Fülszöveg
Pogány György ebben a könyvében a magyar könyvkultúra 1945 utáni történetének egyik egyedülálló, különleges fejezetét tárja föl. 1960-tól Szíj Rezső kezdeményezésére alakult meg a magyar könyvművészet fejlődését előmozdítani hivatott önálló, az állami hivatalosságtól független Magyar Bibliofil Társaság. A tanulmány irattári dokumentumok segítségével tárja föl a korai Kádár-időszak művelődéspolitikájának ezen a viszonylag elszigetelt területen is érzékelhető mechanizmusát. Azt a folyamatot, hogy a kezdetben éppen csak megtűrt Társaság 1962-re miként és miért vált rendőrségi előállítás és ügyészségi vizsgálat után tiltottá. A Magyar Bibliofil Társaság "bűne" az volt, hogy saját könyvművészeti elvei és értékrendje alapján bírálta, elemezte a kor könyvkiadását és ez szükségszerűen sértette a "hivatalos" könyvművészet képviselőinek érdekeit.
A kötet ugyanakkor föltárja Szíj Rezső intézményteremtő és kultúraszervező önzetlen tevékenységének egy eddig kellően nem vizsgált területét és...
Tovább
Fülszöveg
Pogány György ebben a könyvében a magyar könyvkultúra 1945 utáni történetének egyik egyedülálló, különleges fejezetét tárja föl. 1960-tól Szíj Rezső kezdeményezésére alakult meg a magyar könyvművészet fejlődését előmozdítani hivatott önálló, az állami hivatalosságtól független Magyar Bibliofil Társaság. A tanulmány irattári dokumentumok segítségével tárja föl a korai Kádár-időszak művelődéspolitikájának ezen a viszonylag elszigetelt területen is érzékelhető mechanizmusát. Azt a folyamatot, hogy a kezdetben éppen csak megtűrt Társaság 1962-re miként és miért vált rendőrségi előállítás és ügyészségi vizsgálat után tiltottá. A Magyar Bibliofil Társaság "bűne" az volt, hogy saját könyvművészeti elvei és értékrendje alapján bírálta, elemezte a kor könyvkiadását és ez szükségszerűen sértette a "hivatalos" könyvművészet képviselőinek érdekeit.
A kötet ugyanakkor föltárja Szíj Rezső intézményteremtő és kultúraszervező önzetlen tevékenységének egy eddig kellően nem vizsgált területét és dokumentumokkal alátámasztva bizonyítja, hogy a Magyar Bibliofil Társaság főtitkáraként végzett munkája szervesen kapcsolódik egész életútjához, a nemzet értékelvű közösségi szolgálatához.
Pogány György Budapesten született 1952. március 22-én. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett könyvtár-történelem szakon, könyvtáros, bibliográfus, jelenleg az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének oktatója, főiskolai docens. Könyv-, könyvtár- és bibliográfiatörténeti publikációi többnyire a Könyvtáros, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, a Könyvtári Figyelő, a Magyar Könyvszemle és a Magyar Könyvgyűjtő című folyóiratokban jelentek, illetve jelennek meg, de publikált a Könyvtári Levelezőlap, az Antikvárium, az A Céh, és a Limes című periodikumokban.
Tanulmányai jelentek meg a Magyar Bibliofil Társaság évkönyvében (Bp. 1987) és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Évkönyvében (18. kötet. Debrecen, 1997).
Munkatársa volt a zenei könyvtári ismeretek (Bp. 1989), valamint a Könyvtárosok kézikönyve (Bp. 2003) című összefoglaló munkáknak.
1980 és 1992 között szerkesztette a Zenetudományi dolgozatok című kiadványban napvilágot látott A magyar zenetudomány bibliográfiája című könyvészetet.
Vissza