Policraticus

Az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'John of Salisbury: Policraticus ' összes példány

Kiadó:	Atlantisz Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	252 oldal
Sorozatcím:	Mesteriskola
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 12 cm
ISBN:	963-9165-11-5

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A barátnak semmiképpen sem szabad hízelegni, a zsarnok fülébe azonban szabad édesen duruzsolni. Annak szabad ugyanis hízelegni, akit megölni is szabad. A zsarnokot meggyilkolni pedig nemcsak hogy szabad, hanem méltányos és igazságos is.

E klasszikus mű az Arisztotelész Politikájának újrafölfedezése előtti legkiemelkedőbb középkori politikafilozófia.

Tartalom

Bevezetés (Somfai Anna)	11
Első könyv
Prológus	43
Harmadik könyv
15. Arról, hogy csak annak szabad hízelegni, akit meg szabad ölni; és hogy a zsarnok a köz ellensége	51
Negyedik könyv
1. A fejedelem és a zsarnok közötti különbségről, és arról, hogy mi a fejedelem	53
2. Mi a törvény? És arról, hogy a fejedelem, jóllehet mentes a törvény kötelékeitől, mégis a törvény és a méltányosság szolgája, közhivatalt visel, és bűntelen ont vért	55
3. Arról, hogy a fejedelem a papok szolgája, náluk alacsonyabb rangú; és hogy mit is jelent a fejedelmi szolgálat hűséges teljesítése	57
4. Arról, hogy isteni törvény parancsán alapul, hogy a fejedelem alávetett az igazságosság törvényének	62
5. Arról, hogy a fejedelemnek feddhetetlennek kell lennie, és kerülnie kell a kapzsiságot	66
6. Arról, hogy örökké eszében és szeme előtt kell tartania Isten törvényét, ismernie kell az írást, és az írástudók tanácsai szerint kell cselekednie	69
7. Arról, hogy a fejedelemnek meg kell tanulni félni Istent, és alázatosnak kell lennie, és az alázatot úgy kell megőriznie, hogy fejedelmi tekintélye csorbát ne szenvedjen; és hogy a parancsolatok közül némelyek változtathatók, mások változtathatatlanok	77
8. A fejedelem igazságosságának és kegyességének mértékletességéről, és arról, hogy ezeknek az állam érdekében helyes arányban kell vegyülniök	81
9. Arról, hogy mi a jobbra vagy balra hajlás, ami a fejedelem számára tilos	86
10. Arról, hogy mi haszna a fejedelemnek az igazságosság gyakorlásából	87
11. A fejedelem egyéb jutalmairól	88
12. Mely okokból száll másra a fejedelmi és a királyi hatalom?	96
Ötödik könyv
Prológus	101
1. Plutarkhosz levele Traianus okulására	101
2. Mi az állam Plutarkhosz szerint, és mi tölti be benne a lélek és a testrészek szerepét?	102
3. Mely dolgok állnak Plutarkhosz figyelmének középpontjában? És az Istennek és a szent dolgoknak kijáró tiszteletről	104
4. A személyek és dolgok tiszteletéről és arról, milyen módokon szolgálhat rá egy személy a tiszteletre	109
5. Arról, hogy milyen büntetés fenyegeti azokat, akik az egyház papjaival szemben jogtalanságokat követnek el; a szent helyek kiváltságairól; és arról, hogy a feloldozást nem lehet erőszakkal kicsikarni, sem fondorlattal megszerezni	116
6. A fejedelemről, aki az állam feje, választásáról és kiváltságairól, az erény és a bűn jutalmáról; arról, hogy Szent Jóbot kell követnünk; és Szent Jób erényeiről	118
7. Mi jó és rossz származik az alattvalókra a fejedelem erkölcseiből; hogyan erősítik meg ezt a hadvezéri fogások példái?	127
8. Miért látszik Traianus mindenkinél előbbre valónak?	136
