Polgári jogi alapfogalmak

Tartalom

ELŐSZÓ 14
BEVEZETÉS - A POLGÁRI JOG ALAPJAI 16
1 A polgári jog fogalma és rendszere 16
1.1 A polgári jog fogalma 16
1.2 A magánjog tudományos rendszere 16
1.3 A Polgári Törvénykönyv 17
1.3.1 A Ptk. rendszere 17
1.3.2 A Ptk. hatálya 18
2 A polgári jog alapelvei 19
2.1 A polgári jog alapelveinek fogalma és funkciói 19
2.2 az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve 19
2.3 A tulajdon védelmének elve 20
2.4 A jóhiszeműség és tisztesség (kölcsönös bizalom) elve 20
2.5 A kölcsönös együttműködés elve 20
2.6 A felróhatósághoz kötött felelősség elve 21
2.7 A joggal való visszaélés tilalmának elve 21
2.8 A kármegelőzés elve 22
2.9 A bírói út alapelve 22
2.10 A Ptk. értelmezési elve 23
2.11 A ptk-ban nem rögzített (kodifikálatlan) magánjogi elvek 23
SZEMÉLYEK JOGA 24
3 A jogalanyok köre általában, az ember mint jogalany 24
3.1 A magánjogi jogalanyok (személyek) köre általában 24
3.2 A jogképesség 25
3.2.1 A jogképesség fogalma általában 25
3.2.2 A természetes személy (ember) jogképessége 25
3.2.2.1 A jogképesség tartalma 25
3.2.2.2 A jogképesség kezdete 26
3.2.2.3 A jogképesség megszűnése 27
3.3 A cselekvőképesség 29
3.3.1 A cselekvőképesség fogalma általában 29
3.3.2 A teljes cselekvőképesség 29
3.3.3 A korlátozott cselekvőképesség 30
3.3.3.1 A korlátozott cselekvőképesség esetei (a korlátozottan
cselekvőképes személyek köre) 30
3.3.3.2 A korlátozott cselekvőképességre vonatkozó főbb szabályok 30
3.3.4 A cselekvőképtelenség 32
3.3.4.1 A cselekvőképtelenség esetei (a cselekvőképtelen személyek köre) 32
3.3.4.2 A cselekvőképtelenségre vonatkozó főbb szabályok 33
4 A jogi személyek 34
4.1 A jogi személyek fogalma és fajai általában 34
4.2 A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok 35
4.3 A jogi személyek fajai 36
4.4 Egyes főbb jogi személyek 37
4.4.1 Az egyesület 37
4.4.2 A köztestület 38
4.4.3 Az alapítvány 38
4.4.4 A közalapítvány 39
4.4.5 A közhasznú társaság 39
4.4.6 A gazdasági társaságok 39
4.4.6.1 A gazdasági társaságok általában (fajai, főbb szabályai) 39
4.4.6.2 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 41
4.4.6.3 A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok 42
4.4.7 Az egyesülés 42
4.4.8 A szövetkezet 43
4.5 Az állam, mint jogalany 43
5 A személyek polgári jogi védelme 44
5.1 A személyek polgári jogi védelmének irányai 44
5.2 A személyhez fűződő jogok 44
5.2.1 A személyhez fűződő jogok általában 44
5.2.2 A legjellemzőbb - tipikus - személyhez fűződő jogok 46
5.2.2.1 A névviselés joga 46
5.2.2.2 A jóhírnév védelme 47
5.2.2.3 A képmás ás a hangfelvétel védelme 47
5.2.2.4 A titokvédelem 48
5.2.2.5 A magánlakáshoz fűződő jogok védelme 48
5.2.2.6 A személyek adatokkal kapcsolatos személyhez fűződő jogok védelme 48
5.2.2.7 A kegyeleti jog 49
5.2.3 A személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményei 49
5.2.3.1 Általában 49
5.2.3.2 Egyes jogkövetkezmények 49
5.3 A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok - a szellemi tulajdonjog 50
5.3.1 A szellemi tulajdonjog védelme 50
5.3.2 A szellemi tulajdonjog tárgya és rendszere 51
5.3.2.1 Általában 51
5.3.2.2 A szerzői jog 51
5.3.2.3 Az iparjogvédelem 52
5.3.2.4 A versenyjog és a szellemi tulajdonjog viszonya 54
DOLOGI JOG 55
6 Alapok 55
6.1 A dologi jogok fogalma, a dologi jogviszony 55
