Előszó
Részlet a könyvből:
Első fejezet, melyben Tar Lőrinc ajánlóleveleket kap Zsigmond királytól és meghallja Benedek bán leányának történetét.
Velence követe méltatlankodva kérdezte meg újra az...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Első fejezet, melyben Tar Lőrinc ajánlóleveleket kap Zsigmond királytól és meghallja Benedek bán leányának történetét.
Velence követe méltatlankodva kérdezte meg újra az útjába álló nemes apródtól:
- Csakugyan nem kelt még fel a király őfelsége ? Kilenc óra elmúlt!
- Őfelség-e rosszul aludt ma éjjel, - ismételte konokul az apród, - amíg ki nem üzen, senkit sem bocsáthatunk be hozzá.
Velence követe bosszúsan fordult el tőle és szapora beszéddel, hangosan mondott valamit olaszul a társának.
A Szent György-térre néző hatalmas ablakok mélyedéseiben mindenütt várakozó urak álltak. Az apród nyilván ugyanezt mondta el valamennyiüknek. Most, mi egyebet tehettek volna, süttették magukat a pesti oldal felett ragyogó, hidegfényű januáriusi nappal. A hosszú terem sötét felében nem volt senki.
A velencei követhez legközelebb eső ablaknál három magyar úr beszélgetett, nehéz prémes bundában. Egyikük értett olaszul; felkacagott, amikor meghallotta, amit a követ mondott és latinul odaszólt neki:
- Igaza van az úrnak. Hajnali három órakor még az egész várhegyet felverte a muzsikaszó. Őfelsége mulatni kegyeskedett. Most alussza ki a mámorát.
Egyik társa magyarul tette hozzá:
- Velence csak örülhet, ha alszik a király.
Vissza