9. Azokról, akik a szív szerepét töltik be az államban, és arról, hogy az igazságtalanokat távol kell tartani a hatalom birtokosainak tanácsadó testületeitől; és az istenfélelemről, a bölcsességről és a filozófiáról	138
10. A hatalmasok oldalairól, akiknek szükségleteit ki kell elégíteni, rosszindulatát féken kell tartani	143
11. Az uralkodók szemeiről, füleiről és nyelvéről, és a kormányzó tisztségéről; és arról, hogy a bírónak a jog és a méltányosság ismeretével, a jó iránti szándékkal és a végrehajtás hatalmával kell rendelkeznie; hogy esküvel kell kötve lennie a törvényekhez, és távol kell állnia az ajándékok mocskától	151
12. A bírák esküjéről, Püthagorász és Nagy Sándor összehasonlításáról, és arról, milyen dolgokban kedvezhet a bíró a feleknek, továbbá fogas kérdésekről	156
13. Arról, hogyan kell a bírói vizsgálatot lefolytatni. A rágalmazással kapcsolatos perek esküjének formulájáról, amelyet a felperesnek és az alperesnek kell letennie, és arról, mi vár arra, aki vonakodik az eskü letételétől. A védők esküjéről, és a rágalmazók büntetéséről, akár színleg vádlók, akár vonakodók	161
14. A bizonyítékok figyelembevételéről	164
15. Mi tartozik a prokonzulok, kormányzók és rendes bírák kötelezettségeihez, és meddig terjedhetnek az ajándékok? És Ciceróról, Bernátról, Mártonról és Chartres-i Gaufridusról	166
Hatodik könyv
Prológus	171
1. Arról, hogy a fejedelem keze fegyveres vagy fegyvertelen; a fegyvertelenről és annak tisztségéről	172
2. A katonaságnál válogatásra, tudásra és edzésre van szükség	179
6. Miféle bajok származnak honfitársainkra a katonák megválogatásának elhanyagolásából, és hogyan igázta le Harold a walesieket?	182
7. A katonai eskü fogalmáról, és arról, hogy e nélkül nem lehet katonáskodni	184
18. A közelmúlt történeti példái. Hogyan csendesítette le II. Henrik király István szélvészét és viharát és hozott békét a szigetre	186
20. Az állam lábairól és a rájuk fordítandó gondról	191
24. A hatalom birtokosainak vétkeit el kell viselni, mivel ők a köz üdvének letéteményesei, és mivel ők a javak szétosztói, miként az élőlény testében a gyomor a táplálék szétosztója, éspedig Hadrián úr véleménye alapján	192
25. Az állam fejének és testrészeinek összetartozásáról; és arról, hogy a fejedelem az istenség egyfajta képmása; és a felségsértésről; és azokról a dolgokról, amikra a hűség kötelez	199
26. Arról, hogy a hibákat vagy el kell tűrni, vagy meg kell szüntetni; néhány általánosság a fejedelem kötelességéről; és rövid epilógus arról, hogy mekkora tiszteletet kell tanúsítanunk iránta	204
Hetedik könyv
17. A nagyravágyásról, és arról, hogy a kapzsiság az ostobaság kísérője, a zsarnokság eredetéről, és a nagyravágyók különféle útjairól	209
Nyolcadik könyv
17. Miben különbözik a zsarnok a fejedelemtől? A papok zsarnokságáról; és arról, hogy miben különbözik egymástól a pásztor, a tolvaj és a béres	217
18. A zsarnokok Isten szolgái. És mi a zsarnok? Gaius Caligula és unokaöccse, Nero erkölcseiről, és kettejük haláláról	230
19. Julius Caesar és más pogány zsarnok haláláról	236
20. A Szentírás parancsa szerint a köz zsarnokát megölni megengedett, sőt dicsőséges, de csak akkor, ha a gyilkost nem köti hűségeskü a zsarnokhoz, vagy más módon nem sérti a tett az igazságot vagy a becsületet	244
Rövidítések	251

Témakörök

John of Salisbury

John of Salisbury műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: John of Salisbury könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem