| Bevezetés | 5 |
| A modernizáció elméleti keretei | |
| 1. fejezet | |
| A modernizáció dinemziói | 11 |
| A makroszintű modernizácó dimenziói | 16 |
| A modernizáció hatása mikroszinten: a modern individualitás szférája | 32 |
| Korai szocializmus és modernizáció | 36 |
| 2. fejezet | |
| Modernizáció és intergáricó | 42 |
| A társadalom integrációja | 44 |
| Integráció és koordináció | 49 |
| Makrotársadalmi innovációs láncolatok | 55 |
| 3. fejezet | |
| Racionalitások a modern társadalomban | 64 |
| Jürgen Habermas: az instrumentális racionalitás kritikája | 68 |
| A modern társadalmak racionalizálódása mint interprentáció (Richard Münch társadalomelméletéről) | 78 |
| Az egyetemi-tudományos szféra | |
| 4. fejezet | |
| Az egyetem a modern társadalomban | 97 |
| Az egyetem és a tudomány elszakadási tendenciái | 100 |
| Az amerikai egyetem | 107 |
| 5. fejezet | |
| Kompeitív egyetem - egyetemi reform | 125 |
| A magyar egyetemi szféra korlátai | 126 |
| Az egyetemi szféra reformlehetőségei | 136 |
| Társadalomelméleti tanulságok | 144 |
| 6. fejezet | |
| A tudomány értékelési mechanizmusai | 147 |
| A tudományos szféra önszerveződése | 150 |
| A tudományos értékelés torzulásai | 161 |
| Kitekintés: Feyerabend "anarchista" tudományelmélete | 171 |
| Hazai tanulságok | 176 |
| 7. fejezet | |
| A társadalmi alrendszerek kettős racionalitása | 185 |
| A modern társadalom differenciálódásának kategóriái | 200 |
| A politikai szféra reformja | |
| 8. fejezet | |
| Ideológia és politika mint társadalmi alrendszer | 213 |
| Az ideológiák funkcióinak változásai | 215 |
| A modern ideológiák sajátosságai | 222 |
| Ideológiák és politikai akaratképzés | 229 |
| Politika és közigazgatás | 235 |
| 9. fejezet | |
| Stabilitás és legitimáció | 240 |
| A legitimitás szociológiai értelmezése | 243 |
| Habermas legitimációs tematikája | 250 |
| Claus Offe: A tömeglojalitás mint a legitimitás szurrogátuma | 259 |
| A legitimáció érvei Kelet-Európában | 263 |
| 10. fejezet | |
| Politikai pártok és érdekegyesületek | 268 |
| Az első struktúraváltás, a tömegpártok megjelenése | 269 |
| Az érdekképviseleti szervek - a politikai intézményesülés változásai | 273 |
| Az érdekképviseleti szervek térnyerése | 274 |
| A térnyerés hatásai a politikai rendszerre | 281 |
| Az érdekképviseleti szervezeti rendszer | 289 |
| 11. fejezet | |
| Alternatív utak a politikai rendszer reformjára | 293 |
| A magyar politikai rendszer változási tendenciái | 294 |
| A politikai rendszer reformalternatívái | 302 |
| A politikai érdekképviselet egy lehetséges reformja | 311 |
| Alkotmányvédelmi garanciák és problémáik | 325 |
| 12. fejezet | |
| Politikai reform - társadalomelméleti nézőpontból | 329 |
| Az államhatalom eltérő stabilizálásának útjai | 332 |
| A kompromisszumos politikai reformok szükségszerűsége | 344 |
| Stratifikácós és funkcionális differenciálódás | 346 |
| Politikai pluralizmus - társadalomelméleti megfogalmazásban | 350 |
| 13. fejezet | |
| A kétkamarás országgyűlés és a politikai reform | 355 |
| A neokorporatista politikai reform főbb vonásai | 356 |
| Az érdekképviseleti kamara működése | 362 |
| A párt központi testületei által kontrollált parlamenti első kamara | 374 |
| A politikai reform bevezetésének szakaszai | 377 |
| Függelék | |
| Egy módosított politikai reformterv körvonalai | 385 |
| Egy tiszta hatalommegosztási modell reformalternatívája | 388 |
| A többpártrendszer jelöltállítási arányokhoz való kötése | 395 |
| A reformalternatívák értékelése | 402 |
| Jegyzetek | 406 |
| Irodalom | 423 |
Folytatás Microsoft-tal