1.056.329

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Polgári jog I.

Igazságügyi Ügyintéző Főiskolai Szak, Kaposvár/Egyetemi jegyzet

Szerző
Pécs
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 170 oldal
Sorozatcím: Universitas Quinqueecclesiensis
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Egyetemi jegyzet.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szerzők ezt a jegyzetet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Ügyintéző Szak hallgatói számára készítették, a polgári jog részterületei közül az általános rész, a személyek... Tovább

Előszó

Szerzők ezt a jegyzetet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Ügyintéző Szak hallgatói számára készítették, a polgári jog részterületei közül az általános rész, a személyek joga, a dologi jog, illetve a kötelmi jog általános része, ezen belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok és a deliktuális kártérítés joganyagára korlátozva a figyelmüket. Szándékuk nem a polgári jog teljeskörű, tudományos mélységű feldolgozására irányult. Ez a jegyzet nem akar versenytársa lenni a magyar jogi felsőoktatásban egyre örvendetesebb számban megjelenő, figyelemre méltó színvonalú egyetemi tankönyveknek. Szerzők a képzés kereteihez mérten szerettek volna átfogó képet adni a vizsgált jogterületekről, kiemelve azok jellemző vonásait és főbb szabályait.
Az Igazságügyi Ügyintéző Szak hallgatói számára kívántak egyszerűsített formában használható ismereteket nyújtani, betekintést engedni a polgári jog kimeríthetetlen kincsesládájába. Tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy a magyar Ptk. újrakodifikálásának folyamata alapvetően változtat majd ennek a joganyagnak a szabályozásán, művüket ezért nem az örökkévalóságnak szánták.
Pécs, 2002. október
A szerzők Vissza

