Fülszöveg
Több mint egy évtizede, az Elérhetetlen föld című emlékezetes (és ma már könyvritkaságnak számító) antológiában jelentek meg először - kötetben - Utassy József versei. Lelkes híveket toborozva és vitákat is támasztva hangjával, s azonnal jelezve, hogy nem akármilyen költő, nem akármilyen hangon, s nem akármilyen hangos, s nem akármilyen világról, érzésekről és eszmékről vall verseiben. A műköltészetben, írta évtizedekkel ezelőtt Babits Mihály, időről időre megélemedik a népköltészet főnixmadara. ennek a madárnak a hangja szól a Pokolból jövet költőjének a verseiben is, a versformálás József Attilát idéző szigorúságával, aminek nemcsak a kifejezésben is iróniát kedvelő modern líra gyakorlata ad hitelt, hanem az az élethelyzet is, amire e kötet címe utal. "Jövök a pokolból, / kór tüze ragyogtat, / megettem egy mázsa gyógyszert, / mégsem enyhül kínom" - olvashatni a címadó versben, ami megint csak egy általánosabb igazságot zár magába; azt, hogy a modern költő "Segesvárja" a lélek, a...
Tovább
Fülszöveg
Több mint egy évtizede, az Elérhetetlen föld című emlékezetes (és ma már könyvritkaságnak számító) antológiában jelentek meg először - kötetben - Utassy József versei. Lelkes híveket toborozva és vitákat is támasztva hangjával, s azonnal jelezve, hogy nem akármilyen költő, nem akármilyen hangon, s nem akármilyen hangos, s nem akármilyen világról, érzésekről és eszmékről vall verseiben. A műköltészetben, írta évtizedekkel ezelőtt Babits Mihály, időről időre megélemedik a népköltészet főnixmadara. ennek a madárnak a hangja szól a Pokolból jövet költőjének a verseiben is, a versformálás József Attilát idéző szigorúságával, aminek nemcsak a kifejezésben is iróniát kedvelő modern líra gyakorlata ad hitelt, hanem az az élethelyzet is, amire e kötet címe utal. "Jövök a pokolból, / kór tüze ragyogtat, / megettem egy mázsa gyógyszert, / mégsem enyhül kínom" - olvashatni a címadó versben, ami megint csak egy általánosabb igazságot zár magába; azt, hogy a modern költő "Segesvárja" a lélek, a belső szenvedés csatatere, de Utassy József nem menekül a világ elől és nem kér kegyelmet. Verse nem fehér zászló, soraiban "a láng piros madara lobog, énekel, ugrál sorsa ellen".
A költő - életéről:
"A negyvenegyes tavasz harmadik napján születtem Ózdon. Korán, alig kétéves koromban árvaságra juttatott a II. világháború. Elemi iskoláimat Bükkszenterzsébeten és Tarnaleleszen végeztem. Egerben, a Dobó István Gimnáziumban érettségiztem 1959-ben. Utána három év munka következett Pétervásáron: voltam OTP-tisztviselő, részes cséplőmunkás és művészeti előadó. majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakára kerültem. A diploma megszerzése után rövid ideig a Magyar Hajó- és Darugyár könyvtárosa voltam, aztán egy zuglói Szakmunkásképző Iskola diákotthonában nevelősködtem öt évig.
Tagja voltam az Elérhetetlen föld című antológia szerzői gárdájának. Első verseskönyvem címe: Tüzem, lobogóm! 1969-ben jelent meg. A második, amelynek Csillagok árvája a címe, 1977-ben látott napvilágot.
1972 augusztusában teljesen magamra maradtam tollammal. Azóta is vele, feleségemmel és fiammal élek Budapesten."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal