Polgári perjog általános rész

Tartalom

Előszó 13
Rövidítések jegyzéke 15
I. fejezet
A POLGÁRI PERJOG ÁLTALÁNOS TANAI
1. A polgári per fogalma, tárgya, jogi természete, a polgári per mint jogviszony 19
2. A polgári per forrásai, s ezek hatálya 23
3. A magyar polgári perjog történeti fejlődése 26
3.1. A Plósz-féle Pp 26
3.2. Hatályos perjogi kódexünk és novellái 27
4. A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai 34
5. Új tendenciák és területek a polgári eljárásjog uniós egységesítése terén 38
II. fejezet
A POLGÁRI PERJOG ALAPELVEI
1. Az alapelvek természete jelentősége 50
2. Az alapelvek csoportosítása, rendszerezése 51
2.1. Szervezeti és működési alapelvek 51
2.2. Az alapelvek hatóköre alapján történő csoportosítás 51
3. A rendelkezési elv 53
3.1. A kérelemre történő eljárás elve 53
3.2. A kérelemhez kötöttség elve 54
4. A tárgyalási elv 56
5. A szabad bizonyítás elve 59
6. A perhatékonyság elve 61
7. A félegyenlőség elve 64
7.1. A fegyveregyenlőség elve 64
7.2. A bírósághoz fordulás jogának biztosítása 65
7.3. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége 66
7.4. A kétoldalú meghallgatás elve 67
8. A jóhiszemű pervitel (joggyakorlás) elve 69
9. A nyilvánosság elve 71
10. Az anyanyelv használatának elve 72
11. A szóbeliség és a közvetlenség elve 73
III. fejezet
A POLGÁRI PER ALANYAI
I. A bíróságok 77
1. A bíróságokról általában; a bírósági szervezetrendszer 77
1.1. A bíróság feladata 77
1.2. A bírósági szervezetrendszer 78
2. A polgári ügyekben eljáró bíróságok, a bíróság összetétele 81
3. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző 83
4. A bírák kizárása 84
5. A magyar bíróság joghatósága 88
6. A bíróság hatásköre 92
7. A bíróság illetékessége 98
7.1. Az általános illetékesség 99
7.2. A különös illetékességi okok 100
7.2.1. A vagylagos illetékesség 100
7.2.2. Kizárólagos illetékesség 103
7.2.3. Az alávetéses illetékesség 104
8. Az eljáró bíróság kijelölése 105
II. A felek és más perbeli személyek 107
1. A fél fogalma 107
1.1. A perképesség: perbeli jog- és cselekvőképesség 108
1.2. A pertársaság 111
2. Beavatkozás a perbe, perbehívás 114
3. Jogutódlás a felek személyében 116
4. A perbeli képviselet 119
4.1. A képviselet fogalma 119
4.2. A törvényes képviselet 120
4.3. Hatósági határozattal létrejövő képviselet (ügygondnok, eseti gondnok) 120
4.4. A perbeli meghatalmazás 122
4.5. Kötelező jogi képviselet 123
4.6. Az ügyvédség 124
5. Az ügyész feladatai a polgári perben 127
IV, fejezet
A PERKÖLTSÉG ÉS A KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK
1. A perköltség fogalma 133
2. A költségek előlegezése és viselése 136
3. A költségkedvezmények 143
3.1. Mérsékelt illeték 143
3.2. Az illetékfeljegyzési jog 144
3.3. Az illetékmentesség 145
3.4. A költségmentesség 146
3.5. Jogi segítségnyújtás a polgári perekben 149
3.5.1. A peren kívüli támogatások rendszere 149
3.5.2. A rászorultság 150
3.5.3. Támogatások a polgári eljárásokban 151
3.5.4. A jogi segítségnyújtás intézményrendszere - közös eljárási szabályok 155
3.5.5. A jogi segítők 157
V. fejezet
A PERES ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. A felek perbeli cselekményei 161
1.1. A beadványok 161
1.2. Az iratok megtekintése, másolatok készítése 162
1.3. A mulasztás igazolása 163
2. A bíróság perbeli cselekményei 168
2.1. Hiánypótlás 168
2.2. Idézés 169
2.3. Kézbesítés 170
2.4. Hirdetményi kézbesítés 175
2.5. A felek meghallgatása tárgyaláson kívül 177
2.6. A jegyzőkönyv 178
2.7. Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása 179
3. Határidők 181
4. Pénzbírság 184
VI. fejezet
ELJÁRÁS AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELŐTT
1. A keresetindítás 189
1.1. A keresetjog 189
1.1.1. A kereset elemei 189
1.1.2. A keresetindítás 190
1.1.3. Keresetjog-elméletek 191
1.1.4. A keresethalmazat 193
1.1.5. A kereset fajtái 194
1.2. A keresetlevél 198
1.2.1. A keresetlevél benyújtása és annak joghatásai 202
1.2.2. Intézkedések a keresetlevél alapján 203
1.2.3. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása 205
1.2.4. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása 210
1.2.5. A perindítás hatályainak beállása 213
1.2.6. A szóbeli kereset azonnali tárgyalása és az egyezségi kísérletre idézés 214
2. A tárgyalás 215
2.1. A bíróság eljárási cselekményei 215
2.1.1. A pervezetés 215
2.1.2. A tárgyalás menete 219
2.1.3. Elkülönítés, egyesítés 222
2.1.4. A tárgyalás elhalasztása 224
2.1.5. A per megszüntetése 225
2.1.6. A tárgyalás berekesztése 227
2.2. A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 227
2.2.1. Az első tárgyalás mulasztásának jogkövetkezményei 227
2.2.2. A per folytatólagos tárgyalása elmulasztásának jogkövetkezményei 231
2.3. A felek eljárási cselekményei 231
2.3.1. A keresetváltoztatás 231
2.3.2. Elállás a keresettől 233
2.3.3. A viszontkereset 234
2.3.4. Az egyezség 235
2.4. Nyugvás a per folyamában; az eljárást megakasztó percselekmények 237
2.4.1. Az eljárás szünetelése 237
2.4.2. Az eljárás félbeszakadása 238
2.4.3. A tárgyalás felfüggesztése 239
2.5. Az ideiglenes intézkedés 242
2.5.1. Az ideiglenes intézkedés eljárásjogi feltételei 243
2.5.2. A valószínűsítés 244
2.5.3. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem 245
2.5.4. Az ideiglenes intézkedés anyagi jogi feltételei 245
2.5.5. Az eljárás jellemzői 246
2.5.6. A bíróság határozata 246
2.5.7. Az ideiglenes intézkedés hatálya 246
VII. fejezet
A BIZONYÍTÁS
1. A perbeli bizonyítás általános szabályai 251
1.1. A bizonyítás fogalmának meghatározásával kapcsolatos nézetek rövid áttekintése 251
1.2. Tárgyalási elven alapuló bizonyítás, bizonyítás hivatalból 252
1.3. A bizonyítási kötelezettség, bizonyítási teher 254
1.4. A bizonyítás elrendelése és felvétele 256
1.5. A bizonyítás fajtái ? 260
1.6. A bizonyítási eszközök osztályozása 263
2. A tanúbizonyítás 265
2.1. A tanú kihallgatásának elrendelése, a tanú idézése 265
2.2. A tanúzási kötelezettség 266
2.3. A tanúzási képesség és a tanúvallomás megtagadása 267
2.4. A tanú kihallgatása 270
3. Szakértői bizonyítás 271
3.1. A szakértő kirendelése 271
3.2. A szakértő kizárására vonatkozó szabályok 273
3.3. A szakértő meghallgatása 274
3.4. A szakvélemény 275
3.5. A tolmács 276
3.6. A nemperes eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő, valamint a szakvéleményének felhasználhatósága a perben 276
4. A tanúkra és szakértőkre vonatkozó közös szabályok 280
4.1. Kényszerítő eszközök a tanúkkal és szakértőkkel szemben 280
4.2. Tanúk és szakértők díjazása 281
5. Okirati bizonyítás 282
5.1. Az okirati bizonyítás általános szabályai 282
5.2. Az okiratok fajtái 284
5.3. A közokirat 285
5.4. A magánokirat 288
5.5. Egyszerű magánokirat 291
5.6. Elektronikus okiratok 291
6. Szemle 293
7. A bizonyítás eredményének mérlegelése 295
8. Az előzetes bizonyítás 297
A HATÁROZATOK ÉS JOGHATÁSAIK
1. A határozatokról általában 301
1.1. A határozat fogalma és rendszerezése 301
1.2. A határozatok meghozatala 302
1.3. A határozatok közlése 303
1.4. A határozatok kijavítása és kiegészítése 305
1.4.1. A határozat kijavítása 305
1.4.2. A határozat kiegészítése 305
1.5. A határozatok joghatásai 307
1.5.1. Az egyszerű kötőerő 307
1.5.2. Az alaki jogerő 308
1.5.3. Az anyagi jogerő 310
1.6. A határozatok jogerősítése 312
2. Az ítélet 314
2.1. Az ítélet fajtái 314
2.1.1. A részítélet 314
2.1.2. Közbenső ítélet 316
2.2. Az ítélet részei, tartalma 317
2.2.1. Az ítélet fejrésze 317
2.2.2. Az ítélet rendelkező része 318
2.2.3. Fellebbezési záradék 324
2.2.4. Az ítélet indokolása 325
2.2.5. Az ítélet zárórésze 326
3. A végzés 327
3.1. Az egyezséget jóváhagyó végzés 327
IX. fejezet
A PERORVOSLATOK
1. Jogorvoslat-perorvoslat, a perorvoslatok rendszerezése 333
1.1. A perorvoslat meghatározása 333
1.2. A perorvoslatok rendszerezése, csoportosítása 335
1.2.1. Rendes és rendkívüli perorvoslatok 335
1.2.2. Fellebbviteli és nem fellebbviteli perorvoslatok 336
1.2.3. Átszármaztató és nem átszármaztató hatályú perorvoslatok 336
1.2.4. Önálló és járulékos perorvoslatok 337
1.2.5. Halasztó hatályú, illetve a végrehajtásra halasztó hatállyal nem bíró perorvoslatok 337
2. Perorvoslati rendszerünk változása a négyszintű bírósági szervezetrendszer kialakítása után 338
3. A fellebbezés 341
3.1. A fellebbezésre vonatkozó általános szabályok 341
3.1.1. A fellebbezés fogalma 341
3.1.2. A fellebbezés tárgyai 342
3.1.3. A fellebbezésre jogosultak 344
3.1.4. A fellebbezés határideje 345
3.1.5. A fellebbezés mint beadvány; a fellebbezés tartalma 345
3.1.6. A fellebbezés hatálya 347
3.2. Intézkedések a fellebbezés folytán 347
3.3. A fellebbezés elbírálása 349
3.3.1. A fellebbezés tárgyaláson történő elbírálásának szabályai 349
3.3.2. A fellebbező ellenfele által előterjeszthető kérelmek, jognyilatkozatok 349
3.3.3. A fellebbezési tárgyalás lefolyása 350
3.3.4. A másodfokú bíróság határozatai 352
3.3.5. A fellebbezés tárgyaláson kívül történő (kamerális) elbírálása 358
3.3.6. A végzések ellen előterjesztett fellebbezés elbírálásának szabályai 359
3.3.7. Fellebbezés kis perértékű ügyekben 360
3.3.7.1. A kis perértékű ügy fogalma 360
3.3.7.2. A fellebbezés alapja kis perértékű ügyekben 361
3.3.7.3. Speciális eljárási szabályok kis perértékű ügyekben 361
3.3.7.4. A másodfokú bíróság határozata kis perértékű ügyekben 362
4. Perújítás 363
4.1. Perújítással megtámadható határozatok 364
4.2. Perújítással meg nem támadható határozatok 365
4.3. A perújítás esetei 366
4.4. A perújításra nyitva álló határidő 370
4.5. A perújítás bírósága 371
4.6. A perújítási kérelem előterjesztésére jogosultak 372
4.7. A perújítási kérelem 373
4.8. A perújítási kérelem elbírálása 374
5. A felülvizsgálat 378
5.1. A felülvizsgálatról általában 378
5.1.1. A felülvizsgálat fogalma 378
5.1.2. A felülvizsgálat jogintézményének kialakulása 378
5.1.3. A felülvizsgálati kérelem tárgya 381
5.1.4. A felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak köre 383
5.1.5. A felülvizsgálati kérelem alapja 384
5.1.6. A felülvizsgálat kizártsága 385
5.2. A felülvizsgálati eljárás 387
5.2.1. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának helye és ideje 387
5.2.2. A felülvizsgálati kérelem tartalma 388
5.2.3. Intézkedések a felülvizsgálati kérelem alapján 389
5.2.4. A felülvizsgálati kérelem elbírálása 391
5.2.5. Határozatok a felülvizsgálati eljárásban 392
Tárgymutató 395

Témakörök