Polgári eljárásjog I.

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 17
A jogirodalmi hivatkozások rövidítései 19
BEVEZETÉS
A KONFLIKTUSSZOCIOLÓGIÁBA
1. Konfliktushelyzet és konfliktus 21
2. Konfliktus - jogvita - per 22
2.1. A konfliktus és a per viszonya 22
2.2. A "berlini tölcsér" 23
2.3. A konfliktusok száma 24
2.4. A konfliktusok kezelése 25
3. A perválasztást motiváló tényezők 27
3.1. A perválasztás fogalma 27
3.2. Szubjektív tényezők 27
3.3. Objektív tényezők N 28
3.4. A "perlekedési hajlamról" 29
Jegyzetek 31
ELSŐ FEJEZET:
A POLGÁRI ELJÁRÁSJOG ALAPFOGALMAI
1. A polgári bírósági út 33
1.1. Az igazságszolgáltatás fogalma 33
1.2. A polgári igazságszolgáltatás 34
1.3. A polgári bírósági út 34
1.4. A bírósághoz fordulás joga 35
2. A polgári peres eljárás (a polgári per) 37
2.1. A polgári peres eljárás fogalma 37
2.2. A bíróság 37
2.3. A felek 38
2.4. Az eljárás egyéb alanyai 39
2.5. A polgári jogvita 40
2.6. A törvényben szabályozottság 40
2.7. A per mint eljárási cselekmények láncolata 41
2.8. Az eljárási jogviszonyok
3. A polgári nemperes eljárás 43
3.1. A nemperes eljárás fogalma 43
3.2. Peres eljárás - nemperes eljárás 43
3.3. A nemperes eljárások szabályozása 44
3.4. A nemperes eljárások osztályozása 45
3.5. A legfontosabb nemperes eljárások 45
4. A polgári eljárásjog forrásai 47
4.1. A rendszerváltás hatása a jogforrásokra 47
4.2. Az Alkotmány 47
4.3. A törvények 48
4.4. A törvényerejű rendeletek 49
4.5. A minisztertanácsi és kormányrendeletek 50
4.6. A miniszteri rendeletek 50
4.7. Az Alkotmánybíróság határozatai 51
4.8. A bírósági gyakorlat 51
5. A polgári eljárási jogszabály hatálya 52
5.1. A tárgyi hatály 52
5.2. A személyi hatály 52
5.3. A területi hatály 53
5.4. Az időbeli hatály 54
Jegyzetek 55
MÁSODIK FEJEZET:
A POLGÁRI ELJÁRÁSJOG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE
1. Az európai fejlődés irányvonalai 57
1.1. A római perjog 57
1.2. A polgári per a középkorban 58
1.3. A modem polgári per kialakulása 59
1.4. A liberális polgári per 60
1.5. A szociális polgári per 62
1.6. A szocialista polgári per 64
2. A magyar polgári eljárásjog története 66
2.1. A középkori magyar polgári per 66
2.2. A magyar perjog 1848 után 67
2.3. Az 1868. évi Polgári törvénykezési rendtartás 67
2.4. A sommás eljárásról szóló 1893. évi törvény 68
2.5. Az 1911. évi polgári perrendtartás 69
2.6 Az 1952. évi polgári perrendtartás 72
2.7. A magyar polgári eljárásjog 1952-1992 között 74
Jegyzetek 77
HARMADIK FEJEZET:
A POLGÁRI ELJÁRÁS ALAPELVEI
1. Az alapelvek a tudomány szolgálatában 79
1.1. Az alapelvek „rendszertelensége" 79
1.2. A rendelkezési és a tárgyalási elv 79
1.3. A perhatékonyság elve 80
1.4. A peres felek egyenjogúságának elve 81
1.5. Az igazmondási kötelezettség 82
1.6. Egyéb alapelvek 82
2. Az alapelvek a politika szolgálatában 83
2.1. Az alapelvek kultusza 83
2.2. Az alapelvek mint általános törvényszerűségek 84
2.3. A szocialista polgári eljárás alapelvei 85
3. A mai magyar polgári eljárásjog és az alapelvek 86
3.1. A rendelkezési elv 86
3.2. A peranyagszolgáltatási kötelezettség 87
3.3. A jóhiszeműség elve 88
3.4. A peres felek egyenjogúságának az elve 89
3.5. A bíróság ki tanítási kötelezettsége 90
3.6. A szabad bizonyítás elve 91
3.7. A szóbeliség elve 91
3.8. A közvetlenség elve 92
3.9. A nyilvánosság elve 92
3.10. Az anyanyelv használata 94
Jegyzetek 95
NEGYEDIK FEJEZET:
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET
1. A bíróság 98
1.1. Bírósági szervezeti modellek Európában 98
1.2. A régi magyar bírósági szervezet (1869-1948) 107
1.3. A szocialista bírósági szervezet (1948-1989) 110
1.4. A bírósági szervezet a rendszerváltás után 114
1.5. A polgári bíróságok összetétele 119
1.6. A bírák kizárása 121
2. Az ügyvédség 125
2.1. A magyar ügyvédség története 125
2.2. Az 1991 .évi XXIII. törvény az ügyvédségről 128
3. A közjegyzők 134
3.1. A közjegyzői magántevékenység visszaállítása 134
3.2. A közjegyző jogállása 135
3.3. A közjegyző tevékenységi köre 135
4. A jogtanácsosok 136
4.1. A jogintézmény keletkezéséről
4.2. A jogtanácsosi tevékenység 137
4.3. A munkaviszonyban álló jogtanácsos 137
4.4. A jogtanácsosi iroda 138
Jegyzetek 139
ÖTÖDIK FEJEZET:
A POLGÁRI BÍRÓSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE
1. A hatáskör fogalmának értelmezéséről 141
2. A joghatóság 142
2.1. A joghatóság fogalma 142
2.2. A joghatóság szabályozása 142
2.3. A joghatóság típusai 143
2.4. Általános joghatósági felhatalmazás
2.5. A kizárólagos joghatóság 144
2.6. A kizárt joghatóság 145
2.7. A joghatóság kikötése 146
2.8. A párhuzamos joghatóság 145
2.9. Nemzetközi szerződésen alapuló joghatóság 147
2.10. A joghatóság hiánya 147
3. A bírósági hatáskör 148
3.1. A hatáskör fosalma 148
3.2. A helyi bírósások hatásköre 148
3.3. A megyei bíróságok hatásköre 149
3.4. Az egyes hatásköri szabályok alkalmazása 150
3.5. A pertárgy értéke 151
3.6. A hatáskör vizsgálata 152
3.7. A pertárgy értékének a változása 152
3.8. A hatáskör hiánya 153
4. A bírósági illetékesség 153
4.1. Az illetékesség fogalma 153
4.2. Az illetékességi okok csoportosítása 154
4.3. Az általános illetékesség 154
4.4. A vagylagos illetékesség 156
4.5. A kizárólagos illetékesség 159
4.6. Az alávetetéses illetékesség 161
4.7. Az illetékesség vizsgálata 162
5. Az eljáró bíróság kijelölése 162
5.1. Az eljáró bíróság kijelölésének esetei 162
5.2. Hatásköri és illetékességi összeütközés 163
5.3. Az illetékes bíróság hiánya 163
5.4. Célszerűségi szempontok 164
5.5. Az eljáró bíróság kijelölése 164
Jegyzetek 165
HATODIK FEJEZET:
A PERES FELEK ÉS AZ ELJÁRÁS EGYÉB ALANYAI
1. A peres felek 167
1.1. A felperes és az alperes 167
1.2. A felperes keresetindítási joga 168
1.3. A fél fogalma 169
1.4. A hatályos Pp és a fél fogalma 169
2. A perképesség 170
2.1. A perbeli jogképesség 170
2.2. A perbeli cselekvőképesség 171
2.3. A perképesség és a félfogalom 173
2.4. A jog-és cselekvőképesség vizsgálata 173
3. A pertársaság 174
3.1. A pertársaság és a keresethalmazat 174
3.2. A pertársaság keletkezése 174
3.3. A pertársaság eljárásjogi feltételei 175
3.4. Az egységes pertársaság 176
3.5. Az egyszerű pertársaság 176
3.6. A pertársak jogállása 176
4. A beavatkozás és a perbehívás 177
4.1. A beavatkozás fogalma és jogi természete 177
4.2. A beavatkozás feltételei 178
4.3. A beavatkozás bejelentése 179
4.4. A beavatkozó jogállása 179
4.5. A perbehívás 180
5. Változás a felek személyében 181
5.1. A szóhasználatról 181
5.2. A jogutódlás 181
