Polgári perjog általános rész

Tartalom

Előszó 13
Rövidítések jegyzéke 15
I. fejezet
A POLGÁRI PERJOG ÁLTALÁNOS TANAI
1. A polgári per fogalma, tárgya, jogi természete, a polgári per mint jogviszony 19
2. A polgári per forrásai, s ezek hatálya 23
3. A magyar polgári perjog történeti fejlődése 26
3.1. A Plósz-féle Pp 26
3.2. Hatályos perjogi kódexünk és novellái 27
4. A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai 34
5. Új tendenciák és területek a polgári eljárásjog uniós egységesítése terén 38
II. fejezet
A POLGÁRI PERJOG ALAPELVEI
1. Az alapelvek természete jelentősége 50
2. Az alapelvek csoportosítása, rendszerezése 51
2.1. Szervezeti és működési alapelvek (az alapelvek funkciója, rendeltetése alapján) 51
2.2. Az alapelvek hatóköre 51
3. A rendelkezési elv 53
3.1. A kérelemre történő eljárás elve 53
3.2. A kérelemhez kötöttség elve 54
4. A tárgyalási elv 56
5. A szabad bizonyítás elve 59
6. A perhatékonyság elve 61
7. A félegyenlőség elve 64
7.1. A fegyveregyenlőség elve 64
7.2. A bírósághoz fordulás jogának biztosítása 65
7.3. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége 66
7.4. A kétoldalú meghallgatás elve 67
8. A jóhiszemű pervitel (joggyakorlás) elve 69
9. A nyilvánosság elve 71
10. Az anyanyelv használatának elve 72
11. A szóbeliség és a közvetlenség elve 73
III. fejezet
A POLGÁRI PER ALANYAI
I. A bíróságok 77
1. A bíróságokról általában; a bírósági szervezetrendszer 77
1.1. A bíróság feladata 77
1.2. A bírósági szervezetrendszer 78
2. A polgári ügyekben eljáró bíróságok; a bíróság összetétele 81
3. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző 83
4. A bírák kizárása 84
5. A magyar bíróság joghatósága 88
6. A bíróság hatásköre 92
7. A bíróság illetékessége 98
7.1. Az általános illetékesség 99
7.2. A különös illetékességi okok 100
7.2.1. A vagylagos illetékesség 100
7.2.2. Kizárólagos illetékesség 103
7.2.3. Az alávetéses illetékesség 104
8. Az eljáró bíróság kijelölése 105
I. A felek és más perbeli személyek 107
1. A fél fogalma 107
1.1. A perképesség; perbeli jog- és cselekvőképesség 108
1.2. A pertársaság 111
2. Beavatkozás a perbe, perbehívás 114
3. Jogutódlás a felek személyében 116
4. A perbeli képviselet 119
4.1. A képviselet fogalma 119
4.2. A törvényes képviselet 120
4.3. Hatósági határozattal létrejövő képviselet (ügygondnok, eseti gondnok) 120
4.4. A perbeli meghatalmazás 122
4.5. A kötelező jogi képviselet 123
4.6. Az ügyvédség 124
5. Az ügyész feladatai a polgári perben 127
IV. fejezet
A PERKÖLTSÉG ÉS A KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK
1. A perköltség fogalma 133
2. A költségek előlegezése és viselése 136
3. A költségkedvezmények 143
3.1. Mérsékelt illeték 143
3.2. Az illetékfeljegyzési jog 144
3.3. Az illetékmentesség 145
3.4. A költségmentesség 146
V. fejezet
A PERES ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. A felek perbeli cselekményei 153
1.1. A beadványok 153
1.2. Az iratok megtekintése, másolatok készítése 154
1.3. A mulasztás igazolása 155
2. A bíróság perbeli cselekményei 160
2.1. Hiánypótlás 160
2.2. Idézés 161
2.3. Kézbesítés 162
2.4. Hirdetményi kézbesítés 164
2.5. A felek meghallgatása tárgyaláson kívül 166
2.6. A jegyzőkönyv 167
2.7. Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása 169
3. Határidők 170
4. Pénzbírság 172
