Politika

Előszó

Midőn a Magyar Filozófiai Társaság elhatározta, hogy Aristoteles Politikáját újabb magyar fordításban kiadja, nemcsak az lebegett szeme előtt, hogy a világirodalom ezen páratlan alkotását a szorosan vett tudományos köröknek könnyebben hozzáférhetővé tegye, hanem mérlegelte azt a jelentős nevelő hatást is, mely a Politika eszméinek a magyar társadalom széles rétegeiben való elterjedéséről várható. Nincs a politikai, társadalmi, sőt a nemzetgazdasági életnek olyan problémája, amely Aristoteles bölcsességéből irányító vagy elmélyítő szempontokat ne meríthetne. Ami azonban a modern társadalomra különösen fölemelően hat, az a közösség jogainak az egyénnel, és az erkölcs törvényének a nyers erővel szemben való erőteljes hangsúlyozása. Ennek a bölcseleti felfogásnak talaján állva kifejti Aristoteles a királyság lényegét, visszautasítja a demokratia túlzásait, megbélyegzi a politikai demagógiát, vizsgálja a forradalmak keletkezésének, lefolyásának és következményeinek kérdését, hirdeti a törvénytisztelet és a konzervetív politika elvét; másfelől kérhetetlen kritikával rombolja szét a kommunismus légvárát, rámutat a magántulajdon-rendszer természetes és szükségszerű alapjaira s behatóan foglalkozik a földbirtok elosztásának kérdésével. Mindezen fejtegetéseket rendkívül gazdag és tarka tapasztalati anyaggal egészíti ki, s így az olvasó elé tárja a történelem tanulságait is.
Hogy a Magyar Filozófiai Társaság ezt a tervét megvalósíthatta, elsősorban gróf Klebelsberg Kuno m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak köszöni, akinek anyagi támogatása nélkül a mai viszonyok közt ilyen, erejét meghaladó feladatra nem vállalkozhatott volna.

Budapest, 1923. június 15-én. Vissza