Tartalom

1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 10
1.1 Bevezetés 10
1.2 A polgári jog fogalma 10
1.3 A polgári jog forrásai, részterületei 13
1.4 A polgári jogi jogszabály felépítése 17
1.5 A polgári jogi jogszabály értelmezése 18
1.6 A vélelem és a fikció 20
1.7 A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajai, keletkezése, módosulása és megszűnése 21
1.7.1 A polgári jogi jogviszony fogalma 21
1.7.2 A polgári jogi jogviszony elemei / A polgári jogi jogviszony alanya 22
1.7.2.1 Az ember 23
1.7.2.2 Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok 28
1.7.2.3 Jogi személyek 29
1.7.2.4 Az állam, mint polgári jogi jogalany 37
1.7.2.5 A személyhez fűződő jogok 42
1.7.3 A polgári jogi jogviszony elemei / A polgári jogi jogviszony tárgya 44
1.7.4 A polgári jogviszony elemei / A polgári jogi jogviszony tartalma 46
1.7.5 A polgári jogi jogviszonyok fajtái 47
1.7.6 A jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése, a jogi tények 47
1.8 A polgári jog alapelvei 50
1.8.1 Az alanyi jogok szabad gyakorlásának elve 51
1.8.2 A tulajdon védelmének elve 51
1.8.3 Jóhiszeműség és tisztesség elve 52
1.8.4 A kölcsönös együttműködés kívánalma 52
1.8.5 A felróhatósághoz kötött felelősség elve 53
1.8.6 A joggal való visszaélés tilalma 54
1.8.7 A kármegelőzés követelménye 55
1.8.8 A Polgári Törvénykönyv értelmezésének alapelve 56
1.8.9 A bírói út szabálya 57
2 DOLOGI JOG 58
2.1 Bevezetés 58
2.1.1 A dologi jogok fogalma, jogi természete 58
2.1.2 A dologi jogok rendszere 59
2.2 A dolog 59
2.2.1 A dolog jogi fogalma 59
2.2.2 A dolgok osztályozása 61
2.2.2.1 A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint... 61
2.2.2.2 A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint 63
2.2.2.3 A dolgok osztályozása más dologhoz való kapcsolatuk szerint 63
2.3 A tulajdonjogviszony 64
2.3.1 A tulajdonjogviszony alanya 64
2.3.2 A tulajdonjogviszony tartalma 65
2.3.2.1 A tulajdonjogi jogviszony tartalma általában 65
2.3.2.2 A birtoklás joga 65
2.3.2.3 A használat és a hasznok szedésének joga 66
2.3.2.4 A rendelkezési jog 72
2.3.3 A tulajdonos kötelezettségei 74
2.3.3.1 A terhek viselésének kötelezettsége 74
2.3.3.2 A kárveszély viselésének kötelezettsége 75
2.4 A tulajdonjog megszerzése 75
2.4.1 A tulajdonszerzésről általában 75
2.4.2 Ingó dolgok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai 78
2.4.2.1 A hatósági határozat, és az árverés 78
2.4.2.2 Az elbirtoklás 78
2.4.2.3 A gazdátlan javak elsajátítása 80
2.4.2.4 A találás 81
2.4.2.5 A feldolgozás (specifikáció) 82
2.4.2.6 A dologegyesülés 84
2.4.2.7 A termékek, termények és a szaporulat elsajátítása 84
2.4.3 Ingó dolgok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai 85
2.4.3.1 Az átruházás 85
2.4.3.2 Az öröklés 87
2.4.4 Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai 87
2.4.4.1 A hatósági határozat 87
2.4.4.2 A kisajátítás 87
2.4.4.3 Az elbirtoklás 88
2.4.4.4 A növedék 88
2.4.4.5 A beépítés 89
2.4.4.6 A ráépítés 89
2.4.5 Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai 91
2.4.5.1 Az árverés 91
2.4.5.2 Az átruházás 91
2.4.5.3 Az öröklés 92
2.4.6 Az ingatlan-nyilvántartás 92
2.5 A birtok 95
2.5.1 A birtok fogalma, fajai 95
2.5.2 A birtokvédelem 97
2.5.2.1 A birtokvédelem általában 97
2.5.2.2 A jogos önhatalom 97
2.5.2.3 Birtokvédelem államigazgatási úton 97
2.5.2.4 A birtokper 98
2.6 A tulajdonjog védelme 98
2.6.1 A tulajdoni igény 99
2.6.2 A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal 99
2.6.3 A tulajdoni per 100
2.6.4 A tulajdonjog háboríthatatlanságát védő per 100
2.6.5 Az ingatlan-nyilvántartási igény 100
2.6.6 Az igényper 101
2.7 Idegen dologbeli jogok (korlátolt dologi jogok) 101
2.7.1 Az idegen dologbeli jogokról általában 101
2.7.2 Az idegen dologbeli jogok fajai 101
2.7.3 Használati jogok 102
2.7.3.1 A földhasználat 102
2.7.3.2 Szolgalmak 103
2.8 A közös tulajdon 106
2.8.1 A közös tulajdon fogalma 106
2.8.2 A tulajdonostársak jogviszonyai 107
2.8.2.1 A tulajdonostársak belső jogviszonyai 107
2.8.2.2 A tulajdonostársak külső jogviszonyai 108
2.8.3 Közös tulajdon megszűnése 108
3 KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ, A
SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
SZABÁLYOK 110
3.1 A kötelem fogalma 110
3.2 A kötelem forrásai 111
3.3 A szerződés fogalma 112
3.4 A szerződési szabadság 113
3.5 A szerződés létrejötte 114
3.5.1 A szerződés alakja 114
3.5.2 A szerződés létrejöttének sémája 115
3.5.2.1 Az ajánlati kötöttség időtartama és a culpa in contrahendo 116
3.6 A szerződés értelmezése 117
3.7 A nem létező, az érvénytelen és a hatálytalan szerződés elkülönítése 118
3.7.1 A nem létező szerződés 118
3.7.2 Az érvénytelen szerződés 118
3.7.3 A hatálytalan szerződés 119
3.8 Az érvénytelenség fajtái 120
3.8.1 A semmisség 121
3.8.2 A megtámadhatóság 121
3.9 Az érvénytelenségi okok 121
3.9.1 A szerződés (vagy egy része) semmisségét eredményező okok 122
3.9.2 A szerződés (vagy egy része) megtámadhatóságára vezető okok 123
3.10 Az érvénytelenség jogkövetkezményei 125
3.10.1 Az eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) 126
3.10.2 A szerződés hatályossá nyilvánítása 126
3.10.3 Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése 127
3.10.4 Állam javára marasztalás 127
3.11 A szerződés módosítása 128
3.11.1 A felek általi szerződésmódosítás 128
3.11.2 A bírósági szerződésmódosítás 129
3.11.3 Jogszabály általi szerződésmódosítás 130
3.12 A szerződés megszűnése 131
3.12.1 A szerződés megszűnése a felek akaratából a szerződés teljesítése nélkül 131
3.12.1.1 A szerződés teljesítés nélküli megszűnésének eseteit összefoglaló táblázat 132
3.12.2 A szerződés más módon történő megszűnésének esetei 132
3.13 A teljesítés 133
3.13.1 A teljesítés helye 133
3.13.2 A teljesítés ideje 134
3.13.3 A teljesítés módja 134
3.13.4 A pénztartozás teljesítésére vonatkozó külön szabályok 134
3.13.5 A beszámítás 135
3.14 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 135
3.14.1 Foglaló 136
3.14.2 Kötbér 136
3.14.3 Jogvesztés kikötése 137
3.14.4 Tartozáselismerés 137
3.14.5 Jótállás 138
3.14.6 Bankgarancia 138
3.14.7 Zálogjog 138
3.14.8 Óvadék 139
3.14.9 Kezesség 139
3.15 A szerződésszegés 140
3.15.1 Kötelezetti késedelem 140
3.15.2 Jogosulti késedelem 141
3.15.3 Lehetetlenülés 142
3.15.4 A teljesítés megtagadása 142
3.15.5 Hibás teljesítés 142
3.15.5.1 A szavatosság 143
3.15.5.2 Jótállás 144
4 A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG 145
4.1 A polgári jogi felelősség rendszere 145
4.2 A kártérítési felelősség egyes alakzatai 147
4.3 A kártérítési felelősség feltételei általában 148
4.4 A kártérítés további általános szabályai 155
4.5 A felelősség egyes esetei 156
4.5.1 Az objektív vagy fokozott felelősség 156
4.5.2 Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása 161
4.5.3 Olyan személyek károkozásáért való felelősség, akiknek a
belátási képessége korlátozott vagy hiányzik (vétőképtelenek) 162
4.5.4 Megbízott és a képviselő károkozása 164
4.5.5 Épületkárok 164
4.5.6 Termékfelelősség 165
4.6 A kár megtérítése 168
4.6.1 A kár megtérítésének szabályai 169
4.7 Jogalap nélküli gazdagodás 170
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem