Polgári jog

Tartalom

ELŐSZÓ A KÖNYV 2007. ÉVI ÁTDOLGOZOTT,
BŐVÍTETT HARMADIK KIADÁSÁHOZ 13
ELŐSZÓ A KÖNYV 2005. ÉVI ÁTDOLGOZOTT,
BŐVÍTETT MÁSODIK KIADÁSÁHOZ 14
ELŐSZÓ A KÖNYV 1999. ÉVI ELSŐ KIADÁSÁHOZ 15
1. AZ EMBER MINT JOGALANY 19
1.1, A „személy" fogalma 19
1.1.1. A jogalanyiság történetisége 20
1.1.2, A jogalanyiság terjedelme 22
12. A jogképesség fogalma 22
1,2,1. A szervezőképesség fogalma 23
1.3, Az ember jogképessége 23
1.3.1, Az ember jogképessége általában 23
1.3.2, A jogképesség korlátozásának tilalma 28
1.3.3, A jogképesség kezdete 29
1.3.3.1. Fogamzás, élveszületés 29
1.3.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége 31
1.3.3.3. A méhmagzat „életjoga" 32
1.3.4, A jogképesség megszűnése 39
1.3.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja 39
1.3.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv 42
1.3.4.3. Temetés és temetők 44
1.3.4.4. A halál tényének bírói megállapítása 45
1.3.4.5. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei 46
1.4. A cselekvőképesség 52
1.4.1. Az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség 56
1.4.1.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai 56
1.4.1.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában 58
1.4.1.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai 60
1.4.2, Az életkor miatti cselekvőképtelenség 66
1.4.2.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai 66
1.4.2.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai 67
1.4.2.3. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai 69
1.4.2.4. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai 72
1.4.3. Az életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezményei 73
1.4.4. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképesség 75
1.4.4.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában 75
1.4.4.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás 76
1.4.4.3. Az ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképesség 79
1.4.5. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai 80
1.4.6. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés 81
1.4.6.1. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai 84
1.4.7. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személyek 85
1.4.8. A zárlat 87
1.4.9. A gondnokrendelés 89
1.4.9.1. A gondnok jogai és kötelességei 91
2. A JOGI SZEMÉLYEK 95
2.1. Az állam jogalanyisága 95
2.1.1. Dogmatikai oda-visszák az állam jogalanyisága körében (dilemmák a jogi személyiség, illetve a különleges jogalanyiság vonatkozásában) 95
2.1.1.1. A kincstár mint polgári jogi jogalany 95
2.1.1.2. A fiskus intézmény kontinuitásáról 96
2.1.1.3. A fiskus intézményének gyökerei a római jogban 97
2.1.1.4. A fiskus és a fiskuselmélet a német jogfejlődésben 99
2.1.1.5. A kincstár szervezeti-jogi megközelítése az angol és a francia jogfejlődésben 103
2.1.1.6. Állami jogalanyiság a „szovjet" polgári jogban 105
2.1.2. Egy archív fejezet: Eltűnt-e az állam jogi személyisége a hajdani szovjet polgári jogi elméletben? 106
2.1.2.1. Az állam jogi személy 107
2.1.2.2. Az állam különleges jogalany 114
2.1.2.3. Újabb polgári jogi nézetek az állam jogalanyiságáról 119
2.1.3. Az állam polgári jogi jogalanyisága a magyar jogban 126
2.1.3.1. Az 1991. évi XIV. törvény és az 1997. évi CXLIV. törvény szabályozásának ellentmondásai 128
2.1.3.2. Az állam képviselete a polgári jogi jogviszonyokban 130
2.2. A helyi önkormányzatok jogi szabályozása 131
2.2.1. Az önkormányzat jogalanyisága 131
2.2.2. Az önkormányzat vagyonáról általában 135
2.2.2.1. A törzsvagyon 136
2.2.2.1.1. A törzsvagyon forgalomképtelen elemei 136
2.2.2.1.2. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes elemei 136
2.2.2.2. A vállalkozói vagyon 137
2.2.2.3. A bevételek 138
2.2.3. A vagyonnal történő gazdálkodás 140
2.3. A jogi személyek története 142
2.4. A jogi személyekre vonatkozó elméletek 144
2.4.1. Általános történeti áttekintés 144
2.4.2. Realitás elméletek 149
2.4.2.1. Gierke elmélete (testi-lelki realitás) 149
2.4.2.2. Zitelmann elmélete (lelki realitás) 150
2.4.2.3. Binder újabb elmélete (erkölcsi realitás) 151
2.4.2.4. Saleilles elmélete (jogi realitás) 152
2.4.3. Fikciós elméletek 153
2.4.3.1. Savigny, Puchta és Kierulff elmélete 154
2.4.3.2. Bierling elmélete 154
2.4.4. A jogi személyt természetes személyekre bontó elméletek 155
2.4.4.1. Vagyonelméletek 156
2.4.4.1.1. Az alanytalan jogok elmélete (Windscheid) 156
2.4.4.1.2. A célvagyonelmélet (Brinz) 157
2.4.4.1.3. Szászy-Schwarz elmélete 158
2.4.4.2. Kelsen elmélete 160
2.4.4.3. Moór Gyula beszámítási elmélete 161
2.4.5. Szocialista elméletek 162
2.5. A jogi személyek általános szabályai 164
2.5.1. A jogi személy meghatározása 165
2.5.2. A jogi személyiség létrejöttének legfontosabb kritériumai 165
2.5.3. A jogi személyek fajtái 166
2.5.4. A jogi személy jogalanyisága 167
2.5.5. A jogi személy létrejötte 168
2.5.6. A jogi személy képviselete 169
2.5.6.1. A szervezeti egység jogi személyisége és képviselete 170
2.6. Egyes jogi személyek 171
2.6.1. A hegyközségek 171
2.6.2. Az erdőbirtokossági társulat 172
2.6.3. A vízgazdálkodási társulatok 173
2.6.3.1. A társulat fogalma 173
2.6.3.2 A társulat megalakulása 174
2.6.3.3 A társulat működése, vagyona 174
2.6.4. A koncessziós társaságok 176
2.6.4.1. A koncesszió fogalma 176
2.6.4.2. A koncessziós társaság megalakítása 176
2.6.4.3. A koncessziós társaság működése 177
2.6.4.4. A koncessziós társaság megszűnése 178
2.6.5. Az alapítvány 179
2.6.5.1. Az alapítvány története 179
2.6.5.2. A dogmatörténet irányai 180
2.6.5.3. Összehasonlító kitekintés 183
2.6.5.4. Az alapítvány magyar intézménytörténetének alakulása 1945-ig 187
2.6.5.5. Az alapítványi jog Magyarországon 1945 után 190
2.6.5.6. A magyar alapítványi jog új szabályozása 192
2.6.5.7. Az alapítványi jog újabb fejlődése 194
2.6.5.8. Az alapítvány főbb fogalmi elemei 199
2.6.5.9. Alapítvány létesítése, működése és megszűnése 200
2.6.6. A közalapítvány 204
2.6.7. Az egyesület 205
2.6.7.1. Az egyesület intézménytörténete 205
2.6.7.2. Az egyesület fogalmi elemei 207
2.6.7.3. Az egyesület alapítása 207
2.6.7.4. Az egyesület megszűnése 208
2.6.8 A köztestület 209
2.6.8.1. A köztestület története 209
2.6.8.2. A köztestület fogalmi elemei 209
2.6.9 A közhasznú társaság 211
2.6.9.1 A közhasznú társaság szabályozásának gyökerei és hatályos szabályai 211
2.6.9.2 A közhasznú társaság szabályozása és az intézmény lépcsőzetes megszüntetése a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben 212
2.6.9.3 A közhasznú társaság jogintézményi motívuma azért tovább él: nonprofit gazdasági társaság 216
2.6.10. A szövetkezet és a lakásszövetkezet 217
2.6.10.1 A szövetkezet 217
2.6.10.1.1 A szövetkezet kialakulásának története 217
2.6.10.1.2. A szövetkezet jogi szabályozásának irányai Magyarországon 1947-től napjainkig 218
2.6.10.1.3. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
megalkotásának indokairól 221
2.6.10.1.4. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szabályairól 224
2.6.10.1.5 Az európai szövetkezetekről (SCE) szóló 2006. évi LXIX. törvény megalkotásának indokairól 244
2.6.10.1.5 Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvénynek az európai szövetkezet statutumára vonatkozó szabályairól (az 1435/2003/EK tanácsi rendelet) 247
