Társadalomtudományi trilógia

Tartalom

I. rész - Szociológiaelmélet
1) A szociológia előfutárai..............................................................................10
2) A szociológiatörténet vázlata......................................................................12
3) A szociológiaelmélet fő alakjai a XX. század második felében....................15
4) Parsons cselekvéselmélete........................................................................18
5) Parsons - a mintaváltozókról és a funkcionális rendszerproblémákról..........22
6) Parsons médiumelmélete...........................................................................23
7) A kommunikáció mint a társadalmiság alapeleme......................................25
8) Luhmann - a szocialitás rendszerszintjei: interakció, szervezet, társadalom......27
9) Luhmann - a társadalom alrendszerei........................................................29
10) Luhmann - az időbeni differenciálódás....................................................32
11) Luhmann - az entrópia leépülése és a rendezettség felépülése...................34
12) Luhmann - a rendszerek autopoiezisze....................................................37
13) A professzionális intézményrendszer........................................................40
14) A társadalmi képződmények létrelevanciája..............................................42
15) Az erkölcs és a morál helye a modern társadalmakban..............................45
16) A gazdaság kettős jelentése.......................................................................48
17) A piacosítás kettős hatása.........................................................................50
18) Jürgen Habermas társadalomelmélete......................................................52
19) Richárd Münch - a társadalmi racionalitások interpenetrációja...............55
20) Az uralmi szerkezet eltűnése a társadalomelméletekből............................57
21) A globális uralmi rend elméleti megragadása...........................................59
22) A keynesi kapitalizmustól a monetáris-globális kapitalizmusig.................62
23) A tudomány értékelési mechanizmusai....................................................64
24) A tudományos értékelés torzulásai...........................................................67
25) A politika bináris kódja...........................................................................70
26) A tömegkommunikációs alrendszer bináris kódja....................................72
27) A diffúz francia értelmiség problémája.....................................................75
28) Michel Foucault - a tudomány és a hatalom összefonódásáról.................77
29) Foucault - a társadalom atomizálása és fegyelmezése...............................79
30) Jean-Francois Lyotard és a posztmodern társadalom................................81
31) Michel Crozier - a francia társadalom sajátosságairól.....................................84
32) Crozier a bürokratikus társadalom problémáiról............................................86
33) Raymond Boudon és a módszertani individualizmus.....................................88
34) Boudon és a perverz effektusok elmélete.........................................................91
35) Boudon nézőpontjának értékelése.................................................................94
36) Pierre Bourdieu etnológiai és oktatásszociológiai munkái...............................96
37) Bourdieu nyelvszociológiai és tudásszociológiai elemzései..............................99
38) Bourdieu és a „társadalmi mező" fogalma.....................................................101
39) Bourdieu - a tőke fajtáiról...........................................................................104
40) A társadalom kettős szerkezete.....................................................................106
II. rész - Jogelmélet és jogszociológia
1) A jog rétegei és fogalma...................................................................110
2) Az európai jogfejlődés súlyponteltolódásai.....................................................113
3) A középkori egyetemi jogászság és a joggyakorlat...........................................116
4) A bírói szerep történelmi formálódása...........................................................119
5) A jog értelmi rendszerének történeti kialakulása.............................................122
6) A glosszátor-korszak kiemelkedő alakjai........................................................125
7) A kommentátorok megváltozott intézményi feltételei....................................128
8) A kommentátor irodalom fő alakja.................................................................131
9) Professzori konzíliumadás és ítélkező jogi fakultások.....................................134
10) Jogi humanizmus...............................................................................137
11) A jog dogmatikai rétege...............................................................................140
12) Magánjogdogmatika-történeti elemzések I...................................................143
13) Magánjogdogmatika-történeti elemzések II.................................................146
14) Magánjogdogmatika-történeti elemzések III................................................149
15) Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések I..................................................151
16) Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések II................................................154
17) Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések III...............................................157
18) Az alapjogi réteg általános kérdései..............................................................159
19) A jogrendszer alkotmányjogiasításának három dimenziója...........................162
20) A perlési politizálás kialakulása....................................................................165
21) A perlési politizálás szerveződése..................................................................168
22) A jogpolitika a jog és a politika alrendszerei között.......................................171
23) Magán és állami rendelkezés a jog felett.......................................................173
24) A jog forrásainak általános kérdései.............................................................176
25) A jog forrásai a magyar jogrendszerben........................................................179
26) A jog értelmezésének általános kérdései.......................................................182
27) A magyar felsőbírósági jogértelmezés...........................................................184
28) A jog érvényessége.........................................................................187
29) A bírói jogréteg általános kérdései................................................................190
30) A kontinentális precedensjog közös sajátosságai...........................................192
31) A magyar bírói precedensjog........................................................................194
32) A német jogelméleti gondolkodás fejlődése 1800-1930 között......................197
33) A francia jogelmélet fejlődése az 1800-as években........................................200
34) Az angol jogelméleti fejlődés.......................................................................202
35) Moór Gyula jogelmélete..............................................................................204
36) Horváth Barna jogelmélete...........................................................................207
37) A magyar jogelmélet fejlődése az állampárti évtizedekben............................210
38) Szűkítő jogelméletek és a jogrétegek............................................................212
39) A mai német jogelmélet...............................................................................215
40) Jürgen Habermas jogelmélete......................................................................218
41) Az amerikai jogelmélet fejlődési szakaszai.....................................................221
42) A jog gazdasági felfogása és Posner jogelmélete............................................223
43) A szándékkutató és a textualista jogelmélet..................................................226
44) Posztmodern-kritikai jogelmélet..................................................................229
Jogszociológia
1) A jogszociológiai szemléletmód........................................................232
2) A jogszociológiai szemléletmód kialakulása....................................................234
3) A jogi oktatás helye a jogrendszerben.....................................................237
4) Jogászság és jogrendszer......................................................................239
5) A jog és a jogászság expanziója..........................................................241
6) A pergyakoriság kérdései.......................................................................244
7) A perek időtartama.............................................................................246
8) A perek tényoldala ..............................................................................249
9) A konfliktustól a jogi vitáig............................................................................251
10) Az állami jogszolgáltatás elkerülése: mediálás és arbitrálás............................254
11) A joghoz jutás esélye..........................................................................256
12) Az amerikai kártérítési expanzió jogszociológiai elemzése.............................259
13) A jogi eszmék szociológiája...........................................................................261
III. rész - Politikaelmélet
1) A társadalom alrendszerei (lásd a szoc. elméleti 9. előadást)............................265
2) A professzionális intézményrendszer (lásd a szoc. elméleti 13. előadást).........265
3) A politika bináris kódja (lásd a szociológiaelméleti 25. előadást)....................265
4) A pluralizmus és az államhatalom stabilizálása...............................................265
5) A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai........................................267
6) A perlési politizálás kialakulása (lásd a jogelméleti 20. előadást).....................270
7) A perlési politizálás szerveződése (lásd a jogelméleti 21. előadást)..................270
8) A politikai ideológiák és funkcióváltásaik......................................................270
9) A modern ideológiák sajátosságai..................................................................273
10) A parlamentarizmus és a demokrácia előfeltételei és torzulásai.....................275
11) Az értelmiség professzionális szétszakadozása................................................277
12) A nyelvpolitikai küzdőtér.............................................................................279
13) A nyelvpolitika hordozója: a médiaértelmiség..............................................282
14) A legitimitás normatív és szociológiai értelme..............................................284
15) A sztálini hatalmi szerkezet legitimációs érvei................................................287
16) A pártelmélet kérdéseiből.............................................................................289
17) A választási rendszer és a pártrendszer összefüggései.....................................292
18) A politikai részvétel szintjei..........................................................................294
19) A globális politika szerveződései.................................................................297
20) A politika finanszírozásának formái.............................................................299
21) Az állami pártfinanszírozás formái............................................................... 302
22) A politikai mozgalmak általános kérdései.....................................................304
23) Az új társadalmi mozgalmak........................................................................306
24) A politikai mozgalmak dinamikája.............................................................309
25) A politika háttérszerveződései.....................................................................311
26) Az amerikai alapítvány-rendszer átalakulása................... ...............................314
27) A politikai agytrösztök.................................................................................316
28) A közvetlen akciócsoportok.........................................................................319
29) A hivatásos politikus típusai.........................................................................321
30) A politikus karriervonalai............................................................................324
31) A tömegkommunikáció bináris kódja (lásd a szoc. elméleti 26. előadást)......327
32) Az államok csoportosítási lehetőségei............................................................327
33) A modern parlamentarizmus története........................................................329
34) A parlament és a kormány............................................................................331
35) A parlament feloszlatásának lehetőségei..................... ..................................334
36) A kormánytagok és a parlamenti képviselők viszonya..................................336
37) A kormány törvényjavaslat-tevő szerepe.......................................................339
38) A kormány és az államfő viszonya.................................................................341
39) A magyar államfő és a kormányfő viszonya..................................................344
40) Az alkotmánybíróság a „hatalmi négyszögben"................ ...............................347
41) A magyar alkotmánybíráskodás helyzete......................................................349
42) A magyar parlamenti választási rendszer......................................................352
43) A parlamentek belső szervezete.......................... ..........................................354
44) A parlament funkciói..................................................................................356
45) A törvényelőkészítés folyamata....................................................................359
46) A miniszterelnök és a kormány viszonya..................... .................................362
47) A magyar miniszterelnök és miniszterei viszonya.........................................364
48) A minisztériumok politikai vezetése és közigazgatási apparátusa...................366
49) Az államfői pozíció alkotmányjogi szabályozása...........................................368
50) Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása...............................................371
51) Az alkotmánybíráskodás eljárási kérdései.....................................................373
52) A magyar alkotmánybíráskodás...................................................................375
53) A politika és a jog kapcsolatai: a jogpolitika
(lásd a jogelméleti 22. előadást)...................................................................378
54) Bírói hatalom az Egyesült Államokban........................................................378
55) Az olasz bírói hatalom.................................................................................380
56) Bírói hatalom Magyarországon....................................................................383
57) A politikai küzdelem kriminalizálásának európai verziója.............................385
58) A politika büntetőjogiasítása az Egyesült Államokban...................................387
59) Az Európai Unió létrejötte...........................................................................390
60) Az Európai Unió döntési mechanizmusának általános jellemzése.................392
61) Az Európai Unió Tanácsa és Bizottsága........................................................395

Témakörök