Előszó
Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy iratszerkesztés nélkül a polgári eljárás gyakorlatának oktatása hiányos, és a hallgatok igen szívesen foglalkoznak a polgári jogalkalmazás...
Tovább
Előszó
Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy iratszerkesztés nélkül a polgári eljárás gyakorlatának oktatása hiányos, és a hallgatok igen szívesen foglalkoznak a polgári jogalkalmazás folyamatának Írásbeliséget is igénylő részeivel, mozzanataival. Az is kiderült, hogy még az elméletileg jól felkészült és a tételes jogot is ismerő hallgatók sokszor a legegyszerűbb, a birói, az ügyvédi stb. munkában mindennapos Írásbeli feladatokat nem, vagy nagyon nehezen tudják megoldani.
Ilyen tapasztalatok fényénél egyre inkább világossá vált, hogy a gyakorlati órákon is nagyobb teret kell engedni az Írásbeli jogalkalmazói munka fontosabb aktusainak. Az sem volt kétséges, hogy ezt csak megfelelő Írásos anyag, jegyzet segítségével lehet elérni. Ezért vállalkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az első Polgári eljárásjogi határozat- és iratmintatár kari jegyzet formájában történő kiadására, amely a Tankönyvkiadó gondozásában 1973-ban jelent meg.
Időközben - 1973 óta - mind a polgári eljárás anyagi jogaiban, mind magában a polgári eljárásjogban lényeges jogszabály-változásokra került sor, amelyek tartalmilag elavulttá tették az iratminták tekintetes részét, és több helyütt formai változtatásokat és új tormák kialakítását is igényelték. Mindezek új iratminta-gyűjtemény kiadását tettek szükségessé. Az új gyűjtemény összeállításához az egyes iratok szerkesztésénél figyelembe lehetett venni több év oktatási tapasztalatait is.
E gyűjtemény összeállításánál nem törekedhettünk teljességre. Az volt a célunk, hogy a jogalkalmazás folyamán leggyakrabban előforduló iratminta fajtákat és az egyes fajtákon belül a jogvita tárgyának különbözőségéből eredő eltéréseket mutassuk be a hallgatóknak.
E jegyzet elsősorban oktatási célokat hivatott szolgálni. Az egyes minták a gyakorlati órákon megfelelő magyarázattal, esetleg kritikai értékeléssel kerülnek bemutatásra. A korábbi jegyzethez hasonlóan nem az iratszerkesztési gyakorlat egységesítésére, hanem inkább a gyakorlatban kialakult megoldások, formák és a különböző szerkesztési lehetőségek bemutatására törekedtünk. Az egyedi tényállást tartalmazó iratmintákon kívül elkészítettük néhány igen fontos iratfajta általános sémáját, modelljét is.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal