Gasztronómia-történeti ABC

Fülszöveg

Plutarkhosz leírja, hogyan látta vendégül Kleopátra Antoniust. „Tharszoszi öbölben, aranyozott árbocú, bíborló vitorlájú, ezüstszínű hajón látta vendégül, mintegy negyvenedmagával. A kényelmet párnákkal borított elefántcsont heverők biztosították, a tálalás arany asztalkákon, nemesfém edényekben történt. Előételként klasszikus aphrodisiacumot: osztrigát, majd fűszeres főtt és sült halat, főtt strucctojást, sárgadinnyét, teknőcpán- célban szervírozott, tenger gyümölcseiből összeállított salátákat kínált, továbbá zsomborral, gránátalmával tálalt, turbolyás - szintén vágyat fokozó - mézben karamellizált sült tengerimalacot. Ezután sült homár, languszta, mézes mártással tálalt malac- és disznósült, töltött galamb és tésztában sült sonka következett, végül pedig számtalan fajta sütemény, édes krém, sajt és gyümölcs. Konyháján fűszeres mustban főzött flamingónyelv- leves is készült, mely sült datolyával, póréhagymával és pisztáciával került az asztalra."
Kleopátra felismerte, a vágyat fokozó étkek és a gasztronómia a szerelem és a hatalom had- művészei.
Középkorban is fontos volt, hogy egy uralkodó kit hív meg az asztalához. A lakoma és az italok segítettek egy-egy konfliktus elsimításában, vagy a kapatosság egy új hadieseményhez vezetett. Napjainkban a fogadásokon a kötetlen csevej már számos problémát megoldott, vagy új üzletet segített. A finom étel, a jó hangulat, a gyönyörű tálalás, a hölgyek (és urak) ragyogó ruházata, a biztos sikerrel kecsegtet.
Meghívás egy cukrászdába, egy meghit vacsora, sokat jelenthet. Régi mondás szerint, az urak szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út...
Koronként, tájanként és népenként más-más lehetőség akadt, amivel éltek és élnek. Az író a világkörüli útjain gyűjtötte az ez irányú feljegyzéseit, amit aztán ebbe a kötetbe rendezett. Vissza