VI. fejezet
ELJÁRÁS AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELŐTT
1. A keresetindítás 177
1.1. A keresetjog 177
1.1.1. A kereset elemei 177
1.1.2. A keresetindítás 178
1.1.3. Keresetjog-elméletek 179
1.1.4. A keresethalmazat 181
1.1.5. A kereset fajtái 182
1.2. A keresetlevél 186
1.2.1. A keresetlevél benyújtása és annak joghatásai 189
1.2.2. Intézkedések a keresetlevél alapján 190
1.2.3. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása 193
1.2.4. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása 198
1.2.5. A perindítás hatályainak beállása 201
1.2.6. Szóbeli kereset azonnali tárgyalása és az egyezségi kísérletre idézés 202
2. A tárgyalás 203
2.1. A bíróság eljárási cselekményei 203
2.1.1. A pervezetés 203
2.1.2. A tárgyalás menete 206
2.1.3. Elkülönítés, egyesítés 209
2.1.4. A tárgyalás elhalasztása 210
2.1.5. A per megszüntetése 211
2.1.6. A tárgyalás berekesztése 213
2.2. A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 213
2.2.1. Az első tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei 214
2.2.2. A per folytatólagos tárgyalása elmulasztásának jogkövetkezményei 216
2.3. A felek eljárási cselekményei 217
2.3.1. A keresetváltoztatás 217
2.3.2. Elállás a keresettől 218
2.3.3. A viszontkereset 220
2.3.4. Az egyezség 221
2.4. Nyugvás a per folyamában; az eljárást megakasztó percselekmények 223
2.4.1. A per szünetelése 223
2.4.2. Az eljárás félbeszakadása 224
2.4.3. A tárgyalás felfüggesztése 225
2.5. Az ideiglenes intézkedés 227
2.5.1. Az ideiglenes intézkedés eljárásjogi feltételei 227
2.5.2. A valószínűsítés 228
2.5.3. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem 229
2.5.4. Az ideiglenes intézkedés anyagi jogi feltételei 230
2.5.5. Az eljárás jellemzői 230
2.5.6. A bíróság határozata 230
2.5.7. Az ideiglenes intézkedés hatálya 231
VII. fejezet
A BIZONYÍTÁS
1. A perbeli bizonyítás általános szabályai 235
1.1. A bizonyítás fogalmával kapcsolatos nézetek áttekintése 235
1.2. Tárgyalási elven alapuló bizonyítás, bizonyítás hivatalból 236
1.3. A bizonyítási kötelezettség, a bizonyítási teher 238
1.4. A bizonyítás elrendelése és felvétele 240
1.5. A bizonyítás fajtái 244
1.6. A bizonyítási eszközök osztályozása 246
2. A tanúbizonyítás 249
2.1. A tanú kihallgatásának elrendelése, a tanú idézése 249
2.2. A tanúzási kötelezettség 250
2.3. A tanúzási képesség és a tanúvallomás megtagadása 251
2.4. A tanú kihallgatása 254
3. Szakértői bizonyítás 255
3.1. A szakértő kirendelése 255
3.2. A szakértő kizárására vonatkozó szabályok 256
3.3. A szakértő meghallgatása 257
3.4. A szakvélemény 258
3.5. A tolmács 259
4. A tanúkra és szakértőkre vonatkozó közös szabályok 260
4.1. Kényszerítő eszközök a tanúkkal és a szakértőkkel szemben 260
4.2. Tanúk és szakértők díjazása 261
5. Okirati bizonyítás 262
5.1. Az okirati bizonyítás általános szabályai 262
5.2. Az okiratok fajtái 264
5.3. A közokirat 265
5.4. A magánokirat 267
5.5. Elektronikus okiratok 270
5.6. Egyszerű magánokirat 271
6. Szemle 272
7. A bizonyítás eredményének mérlegelése 274
8. Az előzetes bizonyítás 276
VIII. fejezet
A HATÁROZATOK ÉS JOGHATÁSAIK
1. A határozatokról általában 281
1.1. A határozat fogalma és rendszerezése 281
1.2. A határozatok meghozatala 282
1.3. A határozatok közlése 283
1.4. A határozatok kijavítása és kiegészítése 285