5.3. A „főbeavatkozás" 183
5.4. Az „elődmegnevezés" 183
5.5. Tévesen megválasztott alperes 184
6.1. Az ügyész a különböző jogrendszerekben 184
6.2. Az ügyészi részvétel általános szabályai 185
6.3. Az ügyészi perindítás 185
6.4. Az ügyész alperesi pozícióban 186
6.5. Az ügyészi fellépés 186
6.6. Az ügyész jogállása 187
Jegyzetek 188
HETEDIK FEJEZET:
A PERBELI KÉPVISELET
1. A képviselet fogalma és osztályozása 189
1.1. A képviselet lényege 189
1.2. A közvetett és a közvetlen képviselet 189
1.3. Elméletek a képviseletről 190
1.4. A perbeli képviselet önállósága 190
1.5. A perbeli képviselet fogalma 191
1.6. A perbeli képviselet osztályozása 191
2. A meghatalmazotti képviselet 192
2.1. A meghatalmazás általános szabályai 192
2.2. A meghatalmazottak köre 192
2.3. Kiegészítő szabályok 194
2.4. A meghatalmazás alaki kellékei 194
2.5. A külföldön kiállított meghatalmazás 195
2.6. A meghatalmazás tartalma 195
2.7. Az általános meghatalmazás 196
3. A törvényes képviselet 196
3.1. A törvényes képviselet fogalma 196
3.2. A törvényes képviselet esetei 197
4. Az ügygondnoki képviselet 198
4.1. Az ügygondnok fogalma 198
4.2. Az ügygondnokrendelés esetei általában 198
4.3. A kötelező ügygondnokrendelés esetei 199
4.4. A mérlegelhető ügygondnokrendelés esetei 199
4.5. Az ügygondnok jogállása 200
Jegyzetek 201
NYOLCADIK FEJEZET:
A PERKÖLTSÉG
1. A polgári per költségkorlátai 203
1.1. Az „olcsó eljárás" eszménye 203
1.2. A polgári per költségtényezői 204
2. A perköltség fogalma 205
2.1. A Pp definíciója 205
2.2. A célszerű és jóhiszemű pervitel 205
2.3. A törvényszöveg kritikája 206
2.4. A költségek felmerülésének helye 207
2.5. A képviselettel kapcsolatos költségek 207
2.6. A személyesen eljáró fél költségei 209
3. A költségek előlegezése és a perköltség-biztosíték 209
3.1. A költség-előlegezés fogalma 209
3.2. A bizonyítás költségeinek az előlegezése 210
3.3. Az ügy gondnoki költségek előlegezése 211
3.4. A perköltség-biztosíték 212
3.5. Mentesség a biztosíték-adás alól 212
4. A perköltség viselése 213
4.1. A perköltség viselésének általános szabályai 213
4.2. Kivételek az általános szabály alól 217
5. A költségkedvezmények 221
5.1. A szegényjog mint történelmi előzmény 221
5.2. A költségkedvezmények rendszere 224
5.3. A költségmentesség 224
5.4. Az illetékmentesség 229
5.5. Az illetékfeljegyzési jog 231
Jegyzetek 235
KILENCEDIK FEJEZET:
AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK
1. Az eljárási cselekmények fogalma és osztályozása 237
1.1. Az eljárási cselekmények közös vonásai 237
1.2. Osztályozási szempontok 238
1.3. A hatálytalan és hibás eljárási cselekmények 238
2. A bíróság eljárási cselekményei általában 240
2.1. A jogirodalom csoportosítása 240
2.2. Az észlelés és a következtetés 240
2.3. A pervezetés 241
2.4. A döntés 241
3. A bíróság egyes eljárási cselekményei 242
3.1. Az idézés 242
3.2. A kézbesítés 243
3.3. A jegyzőkönyvezés 246
4. A felek eljárási cselekményei 248
4.1. Osztályozási szempontok 248
4.2. A fél akaratkijelentése 248
4.3. A fél tudomáskijelentése 249
4.4. Az akarati és a nyilatkozati elv 250
5. A felekhez kapcsolódó egyes eljárási cselekmények ... 250
5.1. A beadványok 251
5.2. A mulasztás és az igazolás 252
Jegyzetek 255

Témakörök