Platonov szerelmei

Előszó

Csehov első drámája a Platonov. Az orvosegyetemi évek kezdetén - de első változata szerint talán még a taganrogi gimnáziumi időszak végén - irott szinmü nem afféle ifjukori zsenge, függelékbe kivánkozó adalék. A rutin hiányának sok jele, furcsa terjedelmi tulirtsága mellett is nagy élvezettel olvasható, jelentős mü; még ha nem ismernénk is a filológiai bizonyitás teljes apparátusát, önmagáért beszél, Csehov kezére vall.
Az egyik moszkvai bank széfjeinek 1920-as felszámolásakor felbukkant, tizenegy vaskos füzetbe másolt, cimlap nélküli kézirat - amelyről már előkerülése előtt, a Csehov halálát követő másfél évtized orosz sajtójában pontos körülírásokat és zavaros ellentmondásokat egyaránt tartalmazó emlékezések láttak napvilágot - 1923-ban kiadásra is került, de csak a nagy Csehov-sorozatban történt, 1949-es, immár harmadik kinyomtatása után kezdte meg külföldi és szinpadi utját. A filológusok által adott textológusi szikárságu-szigoruságu Pjesza bez nazvanyija /Szinmü cim nélkül/ elnevezést viselte, ezt váltotta át szinházi fantáziájával "Ce Juan in Russian Manner" /Don Juan orosz módra" Változatra az 1952-es angliai siker megalapozója, Basil Ashmore, akinek cimfogalmazása felidézi Shaw elévülhetetlen Csehov-hivatkozását a Megtört szivek házá-nak műfajmegjelölő alcimében: "A Comedy in Russian Manner". A csehoviánusság, az "orosz módra komédia" valóban azóta is át - meg átszövi az angol - és angolszász - drámai és szinházi gondolkodást.
A Platonov-ban Csehov drámai gondolkodásának s későbbi darabjainak egész sereg tartalmi és formai jegyére figyelhetünk fel. Vissza