1.063.258

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Platon

Tartalom és forma párhuzamossága dialogusaiban

Szerző
Róla szól
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 218 oldal
Sorozatcím: Olcsó könyvtár
Kötetszám: 1563-1568
Nyelv: Magyar  
Méret: 15 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E dolgozat czélja kimutatni bizonyos dialoguscsoportok összefüggését és értelmezni egyes dialógusokat az összefüggés szempontjából. Minden ilyen vállalkozás fölöslegesnek látszhatik annyi kitünő,... Tovább

Előszó

E dolgozat czélja kimutatni bizonyos dialoguscsoportok összefüggését és értelmezni egyes dialógusokat az összefüggés szempontjából. Minden ilyen vállalkozás fölöslegesnek látszhatik annyi kitünő, nagy ember vállvető munkálkodása után, most, mikor Theodor Gomperz büszke örömmel constatálja nagy munkája elején, hogy a «platonikus kérdés lényegében meg van oldva». Valószinűleg megoldottan állanának is előttünk az összes fölvetett kérdések, ha pontosan összefoglalnék mindazt, a mit körülbelül 300 éven keresztül (Patrius könyve: Nova de universis philosophia libris quinquaginta comprehensa, 1593-ban jelent meg Velenczében, Lutoslawsky nagy könyve 1897-ben, Natorp: Platons Ideenlehre 1903, ésH.Eaederösszefoglaló könyve: Platons philosophisehe Entwickelung 1905-ben) az egyes dialogusok helyéről, és a dialogusok összefüggéséről, elmondottak. A platonikus gondolkodás filozófiai tartalma is kitűnően van összefoglalva mai gondolkodásunk szempontjából Natorp emlitett könyvében. E dolgozatnak jogosultságot az ád, hogy álláspontja egészen negativ: nem akar csatlakozni sem azokhoz, a kik - bármilyen szempontból is - Platon dialogusainak egymásutánját akarták megállapítani, sem azokhoz a nagy gondolkodókhoz, a kik mai gondolkodásunkhoz viszonyítva, akarják magyarázni Platont, és megállapítani gondolkodásának tartalmát. Vissza

