Az állami célok tana
A) Abszolút államcelok 253
B) Relatív-konkrét allamcel elmelet 265
28. §. Az állami élet erkölcstana 272
29. $. A modern államrezón * ?84
30 ? Az államok keletkezése és megszűnése 297
31 §. Az állam alkotó elemeinek jog- és államtudományi elemzese 306
A) Az államterület kérdése ¦ . 306
B) Az államnép jogi elemzése 311
C) Az államhatalom természetének vizsgálás a 320
32. §. A szuverénitás tana 322
33. §. A szuverénitás analitikája 338
34. §. Az államhatalom tartalma 346
35. §. Az alkotmány ¦ ¦ • 352
36. §. A világtörténelem folyamán felmerült legfőbb államtípusok 361
A) Az orientális állam • 361
B) A görög állam • 363
C) A római állam 380
D) A germán királyságok és a hűbéri államok 383
E) A rendi állam 386
F) A modern állam 388
II. fejezet. Az államformák.
37. §. Az államformák osztályozása • • • 394
38. §. A monarchia történeti keletkezése '. . 397
39. §. Az örökletes és választási monarchia 399
40. §. A királyi hercegek neveltetése 402
41. §. A monarchikus princípium . . . . ,. 405
42. §. A monarchikus eszme történeti fejlődése . 407
43. §. A terület és a monarchia viszonya '. 410
44. §. A királyi udvartartás ';•. . 411
45. §. A trónöröklési rend kérdése a monarchiában ':. 415
46. §. A trónöröklés feltételei . . . . . , . . . . . . . . 417 • 47. §• A monarchia fajai . . . . . . . 420
A) Őskirályság ; . 420
B) Hűbéri királyság . . . . . . .';. 428
C) Rendi monarchia ,;.'•. 430
D) Abszolút monarchia . . . . . . . . . . 433
a) Utódlás az abszolút monarchiában . . . 435
b) Udvartartás az abszolút monarchiában . . . . . 438
c) Hadügy az abszolút monarchiában . . . . . ?. 439
d) Közgazdasági és pénzügyi viszonyok az abszolút ,
monarchiában. . . . . . . . 444
e) Hivatalnokügy az abszolút monarchiában f' . '. 446
f) A minisztrisszimusz intézménye az abszolút monaf-
chiában . . . . . . . . . . 447
g) Az abszolút monarchia fajai . . . 457
h) A felekezeti (konfesszionális) abszolutizmus . . . 458
i) Az udvari abszolutizmus 463
k) A felviiágosödótt abszolutizmus . 469
r O Miért volt ez a kór felvilágosodott 479
E) Az alkotmányos (konstitucionális) népképviseleti
monarchia 483
Oldal
F) A parlamentárizmus kialakulása 486
a) A király jogállása a parlamenti kormányrendszerben 487
b) A miniszteri felelősség 489
c) A felsőház jogállása a parlamenti kormányrend-
szerben . • 491
d) Az alsóház jogállása a parlamenti kormányrend-
szerben 491
e) Az alsóház hatóeszközei a kormányra 493
/) A ház szervezete 493
g) A kabinet állása a parlamenti kormányrendszerben 494
h) A miniszterelnök helyzete a minisztertanácsban . 496
i) A miniszteri ellenjegyzés 497
k) A külügy és a hadügy intézése a parlamenti kormányrendszerben 498
l) A parlamentárizmus kritikája 500
48. §. Az arisztokratikus államforma 504
49. §. Az arisztokrácia alapeszméje 504
50. §. A lovagi arisztokrácia 506
51. §. A papi arisztokrácia 510
52. §. A papi arisztokrácia fajai 514
A) A brahmanizmus 514
B) A buddhizmus 516
C) A keresztyén papi arisztokrácia 517
D) A szerzetesrendek 519
53. §. A városi arisztokrácia és fajai 523
A) A spártai arisztokrácia . 523
B) A velencei arisztokrácia 526
a) Párhuzam a magyar és a velencei viszonyok között 530 *** Az arisztokrácia elvei Fra Paolo Sarpi szerint . 531
54. §. Az arisztokrácia dogmája 532
55. §. Az arisztokrácia másodlagos tulajdonságai •'•'•:¦ 534
56. §. Hadügy kérdése az arisztokráciában . 545
57. §. Párhuzam az egyes arisztokráciák között . 547
58. §. Az arisztokrácia életpályája . 549
59. §. A demokratikus államformáról általában '.'-. 550
60. §. A demokrácia alapelvéből folyó bizonyos következmények 557
61. §. A demokrácia túlzásai . . . . . . . . . . . .'•. 559
62. §. A tisztviselői kar szerepe a demokráciában. . . . 562
63. §. Sorsolás, fizetés és kitüntetés kérdése a demokráciában . 569
64. §. A demokrácia és a bíróságok viszonya 572
65. §. A demokrácia következetlensége. ¦ :•; 577
66. §. A törvénytisztelet, valamint a vallási érzet fontossága a
demokráciában . . . . . . 578
67. §. A demokrácia fogyatékosságai. . . . . . . . . '. 582
68. §. A szabadság kritikája a demokráciában . . 586
69. §. Vox populi, vox Dei . . . . . . . . . . . , . . 587
70. §. A haladás kérdése a demokráciában . . . 588 '71. §. A népszuverénitásról . . . . . . . . . .'¦ . • 591
72. §. A demokrácia fájai . , . . . . . . .593
73. §. Hasonlat a francia, áz amerikai és a svájci demokrácia között 597
74. §. A cézárizmus . . . . . . . -J • ¦.• 599
; 75. §. A római cézár-jelöltek és cézárok . . . . . . . . • • 603 : 76. §. Cézárisztikus alakulat a karthágóiaknái . . . . . . • • 608 •77. §. Cromwell cézárizmusa . . . . . . . . 609
78. §. I. Napoleon 610
10
III. fejezet. A törvényhozói hatalom. ^^
79 8 Az általános szavazati jog megadásának elméleti okai 611
80 í Az általános szavazati jog megadásának gyakorlati okai 611
81 I Az általános szavazati jog korrektivumai 615
A) A közvetett szavazati rendszer blö
B) A kumulatív szavazati rendszer öij>
C) Az érdekképviseleti rendszer 01/
D) A kisebbségi szavazati rendszer L18
82. §. A női szavazati jog kérdése . . . ¦ ¦ ¦ ¦ ¦
83. §. Kik azok, akik általános szavazati jog mellett sem kaphat-
nak szavazati jogot • • • • • • • •
84. §. Az általános szavazati jogot megelőző szavazatrendszerek Wb
85. §. A szavazás formája
86. §. A választókerületek es azok beosztasa •
87. §. Egyéni és lajstromos szavazás • • •
88. §. Az adminisztráló bizottságok és a hivatalos jelöltsegek
rendszere
89. §. A többség, a majoritás kérdése 635
90. §. A névjegyzék és a szavazási kötelesség kérdésé 637
91. §. A pótválasztások 638
92. §. A képviselőség időtartama W9
93. §. A képviselőség ingyenessége és fizetéses volta. 642
94. §. A választhatóság kérdése 645
95. §. A választhatóság különleges feltételei . . . 647
96. §. Egy- vagy kétkamarás rendszer 650
97. §. A törvényhozás hatásköre 656
98. §. A parlament megalakulása, házszabályai és ügyrendjének
kérdése 658
99. §. A parlament kiváltságai 663
100. §. A képviselői mandátum 667
101. §. A képviseleti rendszer története 668
102. §. A képviseleti rendszer jogi és erkölcsi oldala 670
103. §. Rousseau és a képviseleti rendszer. (Lengyelország fel-
oszlatása) 676
104. §. A kötelező utasítás rendszere 680
105. §. A referendum intézménye 682
106. §. A többség nyomása a demokráciában 685
107. §. A demokrácia és az imperativ mandatum 690
108. §. A választók ellenőrző eszközei a törvényhozással szemben. 691
IV. fejezet. A végrehajtó hatalom.
109. §. A végrehajtó hatalomról általában . . 695
110. §. A végrehajtó hatalom mozzanatai 696
1. Az általános végrehajtó mozzanat 697
2. A szervező mozzanat 699
3. Az utalványozó mozzanat 700
4. Az intéző mozzanat . 700
5. A kényszerhatalmi mozzanat. A fegyveres erő (had-
sereg) kérdéséről általánosságban 701
6. A bírói mozzanat 706
111. §. A közigazgatás és a bíráskodás elválása 708
112. §. A végrehajtás szervezete 709
113. §. Az önkormányzat hatásköre, mozzanatai 712
V. fejezet. Az államfői hatalom.
Oldal
114. §. Az államfői hatalom 718
VI. fejezet. Az államkapcsolatok tana.
115. §. Államkapcsolatok és azok főalakjai 726
VII. fejezet. A nemzetiségek.
116. §. A nemzetiség (nép, nemzet) fogalma 730
117. §. A nemzetiségek közti kapcsolat. (Préformáló erők) . . . 731
118. §. Mancini tana 732
119. §. A nemzetiségi érzés és a sovinizmus 734
120. §. A nemzetiségek kielégíthetetlensége 736
121. §. Nemzetiségi államok 737
122. §. Nemzetiségi kérdés az 6-, közép- és újkorban 738
123. §. Egy vagy több nemzetiség. Eötvös teóriája és a libera-
lizmus 739
124. §. Szent István törvénye és annak kritikája 740
125. §. Magyarország nemzetiségei és azok legfőbb adatai. . . . 741
126. §. A nemzetiségi probléma megoldása 743
127. §.'A nemzetiségi kérdés, mint bel- és külpolitikai probléma . 748
128. §. A magyarság kilátásai 749
129. §. A demokrácia és a nemzetiségi kérdés párhuzama . . . 750
130. §. Érzelmi és nyelvi asszimiláció «a> . . . 751
VIII. fejezet. Vallásszabadság.
131. §. Vallásszabadság 753
KÖZIGAZGATÁSTAN.
I. fejezet. Bevezetés.
1. §. Bevezetés 761
2. §. A kormányzás és igazgatás közti különbség 761
3. §. A jog- és igazságszolgáltatás fogalma 762
II. fejezet. A közigazgatás tagosulása.
4. §. A közigazgatás tagosulása a feladat szerint 763
5. §. A közigazgatás tagosulása a terület szerint 764
6. §. A közigazgatás tekintélyfok vagy hatalom szerinti tago-
sulása 765
7. §. A közigazgatás tagosulása a működő alanyok szempontjából 766
8. §. A közigazgatás tagosulása a funkciók belső jellege szerint 767
III. fejezet. A közigazgatási funkció.
9. §. A közigazgatási határozatok végrehajtása 772
10. §. A közigazgatási aktus jogereje 773
IV. fejezet. A közigazgatás jogszerűsége.
11. §. A közigazgatási bíráskodás elmélete 774
12. §. A közigazgatási bíróság berendezése 778
13. §. Hatásköri összeütközés 779
12
Oldal
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21. 22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
V. fejezet. A közigazgatás szervei.
1 STvatffkfeezése és'bdső jo^i természete A hivatal betöltésének módja .
A közszolgálati alkalmazottak kotelessegei . A fegyelmi hatalom . . . . . • • • • • „• A közszolgálati alkalmazottak jogosítványai Az állam felelőssége a tisztviselőkert . . .
VI. fejezet. A közigazgatás egységes vezetése.
Centralizáció és decentralizáció 799
centralizáció • • °04
781
782
785 788 792 794 796
Vidéki közigazgatási----
A közigazgatás irányelvéről »U5
Külügyi politika °08
Hadügyi politika • 813
A hadügyi politika fejlődése 814
VII. fejezet. Statisztikai és népmozgalmi igazgatás.
Statisztikai közigazgatás 819
Az anyakönyvi ügyek statisztikája 821
Ütlevélügy 821
A népesség számát emelő és csökkentő közigazgatási jelenségek 824
Ki- és bevándorlás 825
VIII. fejezet. Rendőri igazgatás.
32. §. Rendőri igazgatás. Magas vagy állami rendészet. . . . 827
33. §. Magánrendészet 831
34. §. A rendőri szervezet. Titkos rendőrség 833
35. §. Rendőri kivételes állapot 836
IX. fejezet. Közegészségügyi igazgatás.
36. §. A közegészség fogalma és a közegészségügyi igazgatás irá
nyitása
37. §. A közegészség ápolása
38. §. Közegészségügyi rendészet
39. §. A gyógyászati ügy . . . . . . . . . . .
X. fejezet. Kultúrpolitika.
40. §. A kultúrpolitika története
41. §. Az állam és a tudomány közti viszony
42. §. Az iskolaügy politikája
A) Elemi oktatás . . .
B) Középfokú oktatás
C) Egyetemi oktatás
XI. fejezet. A művészet politikája.
43. §. A művészet politikája
837 839 842 845
850 853
853
854
856
857
. 860

Témakörök