6.1.1 A dologi jogok fogalma, jogi természete 55
6.1.2 A dologi jogviszony 55
6.1.3 A dologi jogok rendszere 55
6.2 A dolog 56
6.2.1 A dolog jogi fogalma 56
6.2.2 A dolgok osztályozása 56
6.2.2.1 A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint 57
6.2.2.2 A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint 58
6.2.2.3 A dolgok osztályozása más dologhoz való kapcsolatuk szerint 59
7 A tulajdonjog statikája (a tulajdonjog alanya, a tulajdonos jogállása) 61
7.1 A tulajdonjog alanya általában 61
7.2 A közös tulajdon 62
7.2.1 A közös tulajdon fogalma 62
7.2.2 A tulajdonostársak jogviszonyai 62
7.2.2.1 A tulajdonostársak belső jogviszonyai 62
7.2.2.2 A tulajdonostársak külső jogviszonyai 64
7.2.3 A közös tulajdon megszűnése 64
7.2.4 A társasháztulajdon 65
7.3 A tulajdonjog tartalma (a tulajdonos jogállása) 66
7.3.1 A tulajdonjogi jogviszony tartalma általában 66
7.3.2 A tulajdonos jogai 67
7.3.2.1 A birtoklás joga 67
7.3.2.2 A használat és a hasznok szedésének joga 67
7.3.2.3 A rendelkezési jog 70
7.3.3 A tulajdonos kötelezettségei 71
7.3.3.1 A terhek és a kárveszély viselésének kötelezettsége 71
7.3.3.2 Szükséghelyzetben történő igénybevétel, illetve károkozás
tűrésének kötelezettsége 71
7.4 A tulajdonjog védelme 73
7.4.1 A tulajdoni igény 73
7.4.2 A tulajdonvédelem eszközei általában 73
7.4.2.1 A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal 73
7.4.2.2 A tulajdoni per (rei vindicatio) 73
7.4.2.3 A tulajdonjog háboríthatatlanságát védő per: (negotoria in rein
actio) 74
7.4.2.4 Az ingatlan-nyilvántartási igény 74
7.4.2.5 Az igényper 75
7.4.2.6 Az állami tulajdon védelme 75
8 A tulajdonjog megszerzése 76
8.1 A tulajdonszerzésről általában 76
8.2 Ingó dolgok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai 77
8.2.1 A hatósági határozat, és az árverés 77
8.2.2 Az elbirtoklás 77
8.2.3 A gazdátlan javak elsajátítása 79
8.2.4 A találás 80
8.2.4.1 A találás általában 80
8.2.4.2 A kincstalálás 80
8.2.5 A feldolgozás (specifikáció) 81
8.2.6 A dologegyesülés 82
8.2.7 A termékek, termények és a szaporulat elsajátítása 82
8.3 Ingó dolgok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai 83
8.3.1 Az átruházás 83
8.3.1.1 Az átruházás fogalma és feltételei 83
8.3.1.2 A nem tulajdonostól való tulajdonszerzés esetei 84
8.3.2 Az öröklés 85
8.3.3 Vadak, halak és más hasznos víziállatok tulajdonjogának
megszerzése 85
8.4 Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai 86
8.4.1 A hatósági határozat 86
8.4.2 A kisajátítás 86
8.4.3 Az elbirtoklás 87
8.4.4 A növedék 88
8.4.5 A beépítés 88
8.4.6 A ráépítés 89
8.5 Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai 91
8.5.1 Az árverés 91
8.5.2 Az átruházás 91
8.5.3 Az öröklés 92
8.6 A tulajdonjog megszűnése 93
8.6.1 A tulajdonjog megszűnése általában 93
8.6.2 Ingók és ingatlanok tulajdonjogának megszűnése 94
9 A birtok 95
9.1 A birtok fogalma és fajai 95
9.1.1 A birtok fogalma 95
9.1.2 A birtok fajai 95
9.1.3 A birtok megszerzése és megszűnése 96
9.2 A birtokvédelem 97
9.2.1 A birtokvédelem fajtái 97
9.2.2 A birtokvédelem eszközei 97
9.2.3 A jogos önhatalom 98
9.2.4 Birtokvédelem közigazgatási úton 98
9.2.5 Birtokvédelem bírói úton - a birtokper 98
9.3 Birtoklás jogalap nélkül 99
9.4 A felelős őrzés 100
10 Korlátolt dologi jogok (idegen dologbeli jogok) 101
10.1 Korlátolt dologi jogok fogalma, fajai 101
10.1.1 A korlátolt dologi jogok (idegen dologbeli jogok) fogalma 101
10.1.2 A korlátolt dologi jogok fajai 102
10.2 A használati jogok 103
10.2.1 A földhasználat 103
10.2.2 A szolgalmak 103
10.2.2.1 A szolgalmak általában 103
10.2.2.2 A haszonélvezet 104
10.2.2.3 A használat 106
10.2.2.4 A telki szolgalom 106
10.2.2.5 A közérdekű használati jog 108
10.3 A zálogjog 109
10.3.1 Általános szabályok 109
10.3.2 A zálogjog tárgya 109
10.3.3 A zálogjog fajtái 109
10.3.4 A zálogjog keletkezése 110
10.3.5 A zálogjog érvényesítése 110
10.3.6 A zálogjog megszűnése 111
10.3.7 Önálló zálogjog 112
KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ 113
11 A kötelem általában 113
11.1 A KÖTELEM fogalma «... 113
11.2 A KÖTELEM FORGÁSAI 113
12 A szerződésekre vonatkozó általános szabályok 114
12.1 A SZERZŐDÉS fogalma, alanyai, tárgya, alakja és tartalma 114
12.1.1.1 A szerződési szabadság elemei és korlátai 116
12.2 A SZERZŐDÉSKÖTÉS - 117
12.2.1 A szerződés létrejötte 117
12.2.2 Ajánlat, felhívás ajánlattételre, ajánlati kötöttség 117
12.2.3 Culpa in contrahendo 119
12.2.4 Előszerződés H9
12.2.5 Képviselet 120
12.3 A szerződés értelmezése 121
12.4 A fogyatékos vagy hiányzó joghatású szerződések 122
12.4.1 A nem létező szerződés 122
12.4.2 Az érvénytelen szerződés 122
12.4.3 A hatálytalan szerződés 122
12.4.4 Bírósági úton nem érvényesíthető követelések 123
12.5 A szerződés érvénytelensége 123
12.5.1 Az érvénytelenség fajtái 123
12.5.1.1 A semmisség 124
12.5.1.2 A megtámadhatóság 124
12.5.1.3 Részleges érvénytelenség 124
12.5.2 Az érvénytelenségi okok 125
12.5.2.1 Az akarathibák 125
12.5.2.2 Az akaratnyilvánítás hibái 127
12.5.2.3 A célzott joghatás miatti érvénytelenség 127
12.5.2.4 Az érvénytelenségi okokat összefoglaló táblázat: 130
12.5.3 Az érvénytelenség jogkövetkezményei 130
12.5.3.1 Az eredeti állapot helyreállítása 130
12.5.3.2 A szerződés hatályossá nyilvánítása 131
12.5.3.3 Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 132
12.5.3.4 Állam javára marasztalás 132
12.6 A szerződés módosítása 133
12.6.1 A felek általi szerződésmódosítás 133
12.6.2 A bírósági szerződésmódosítás 134
12.6.3 Jogszabály általi szerződésmódosítás 135
12.7 A szerződés megszűnése 135
12.7.1 A szerződés megszűnése a felek akaratából a szerződés teljesítése
nélkül 135
12.7.2 A szerződés más módon történő megszűnésének esetei 136
12.8 A teljesítés 137
12.8.1 A teljesítés helye 138
12.8.2 A teljesítés ideje 138
12.8.3 A teljesítés módja 139
12.8.4 A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás
teljesítésére vonatkozó külön szabályok 139
12.8.5 A pénztartozás teljesítésére vonatkozó külön szabályok 139
12.8.6 A beszámítás 140
12.9 A szerződésszegés 140
12.9.1 Kötelezetti késedelem 140
12.9.2 Jogosulti késedelem 141
12.9.3 Lehetetlenülés 142
12.9.4 A teljesítés megtagadása 142
12.9.5 Hibás teljesítés 142
12.9.5.1 A szavatosság 143
12.10 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 145
12.10.1 Foglaló 145
12.10.2 Kötbér 146
12.10.3 Jogvesztés kikötése 146
12.10.4 Tartozáselismerés 147
12.10.5 Jótállás 147
12.10.6 Bankgarancia 148
12.10.7 Zálogjog 148
12.10.8 Óvadék 149
12.10.9 Kezesség 150
12.11 Több alany a szerződésben 151
12.11.1 Alanyváltozás a jogosult személyében: az engedményezés 152
12.11.2 Alanyváltozás a kötelezett személyében: a tartozásátvállalás 152
FELELŐSSÉG JOGELLENESEN OKOZOTT KÁROKÉRT
ES A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS 154
13 A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG 154
13.1 A polgári jogi felelősség általában (fogalma és funkciója) 154
13.2 A polgári jogi felelősség feltételei 155
13.2.1 Jogellenes magatartás 155
13.2.2 Kár 155
13.2.3 Okozati összefüggés 155
13.2.4 Felróhatóság 156
13.3 A felelősség alakzatai (felelősségi jogalapok) 156
13.3.1 Az általános, vétkességi felelősség 156
13.3.2 A veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség 157
13.3.3 Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási
képessége hiányzik vagy korlátozott (vetőképtelenek) 157
13.3.4 Felelősség az alkalmazottért 158
13.3.5 Felelősség a megbízott károkozásáért 158
13.3.6 Felelősség épületekkel kapcsolatos kárért 159
13.3.7 Az állattartók felelőssége 159
13.4 A felelősség módja, a kártérítés mértéke 159
14 A jogalap nélküli GAZDAGODÁS 160
KÖTELMI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ 161
15 A szerződések RENDSZERE 161
16 Adásvételi szerződés 162
16.1 az adásvételi szerződés fogalma, alanya és tárgya 162
16.2 A felek jogai és kötelezettségei 164
16.3 az adásvétel egyes különös nemei 167
16.3.1 Megtekintésre vagy próbára való vétel 167
16.3.2 Minta szerinti vétel 168
16.3.3 Elővásárlási jog 168
16.3.4 Visszavásárlási jog 169
16.3.5 Vételi jog ( opció ) 170
16.3.6 Részletvétel 170
17 A csere 171
18 A szállítási szerződés 171
19 A vállalkozási szerződés 172
19.1 A vállalkozási szerződés fogalma, alanya, tárgya és alaki
követelménye 172
19.2 A felek joga! és kötelezettségei 173
19.2.1 Alvállalkozó igénybevétele 174
19.2.2 Utasítási jog és figyelmeztetési kötelezettség 175
19.2.3 Tájékoztatási és együttműködési kötelezettség 175
19.2.4 Több vállalkozó igénybevétele 176
19.2.5 Ellenőrzési jog 176
19.2.6 Elállási jog 177
19.3 A szerződés teljesítése, hibás TELJESÍTÉS 177
19.4 A teljesítés lehetetlenné válásnak szabályai 178
19.5 A vállalkozási szerződés ptk-ban nevesített altípusainak
fogalma 179
20 A megbízási szerződés 180
20.1 A felek joga l és kötelezettségei 180
20.2 A megbízás megszűnése 181
20.3 A megbízás nélküli ügyvitel 181
21 A bérleti szerződés 182
21.1 A bérleti szerződésről általában 182
21.2 A felek joga 1 és kötelezettségei 183
21.2.1 A bérbeadó kötelezettségei 183
21.2.2 A bérbeadó jogai 183
21.2.3 A bérlő jogai és kötelezettségei 184
21.3 A lakásbérlet 186
21.3.1 A lakásbérleti szerződés alanyai 186
22 A letéti szerződés 187
22.1 A felek jogai és kötelezettségei 187
22.2 A letét megszűnése 189
22.3 A letét különös nemei 190
22.3.1 A letét egyéb speciális fajai 192
23 A fuvarozás 192
24 A szállítmányozás 193
25 Az ajándékozási szerződés 194
25.1 AZ ajándékozási szerződés fogalma, létrejötte, tárgya és
alakja 194
25.2 A felek jogai és kötelezettségei 195
26 A tartási és az életjáradéki szerződés 199
26.1 A tartási szerződés 199
26.2 Az életjáradéki szerződés 201
ÖRÖKLÉSI JOG 202
27 öröklési jogi alapfogalmak 202
27.1 AZ öröklés fogalma 202
27.2 Az örökös fogalma 202
27.3 A hagyaték 203
27.4 A hagyomány és a meghagyás 203
27.4.1 A hagyomány fogalma, fajai 203
27.4.2 A meghagyás 204
27.5 öröklési jogcímek 204
28 AZ öröklés személyi feltételei, kiesés az öröklésből 205
28.1 az öröklés személyi feltételei 205
28.2 Kiesés az öröklésből 206
28.2.1 Az öröklésből való kiesés általában 206
28.2.2 A szerzőképesség hiánya 206
28.2.3 Érdemtelenség az öröklésre 206
28.2.4 Lemondás az öröklésről 207
28.2.5 A kizárás és a kitagadás 207
28.2.6 Az örökség visszautasítása 208
29 A törvényes öröklés rendje 208
29.1 A törvényes öröklés rendje (áttekintés) 208
29.2 A leszármazók törvényes öröklése 209
29.3 Az osztályra bocsátás 210
29.4 A túlélő házastárs törvényes öröklése 210
29.4.1 A túlélő házastárs törvényes öröklése általában 210
29.4.2 Az özvegyi jog 211
29.4.3 Az özvegyi jog korlátozása 211
29.4.4 Az özvegyi jog megváltása 211
29.5 A felmenők és az oldalági rokonok törvényes öröklése 212
29.6 Az ági öröklés 213
29.7 Az állam öröklése 214
30 A végintézkedésen alapuló öröklés 214
30.1 A végintézkedés fogalma, fajai általában, a végintézkedési
képesség 214
30.2 A végrendelet fogalma, fajai 215
30.2.1 A végrendelet fogalma, fajai általában 215
30.2.2 A közvégrendelet 215
30.2.3 Az írásbeli magán végrendelet 216
30.2.3.1 Az írásbeli magánvégrendelet általában 216
30.2.3.2 Az írásbeli magánvégrendeletek speciális szabályai 216
30.2.4 A szóbeli végrendelet 217
31 A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága 218
31.1 A végrendelet érvénytelensége általában 218
31.1.1 Érvénytelenség a végrendeleti képesség hiánya miatt 218
31.1.2 Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt 218
31.1.3 Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt 219
31.1.4 Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt 219
31.2 A végrendelet hatálytalansága 220
31.3 A végrendelet részleges érvénytelensége és
hatálytalansága 220
31.4 AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÉS A HATÁLYTALANSÁG JOGKÖVETKEZMÉNYEI220
32 A végrendelet tartalma 221
32.1 A végrendelet tartalma általában 221
32.2 AZ örökösnevezés 221
32.3 Az örökrész meghatározása, a növedékjog 221
32.4 A végrendelet értelmezése 222
33 öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás 222
33.1 Öröklési szerződés fogalma, tartalmi elemei 222
33.2 Az öröklési szerződés jogkövetkezményei 223
33.3 Az öröklési szerződés érvényessége 223
33.4 A halál esetére szóló ajándékozás 223
34 A kötelesrész 224
34.1 A kötelesrész fogalma és a kötelesrész iránti igény
feltételei 224
34.2 Akitag adás 224
34.3 A kötelesrész mértéke 224
34.4 A kötelesrész alapja 225
34.5 A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték általában 225
34.6 Felelősség a kötelesrészért 226
34.6.1 A kötelesrészért való felelősség sorrendje a következő 226
34.6.2 A felelősség mértéke 226
34.7 A KÖTELESRÉSZ KIADÁSA 227
35 AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI 227
35.1 AZ ÖRÖKLÉS MEGNYÍLTA 227
35.2 Az ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA 228
35.3 Az ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA 228
35.4 A HAGYATÉKI TARTOZÁSOK 229
35.5 Az ÖRÖKÖS FELELŐSSÉGE A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT 229
35.6 A HAGYATÉKI TARTOZÁSOK KIELÉGÍTÉSE AZ ÖRÖKÖS ÁLTAL 230
35.7 A HAGYOMÁNYOS FELELŐSSÉGE A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT 230
FOGALOMTÁR 231
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE 244

Témakörök