Tartalom

Bevezetés. A dolgozat czélja és a Platonnal foglalkozó irodalom. 7. - Azok a tudósok, a kik Platon fejlődését akarják megállapítani és a fejlődés szempontjából csoportosítani a dialogusokat. Ennek az eljárásmódnak erőszakos volta. 8. - Schleiermacher, Suckow, Teichmüller. 8. - A platonikus rendszert keresők: K. F. Hermann, Lutoslawsky, Cohen, Natorp. 9. - Hiányaik. Schöne, Schaarschmidt. Ide tartozik a mai ismerettani iskoola is, a mely keresi a kantianismus kapcsolatait a platonismussal. 13. - A marburgiak. Cohen, Natorp, Hartmann, Kilb, Riehl, Ueberweg, Uphes stb. 17. - A stilometriai vizsgálatok. 20. - Campbell, Ritter, Peipers, Droste. 21. - Roeper, Sieberth, Hoefer, Dittenberger. 24. - Lutoslawsky 25. - E módszer hiányai. 29. - E dolgozat főczélja mindezekkel szemben az volt, hogy saját magából értse meg Platont, a forma és tartalom párhuzamosságának vizsgálata által. 32. - E czélból a formát akarjuk analyzálni. A dialogus forma keletkezése és a platonikus gondolkodás. 34.
I. Gondolkodás és világ kettéválasztása. 39. - Érzékelésből származó és gondolkozásból származó elemek fölbonthatatlan közössége a művészi alkotásban. A művészi forma megoldja a világ és gondolkodás viszonyának kérdését, tehát kizárja e kérdésföltevés lehetőségét. 39. - Platon formája nem oldja meg. Platon szerint a művészeti kettősség, a mely az érzékelésben nyilvánul, azonos azzal, mikor valaki a szépség után vágyódik. Mindkét kettősség megoldhatatlan. 41. - A dialógus mint művészi forma tehát nem egységhez vezető. 48. - A dialógus forma analysise megmutatja, hogy magában a formában összebékíthetetlenül el vannak választva egymástól gondolkodás és világ. 49.
II. A gondolkodás formáinak tana. 52. - A Parmenides veti föl tudatosan a világ és gondolkodás viszonyának kérdését. 52. - Eredménye, hogy se a tapasztalás függetlenül a gondolkodástól, se a gondolkodás függetlenül a tapasztalástól nem létező. 54. - A létezés és nemlétezés fogalmát azután a Philebos tisztázza. 55. - Egyedüli létező a forma, ez pedig csak két ellenkező tartalom egymással való érintkezéséből keletkezik. 58. - A Symposion hasonlata Erosról. 59. - Se a gondolkodás nincs tapasztalás nélkül, se a tapasztalás gondolkodás nélkül, mert csak akkor vannak, ha formájuk van, az pedig csak akkor van
,ha egymásnak határt, azaz formát adnak. 61. - A gondolkozás olyan viszonyban van tehát a világgal, hogy formáit a tapasztalás határozza meg. Csak azok a gondolkozási formák igazak, a melyek így jönnek létre. 63-70. - A gondolkodási formák ezen tanát dialektikus logikának nevezzük. A dialektikus logika formáinak sajátságai. 71. - Különbözik a formális és a transcendentalis logikától. 74. - Nem absolutak, hanem relativek, mint a gondolkodás összes formái általában. 76. - Thaeitetos, Menon, Eythydemos, Sophistes, Politikos. 78-85. - A dialektikus gondolkozás formáival sohasem lehet egységes, kétségtelen eredményhez jutni. 85. - A gondolkozási formákat így az teszi tökéletlenné, hogy, az érzéki világban
élünk. Mihelyt kijutunk az érzéki világból, tökéletesség válnak. 91. - Az ideák világában intuitíve látunk. Az érzéki világban az intuitív igazságot alkalmazni kell a tapasztalatra és ez lehetetlen ellentmondások nélkül de a bizonyítás sohasem az igazság érvényét akarja
megállapítani, mert azt már intuitive tudjuk, hanem az igazságot igazolni akarja a tapasztalaton. 92. - A gondolkozás formái, melyben tehát az ember maga gondolkozik, mindig dialektikusak. A. dialógus két személyisége csak érzéki kifejezése annak a kettősségnek, melyet az ember saját maga gondolkodásán belül érez. V. ö.Theaitetos. 190. 93.- A platonikus dialógus tehát részben intellectualis dialektika kifejezési formája. 96. -
Épen ezért egy centrumu, nem úgy, mint a drámai dialektika kifejezése. 97-102. - Az intellectualis conflictus érzéki ábrázolása és tragikus megoldása Sokrates halálával. 103.
III. Az érzékelés formáinak tana. 104. - Phaidon. Intellectualis conflictusnak azonban nem szabad tragikusan megoldódni. 104. - Az érzékelés formái úgy alakulnak, hogy a conflictus, a dialektika, megoldható legyen. 108. - Az elvonás teszi ezt lehetővé. A Sympoision és a Lysis. 108. - Az érzéki világ helyettesíthető egy elvont világgal a gondolkodásban ; s a világ végül az érzékelőtől függ, a szépség a vágyakozótól. 110. - Igy az intellectualis tragédia megoldásaképen nem a gondolkozónak kell visszalépni a világtól, mint Sokrates, hanem a világnak és szépségnek kell legyőzetni a gondolkodás és vágyódás által. 112. - Ennek a tragédiának kifejezése Alkibiades köszöntőjében. 117. - Más megoldások : Ibsen, Ha mi halottak fölébredünk és G. Hauptmann, Und Pippa tanzt. 119.- A világ formái tehát teljesen a gondolkozástól függenek, s így a gondolkozás szabadon alakíthatja, megalkothatja is őket. 121. - Timaios, Kritias. Platón egészen önkénye,tsen bánik a világ formáival. 122. - Ugyanezt az önkényességet látjuk Shakespeare és Goethe fejlődésének és végén is. 126. - A vihar. 126. - A Faust Helena jelenetei. 129.
IV. Az érzékelés formái a platonikus művészetben. 132. - A belső élménylátás. A között, a mit elgondolunk és a között, a mit átélünk nincs különbség. 132. - A sors csak az átélőtől függ, Sokrates. 132. - Az elgondolás világa. 99. - Az érzékelés világát az elgondolás világával kell helyettesíteni. 138. - Az érzék dolgok fogalmi látása. 140. - A fogalmi művészi ábrázolás sajátságai. 108. - 1. Elvont, tehát minden lehetséges eseteket magába foglal; 2. gazdagabb egyes speciális vonásokban mégis, mint a reális ábrázolás 3. nem tud ábrázolni történést és 4. nem tud több centrumúságot. 151. - A történéstelenség, A dialogusok kezdő jelenetei. 153. - Phaidros, Lysis, Charmides, Protagoras. 156. - Symposion és a Coena Trimalchionis. 160. - Az elvontság. A szereplő személye fogalmi volta. 162. - Reálisan megtörtént eseményei élmények fogalmi ábrázolása. 165. - Phaidros. 165.- Theaitetos. 167. - Az egycentrumúság. 173. - A humor. 175. - Charmides, Symposion, Phaidon. 176. - Enyelgés, kedveskedés. 178. - A specifikus jegye gazdagsága. 182. - E négy sajátság egyesítése és fogalmi művészet. 194. - Uj tormái a kifejezésnek
A mese. 197. - A mythos. 199. - A Phaidros, Politeia mythosa. - Az élet és az álom. 200.
V. Összefoglalás. 207. - A dialógus definitiója 207. - A dialógus egyesit magában gondolkozási és érzéki elemeket. Gondolkodási elemei dialektikusak, érzék elemei fogalmiak, vagy platonikusak. 208. - A forma szorosan összefügg Platón gondolkozásának fejlődésével. 208. - Fejlődése végén Platón utat nyit a mysticismusnak, a mely folytatása gondolkodásának. 211. - Ő maga azonban nem mystikus. 211. - A mi mi benne mystikusnak látszik, az vagy a föntiek szerint magyarázható, vagy tökéletesen érthetővé lesz, mihelyst pontosan fogjuk ismerni a VI. és V-ik századbeli Athént, melyben Platón gondolkodása gyökeredzik
212. - Befejezés. 216.

Szilasi Vilmos

Szilasi Vilmos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szilasi Vilmos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem