kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Raabe Klett Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 294 oldal |
Sorozatcím: | A befejezetlen múlt |
Kötetszám: | 4 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 20 cm |
ISBN: | 963-9023-69-8 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókat tartalmaz. |
Előszó | 7 |
Szabadság-egyenlőség-háború | 9 |
Az amerikai forradalom | 10 |
A tizenhárom angol gyarmat | 10 |
Anglia és a gyarmatok konfliktusa | 12 |
A függetlenségi háború | 13 |
Az amerikai alkotmány | 14 |
"A szabadság jótékony szelleme" | 17 |
Műhely: Az emberi jogok | 18 |
A régi rendszer válsága Franciaországban | 20 |
A Napkirály öröksége | 20 |
A sokszorosan megosztott társadalom | 21 |
A pénzügyi csőd | 22 |
A régi rendszer összeomlása | 24 |
Műhely: Panaszfüzetek a forradalom előestéjén | 26 |
A nagy forradalom és az alkotmányos monarchia | 27 |
A nemzetgyűlés forradalma | 27 |
Párizs forradalma | 29 |
A vidék forradalma | 30 |
Franciaország forradalma | 31 |
Az 1791-es alkotmány és az egyházi kérdés | 32 |
A király szökése | 32 |
Műhely: A forradalom jelképei | 34 |
Háború, szabadság, diktatúra | 36 |
A forradalmi háború | 37 |
A királyság megdöntése | 37 |
Sans-culotte-ok és jakobinusok | 39 |
A forradalmi kormányzat | 40 |
A polgárháború | 41 |
Erény és terror | 42 |
A diktatúra bukása | 43 |
Műhely: Párizs Franciaország ellen | 44 |
A "megkoronázott forradalom" | 45 |
Az új diktatúrához vezető út | 46 |
Napóleon az államszervező | 47 |
A hódító Franciaország | 49 |
Napóleon, a hadvezér | 50 |
Napóleon Európája | 51 |
Az oroszországi hadjárat | 52 |
A bukás és a vég | 53 |
Műhely: Franciaország Európa ellen | 55 |
Magyarország a forradalmak korában | 57 |
A magyar nemesi mozgalom | 57 |
II. Lipót és a rendek kiegyezése | 58 |
I. Ferenc és a magyar "jakobinusok" | 59 |
"Példa kelle, hogy rettegjen az ország" | 60 |
"Csendes esők és hosszú háborúk" | 61 |
Napóleon és Magyarország | 62 |
Műhely: Francia jelentések Magyarországról | 64 |
Összegzés (1-6. fejezet) | 65 |
Az ipari társadalmak kialakulása | 67 |
Az ipari forradalom | 68 |
A gyorsuló növekedés | 68 |
Miért éppen Anglia? | 68 |
Gépek, feltalálók, vállalkozók | 70 |
Gyár és gyári munka | 72 |
Szén és vas: az iparosodás másokik hulláma | 73 |
Iparosodás Anglián kívül | 75 |
Műhely: Híres feltalálók és vállalkozók | 76 |
A távolságok legyőzése | 77 |
Gőzvasút és gőzhajó | 77 |
A vasút és a modernizáció | 80 |
Forradalom a kommunikációban | 80 |
A világkereskedelem | 82 |
Műhely: Széchenyi és a magyar vasutak | 85 |
A dolgozó emberek | 86 |
Akik a gép mögött álltak | 86 |
Munka és fegyelem | 87 |
Életmód és színvonal | 87 |
Munkáslázadók | 89 |
Egyletek és szakszervezetek | 90 |
Az első reformok | 90 |
Műhely: Gyermekmunka Angliában | 93 |
A nagyváros | 94 |
Demográfiai robbanás és városiasodás | 94 |
Kokszvárosok - A növekedés árnyoldalai | 96 |
Bérkaszárnyák és bérpaloták | 97 |
Egészségügy és higiéné | 98 |
Műhely: A 19. század pestise | 100 |
A hagyományos társadalom | 101 |
A mindennapi kenyér | 101 |
Agrártársadalom Nyugat- és Kelet-Európában | 102 |
Jobbágyfelszabadítás Közép- és Kelet-Európában | 104 |
A paraszti életmód változásai | 106 |
A földbirtokos rétegek | 106 |
Műhely: Képek a magyar arisztokraták életéből | 108 |
Összegzés (7-11. fejezet) | 109 |
A 19. század uralkodó eszméi | 111 |
Tudás és hit | 112 |
Hit a tudásban | 112 |
A természettudományok | 112 |
Darwin és a darwinizmus | 114 |
A filozófia és a társadalomtudományok | 115 |
A szekularizáció és az egyházak | 116 |
Az oktatás kiterjesztése | 117 |
Műhely: Elit- és tömegoktatás a 19. században | 119 |
A polgár világa | 121 |
Polgárság és polgárosodás | 121 |
Magánszféra és társasélet | 122 |
Nők és férfiak | 123 |
Művészek és művészetek | 126 |
A zene mint a romantika vezető művészete | 126 |
A zsidóság emancipációja és asszimilációja | 128 |
Műhely: A nők emancipációja | 130 |
Liberalizmus és konzervativizmus | 131 |
A 18. század öröksége | 131 |
Liberalizmus, evolucionizmus | 131 |
A konzervatív kritika | 132 |
Demokrácia - Állampolgári egyenlőségek | 133 |
Modern politikai rendszerek kialakulása | 134 |
Műhely: Viták a nagy forradalomról | 137 |
Romantika és nacionalizmus | 138 |
A romantika | 138 |
Nép és nemzet | 139 |
A hagyomány felfedezése | 140 |
Nacionalizmusok Nyugat- és Kelet-Európában | 142 |
Oroszország és a pánszlávizmus | 143 |
Műhely: Nemzeti himnuszok | 144 |
Szocializmus és anarchizmus | 145 |
A fennálló viszonyok kritikája | 145 |
Az utópista szocializmus | 146 |
A marxi szocializmus | 147 |
Marx kritikusai | 148 |
Az anarchizmus | 149 |
Az Internacionálé | 150 |
Műhely: A Kommunista kiáltvány | 151 |
Összegzés: (12-16. fejezet) | 152 |
Nagyhatalmak forradalmak | 153 |
A bécsi kongresszus és a nagyhatalmak | 154 |
Európa újrarendezése | 154 |
Az öt nagyhatalom | 155 |
A német- és az olaszkérdés | 158 |
A keleti kérdés | 158 |
A gyarmatok | 159 |
Műhely: A modern diplomácia | 161 |
Forradalmak a Szent Szövetség ellen | 162 |
A Szent Szövetség | 162 |
Az 1820-as évek mozgalmai | 163 |
Keleti változások | 164 |
Forradalmárok és reakciósok | 165 |
Robbanások 1830-ban | 166 |
Műhely: Mit akartak a dekabristák? | 168 |
1848 - A népek tavasza | 169 |
A forradalmak okai és előzményei | 169 |
A forradalom győzelme | 170 |
Társadalmi és nemzeti megosztottság | 171 |
Az ellenforradalom győzelme | 173 |
Eredmények és tanulságok | 174 |
Műhely: A frankfurti parlament | 176 |
Háborúk az európai hegemóniáért és a nemzeti egységért | 177 |
A krími háború és következményei | 177 |
Bonapartista külpolitika | 178 |
Cavour és III. Napóleon | 179 |
Bismarck színre lép | 180 |
A német testvérháború | 181 |
Bismarck és III. Napóleon | 182 |
Műhely: Solferino, Dunant és a Vöröskereszt | 185 |
Nemzetek születése | 186 |
Az olasz egység | 186 |
A német egység | 187 |
Az amerikai egység | 191 |
Műhely: A szabadító opera | 193 |
Népek és nemzetek Közép-Európában | 194 |
Nép és haza | 194 |
Hagyomány és megújulás | 195 |
Konfliktusok | 196 |
Birodalom és nemzet | 196 |
Műhely: Gazdaság és társadalom a Balkán-félszigeten | 199 |
Összegzés (17-22. fejezet) | 200 |
Magyarország a polgárosodás küszöbén | 201 |
A reformkor nagy kérdései | 202 |
"A magyar nem bírja magát olly jól, mint körülményei engednék" | 202 |
"Magyarországnak kereskedése nincs" | 202 |
"A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene | 203 |
"A teendők legfőbbike" | 204 |
Nyelvkérdés, kultúra és politika | 205 |
Magyarország helyzete a Habsburg Birodalomban | 207 |
Műhely: Egy angol gentleman Erdélyben | 209 |
Széchenyi István a reformmozgalom kialakulása | 210 |
Az 1830-as európai forradalmak hatása | 210 |
Magyarország 1830-ban | 210 |
Széchenyi reformprogramja | 211 |
A reformok gyakorlati megvalósítása | 212 |
Az első reformországgyűlés | 214 |
Liberalizmus és konzervativizmus küzdelme | 215 |
Műhely: Magyar utazók Nyugat-Európában | 217 |
A közélet színeterei | 218 |
A rendi országgyűlések | 218 |
Az országgyűlési ifjúság | 220 |
A vármegyei politizálás | 220 |
A közvéleményt formáló sajtó | 221 |
Az egyesületi mozgalom | 222 |
Műhely: Hűtlenségi perek | 223 |
Politikai küzdelmek az 1840-es években | 224 |
Kossuth programja | 224 |
Széchenyi-Kossuth vita | 226 |
A megyekérdés és a megosztott ellenzék | 227 |
Pártalakulások | 228 |
Műhely: Követválasztás 1847-ben | 229 |
A modernizáció első eredményei | 230 |
A rendi társadalom bomlása | 230 |
az infrastruktúra kiépülése | 231 |
A gyáripar kezdetei | 232 |
Pest-Buda fővárossá válik | 234 |
A nemzeti kultúra kibontakozása | 236 |
Műhely: Pest-Budai életképek | 237 |
A nemzetiségi kérdés | 238 |
Patriotizmus és nacionalizmus | 238 |
A magyarországi nemzetiségek | 238 |
A nemzetiségi kérdés kiéleződése | 240 |
A magyar liberalizmus nemzetfelfogása | 241 |
A tanulságok levonása | 242 |
Műhely: Viták a zsidók emancipációjáról | 244 |
Összegzés (23-28. fejezet) | 246 |
Küzdelem a nemzeti önállóságért | 247 |
A törvényes forradalom | 248 |
Pozsony és Bécs forradalma | 248 |
A pesti forradalom | 249 |
Az Áprilisi Törvények | 250 |
A Batthyány-kormány politikája | 253 |
A nemzetiségek mozgalmai | 255 |
Műhely: Román, szerb, szlovák követelések | 256 |
A szabadságharc 1848-ban | 257 |
Az önvédelem szervezése | 257 |
Szakítás és ellenszegülés | 257 |
A horvát betörés és a szeptemberi fordulat | 259 |
A honvédsereg és vezérei | 260 |
Összpontosított támadás Magyarország ellen | 263 |
Műhely: A szabadságharc hadserege | 264 |
A szabadságharc 1849-ben | 265 |
A téli és a tavaszi hadjárat | 265 |
A Függetlenségi Nyilatkozat és a cári intervenció | 268 |
A szabadságharc veresége | 269 |
A megtorlás | 271 |
Műhely: Az aradi tizenhárom | 273 |
Önkényuralom és ellenállás | 274 |
A birodalom újjászervezése | 274 |
A Bach-rendszer | 275 |
Erőszakolt modernizáció | 277 |
Magatartásformák az 1850-es években | 278 |
Az önkényuralom válsága | 280 |
Műhely: A Kossuth-emigráció | 281 |
A kiegyezés | 282 |
A kísérletezés évei | 282 |
Az első kiegyezési kísérlet kudarca | 283 |
A nemzetiségek és a dunai szövetség terve | 285 |
A kompromisszum keresése | 286 |
A dualizmus rendszere | 287 |
Az Andrássy-kormány | 289 |
Műhely: Viták a kiegyezésről | 290 |
Összegzés (29-33. fejezet) | 291 |
Vizsgakérdések | 292 |
Tárgymutató | 293 |
Névmutató | 294 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.