2.6.10.2 A lakásszövetkezet 252
2.6.10.2.1. A lakásszövetkezetek megjelenése Magyarországon 252
2.6.10.2.2. A lakásszövetkezet fogalma 253
2.6.10.2.3. A lakásszövetkezet létrejötte 255
2.6.10.2.4. A lakásszövetkezet szervezete 256
2.6.10.2.5. A tag jogai és kötelezettségei 257
2.6.10.2.6. A lakásszövetkezet megszűnése 258
2.6.11. Már csak emlék. Az állami vállalat 258
2.6.11.1. Az állami vállalat intézményének fejlődése 258
2.6.11.2. Az állami vállalatok fajtái 259
2.6.11.3. Az állami vállalat létrejötte 260
2.6.12. A tröszt 261
2.6.13. Egyéb állami gazdálkodó szerv 261
2.6.14. Költségvetési szerv 262
2.6.14.1 A költségvetési szerv jellemzői 262
2.6.15. Egyes jogi személyek vállalata 263
2.6.16. A leányvállalat 264
2.6.17. A gazdasági társaságok 264
2.6.17.1. A gazdasági társaságok általában 264
2.6.17.1.1. A gazdasági társaságok csoportosítása 265
2.6.17.1.2. A gazdasági társaságok fogalmi elemei 267
2.6.17.1.3 A társaságok korai intézménytörténetének európai vázlata 268
2.6. 17.1.3.1. A kereskedelmi társaságok megjelenése a középkorban 268
2.6.17.1.3.2. A társaságok differenciálódása és típusosodása 276
2.6.17.3.3. A társasági jog kodifikációjának kezdetei 286
2.6.17.1.4 A magyar társasági jog fejődésének rövid vázlata 296
2.6.17.1.4.1 A kezdetektől 1945-ig 296
2.6.17.1.4.2. 1946-tól 1988-ig 297
2.6.17.1.4.3. Az 1988. évi VI. törény 298
2.6.17.1.4.4 Az 1997. évi CXLIV. törvény 299
2.6.17.1.5 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 300
2.6.17.1.5.1 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megalkotására ható kodifikációs célok 300
2.6.17.1.5.2 A 2006. évi IV. törvény kodifikálása során hasznosított EU-jogi és külföldi jogi tapasztalatok 301
2.6.17.1.5.3 A 2006. évi IV. törvény legfontosabb, koncepcionális jellegű szabályozási kérdései 304
2.6.17.1.6 A gazdasági társaságok általános szabályai 318
2.6.17.1.6.1 A gazdasági társaságok alapító okiratának kötelező tartalma 318
2.6.17.1.6.2 A gazdasági társaságok szervezete 321
2.6.17.1.6.3 A gazdasági társaságok megszűnése 325
2.6.17.2 A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 325
2.6.17.2.1 Az egyesülés 325
2.6.17.2.1.1. Az egyesülés intézménytörténete 325
2.6.17.2.1.2. Az egyesülés jellemzői 326
2.6.17.2.2. Korlátolt felelősségű társaság 327
2.6.17.2.2.1. A korlátolt felelősségű társaság magyar intézménytörténetének vázlata 328
2.6.17.2.2.2. A korlátolt felelősségű társaság jellemzői 328
2.6.17.2.3 A részvénytársaság 330
2.6.17.2.3.1 A részvénytársaság intézménytörténete 330
2.6.17.2.3.2. A részvénytársaságról általában 330
2.6.17.2.3.3. A részvénytársaságokhoz kapcsolódó alapfogalmak 331
2.6.17.2.3.4. A részvénytársaság jellemzői 332
2.6.17.2.3.5 Az egyszemélyes részvénytársaság 335
2.6.17.2.4. A közös vállalat 335
2.6.17.2.4.1. A közös vállalat intézménytörténete 335
2.6.17.2.4.2 A közös vállalat jellemzői 336
2.6.17.2.5. Az európai részvénytársaság (Societas Europae (SE)) 338
2.6.17.2.5.1. Az európai részvénytársaság alapítása 342
2.6.17.2.5.2. Az európai részvénytársaságra vonatkozó főbb szabályok a Tanács 2157/2001 /EK rendelete alapján 343
2.6.17.2.5.3. Az európai részvénytársaságra vonatkozó magyar szabályozás (az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény) 348
2.6.17.2.6. Az európai gazdasági egyesülés (ege) 349
2.6.17.2.6.1. A Tanács 2137/85/EGK rendeletének szabályai az európai gazdasági egyesülés alapítására vonatkozóan 353
2.6.17.2.6.2. Az európai gazdasági egyesülésről szóló magyar törvényi rendelkezések (a 2003. évi XLIX. törvény) 355
2.6.17.3. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok 356
2.6.17.3.1. A közkereseti társaság 356
2.6.17.3.1.1. A közkereseti társaság története 357
2.6.17.3.1.2. A közkereseti társaság jellemzői 358
2.6.17.3.2. A betéti társaság 359
2.6.17.3.2.1 A betéti társaság intézménytörténete 359
2.6.17.3.2.2. A betéti társaság jellemzői 360
2.6.17.3.3 A gazdasági társaságok egyes típusainak előfordulási gyakorisága Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig 362
3. MAGÁNJOGI EGYSZERŰ TÁRSASÁGOK (POLGÁRI JOGI TÁRSASÁG, KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK VAGYONI VISZONYAI, ÉPÍTŐKÖZÖSSÉG) ÉS A TÁRSASHÁZ-KÖZÖSSÉG 363
3.1. A polgári jogi társaság 363
3.2. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai 365
3.2.1. Az élettársak hányattatásai 1977-ig és a kodifikáció 365
3.2.2. Az élettársakra vonatkozó szabályozás alkotmányos felülvizsgálata 366
3.2.3. Az élettársak vagyoni viszonyai 371
3.2.4. Más hozzátartozók vagyoni viszonyai 371
3.3. Az építőközösség és a társasház-közösség 372
3.3.1. Az építőközösség 372
3.3.2. A társasháztulajdon és a társasház-közösség fogalma 376
3.3.2.1. Ókori emlékek 377
3.3.2.2. Későbbi külföldi jogi szabályozások 377
3.3.2.3. A fiumei emeletjog 379
3.3.2.4. Sopron, Eperjes és Erdély: a házrészek intézménye 379
3.3.2.5. Társasházi előképek 380
3.3.2.6. Az első társasház-törvény (1924. évi XII. törvény) 381
3.3.2.7. Társasházak Magyarországon a II. világháború után 383
3.3.2.8. A társasház-rendelet [az 1977. évi 11. tvr. (Thtvr.) a társasházról] 387
3.3.2.9. A második társasház-törvény [az 1997. évi CLVII. törvény] 388
3.3.2.10. A harmadik társasházi törvény [2003. évi CXXXIII.törvény] 392
3.3.2.11. A társasház tulajdonjogi viszonyai 393
3.3.2.11.1. A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek és a tulajdonjog korlátai 395
3.3.2.11.2. A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 397
3.3.2.12. A társasház házirendje 398
3.3.2.13. A társasház alapítása, alapító okirat 398
3.3.2.14. A társasház szervezet: szervezeti és működési szabályzata, a társasház közgyűlésére vonatkozó szabályok 400
3.3.2.14.1 A szervezeti és működési szabályzat 400
3.3.2.14.2. Az alakuló közgyűlés, a közgyűlés 402
3.3.2.14.3. Közös képviselő, intézőbizottság, számvizsgáló bizottság 403
3.3.2.15. Eljárási eszközök az új törvény szerint 405
3.3.2.16. Társasház-kezelés, ingatlankezelés 405
3.3.2.17. A 2003. évi Tht. hatálybalépésének egyes kérdései 406
3.3.2.18. A társasház-közösség 407
3.3.2.19. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója 410
4. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK POLGÁRI JOGI VÉDELME 413
4.1. A személyiségi jogok elmélettörténete 413
4.2. A személyhez fűződő jogok védelmének főszabálya 417
4.3. Az egyes nevesített személyhez fűződő jogok 421
4.3.1. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése 422
4.3.2. A lelkiismereti szabadság sérelme 424
4.3.3. A személyes szabadság jogellenes korlátozása 424
4.3.4. A testi épség és az egészség megsértése 425
4.3.5. A becsület és az emberi méltóság megsértése 425
4.3.6. A névviseléshez való jog 426
4.3.7. A jóhírnév sérelme 429
4.3.7.1. A sajtó-helyreigazítás 432
4.3.8. Visszaélés képmással, hangfelvétellel 439
4.3.9. A titok polgári jogi védelme 443
4.3.10. A magánlakás, illetve a jogi személy céljaira szolgáló helyiség védelme 445
4.3.11. Számítógépes vagy más módon történő adatkezeléssel
és adatfeldolgozással kapcsolatos védelem 446
4.4. A személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi szankciói 448
A KÖNYVBEN HIVATKOZOTT FONTOSABB MUNKÁK JEGYZÉKE 453

Témakörök