1.4.1. A határozat kijavítása 285
1.4.2. A határozat kiegészítése 285
1.5. A határozatok joghatásai 287
1.5.1. Az egyszerű kötőerő 287
1.5.2. Az alaki jogerő 288
1.5.3. Az anyagi jogerő 290
1.6. A határozatok jogerősítése 292
2. Az ítélet 294
2.1. Az ítélet fajtái 294
2.1.1. A részítélet 294
2.1.2. Közbenső ítélet 296
2.2. Az ítélet részei, tartalma 297
2.2.1. Az ítélet fejrésze 297
2.2.2. Az ítélet rendelkező része 298
2.2.3. Fellebbezési záradék 304
2.2.4. Az ítélet indokolása 305
2.2.5. Az ítélet zárórésze 306
3. A végzés 307
3.1. Az egyezséget jóváhagyó végzés 307
IX. fejezet
A PERORVOSLATOK
1. Jogorvoslat-perorvoslat; a perorvoslatok rendszerezése 313
1.1. A perorvoslat meghatározása 313
1.2. A perorvoslatok rendszerezése, csoportosítása 315
1.2.1. Rendes és rendkívüli perorvoslatok 315
1.2.2. Fellebbviteli és nem fellebbviteli perorvoslatok 316
1.2.3. Átszármaztató és nem átszármaztató hatályú perorvoslatok 316
1.2.4. Önálló és járulékos perorvoslatok 317
1.2.5. Halasztó hatályú, illetve a végrehajtásra halasztó hatállyal nem bíró perorvoslatok 317
2. Perorvoslati rendszerünk változása a négyszintű bírósági szervezetrendszer kialakítása után 318
3. A fellebbezés 321
3.1. A fellebbezésre vonatkozó általános szabályok 321
3.1.1. A fellebbezés fogalma 321
3.1.2. A fellebbezés tárgyai 322
3.1.3. A fellebbezésre jogosultak 324
3.1.4. A fellebbezés határideje 325
3.1.5. A fellebbezés mint beadvány; a fellebbezés tartalma 325
3.1.6. A fellebbezés hatálya 327
3.2. Intézkedések a fellebbezés folytán 327
3.3. A fellebbezés elbírálása 329
3.3.1. A fellebbezés tárgyaláson történő elbírálásának szabályai 329
3.3.2. A fellebbező ellenfele által előterjeszthető kérelmek, jognyilatkozatok 329
3.3.3. A fellebbezési tárgyalás lefolyása 330
3.3.4. A másodfokú bíróság határozatai 332
3.3.5. A fellebbezés tárgyaláson kívül történő (kamerális) elbírálása 337
3.3.6. A végzések ellen előterjesztett fellebbezés elbírálásának szabályai 339
3.3.7. Fellebbezés kis perértékű ügyekben 340
3.3.7.1. A kis perértékű ügy fogalma 340
3.3.7.2. A fellebbezés alapja kis perértékű ügyekben 340
3.3.7.3. Speciális eljárási szabályok kis perértékű ügyekben 341
3.3.7.4. A másodfokú bíróság határozata kis perértékű ügyekben 341
4. Perújítás 342
4.1. Perújítással megtámadható határozatok 343
4.2. Perújítással meg nem támadható határozatok 344
4.3. A perújítás esetei 345
4.4. A perújításra nyitva álló határidő 350
4.5. A perújítás bírósága 350
4.6. A perújítási kérelem előterjesztésére jogosultak 351
4.7. A perújítási kérelem 352
4.8. A perújítási kérelem elbírálása 353
5. A felülvizsgálat 357
5.1. A felülvizsgálatról általában 357
5.1.1. A felülvizsgálat fogalma 357
5.1.2. A felülvizsgálat jogintézményének kialakulása 357
5.1.3. A felülvizsgálati kérelem tárgya 359
5.1.4. A felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak köre 362
5.1.5. A felülvizsgálati kérelem alapja 363
5.1.6. A felülvizsgálat kizártsága 364
5.2. A felülvizsgálati eljárás 365
5.2.1. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának helye és ideje 365
5.2.2. A felülvizsgálati kérelem tartalma 366
5.2.3. Intézkedések a felülvizsgálati kérelem alapján 367
5.2.4. A felülvizsgálati kérelem elbírálása 369
5.2.5. Határozatok a felülvizsgálati eljárásban 370
Tárgymutató 373

Témakörök