Régió- és településmarketing

Tartalom

ELŐSZÓ 5
1. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING KONCEPCIÓJA 8
1.1. A régió- és településmarketing tartalma 9
1.2. Kompetencia-marketing, mint a régió és településmarketing tartalmi kerete 14
1.3. A régió- és városmarketing alapelvei, szemlélete 20
2. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING STRATÉGIAI TERVEZÉSI FOLYAMATA 25
3. KÖRNYEZET ÉS SZITUÁCIÓELEMZÉS 32
3.1. A szükséges információk körének meghatározása 33
3.1.1. Makrokörnyezeti feltételek vizsgálata 33
3.1.2. Mezoszintű információk 35
3.1.3. Lokális információk 38
3.2. Információgyűjtés 40
3.2.1. Az információgyűjtés módszerei 40
3.2.2. Az információk gyűjtése 47
3.3. Az információk feldolgozása 47
3.4. Információk elemzése 48
3.4.1 Az érték audit 49
3.4.1.1. Tényező ellátottság 50
3.4.1.2. Keresleti viszonyok 52
3.4.1.3. Ágazati kapcsolatok 55
3.4.1.4. Vállalati stratégiák 58
3.4.2. Imázs audit 64
3.4.2.1. A lakossági imázs 66
3.4.2.1.1. A terület § a régió, a település - általános helyzetének megítélése 68
3.4.2.1.2. A helyi lakosság identitástudata 72
3.4.2.1.3. A rendezvények, események értékelése 75
3.4.2.1.4. A helyi lakosság tulajdonságainak megítélése 78
3.4.2.1.5. Miért látogatnak az idegenek a térségbe, a városba? 82
3.4.2.1.6. Javaslatok a pozitívabb kép, jobb életérzés kialakításának eszközeire 87
3.4.2.1.7. Lakossági üdülési szokások és változása 89
3.4.2.1.8. A lakosság információ-, médiahasználati szokásai 95
3.4.2.2. A térség, a város gazdasági attraktivitása, imázsa - vállalkozások telephely, partner és piacválasztási attitűdjei 97
3.4.2.2.1. Telephely-imázs - a potenciális beruházók döntési kritériumainak függvényében 100
3.4.2.2.1.1. Az ipartelepítés, új telephely létesítés során a tényezők fontosságának megállapítása 106
3.4.2.2.1.2. Az ipartelepítés kritériumai mennyire jellemzőek a régióra, a városra 108
3.4.2.2.1.3. A jelenlegi és a potenciális telephely jellemzőinek összehasonlítása 109
3.4.2.2.1.4. Beruházási forma preferenciái 111
3.4.2.2.2. KOOPERÁCIÓS Imázs (IC) beszállítói partnerekkel szembeni elvárások 112
3.4.2.2.2.1. Beszállítókkal szembeni elvárások 112
3.4.2.2.2.2. Mennyire felelnek meg a régió, a település vállalatai a kritériumoknak 114
3.4.2.2.3. A piac-imázs, mint az üzleti imázs harmadik eleme 116
3.4.2.2.4. A térségről való tájékozódásban használt információforrások vizsgálata 117
3.4.3. Tevékenység audit 119
3.4.3.1. Gazdaságfejlesztési tevékenység 119
3.4.3.2. Turisztikai vonzerő-fejlesztési tevékenység 121
3.4.3.3. Kommunikációs, PR tevékenység 122
3.4.3.4. Alapvető szolgáltatási funkciók 124
3.4.4. Piacszegmentáció 130
3.4.5 Versenytársak elemzése 135
3.4.6. Az összefoglaló elemzés módszerei 138
3.4.6.1. SWOT analízis 138
3.4.6.2. Portfolió elemzések 139
3.5. Az elemzés eredményeinek összefoglalása 145
VEZÉRELVEK - CÉLOK A RÉGIÓ ÉS TELEPÜLÉSMARKETINGBEN 147
4.1. A vezérelv és célrendszer 148
STRATÉGIAI DIMENZIÓK A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉS MARKETINGBEN 160
A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉS TELJESÍTMÉNYÉNEK, KÍNÁLATÁNAK ALAKÍTÁSA 172
6.1. Gazdaságfejlesztési stratégia, mint a kínálati mix alapja 173
6.1.1. Az önkormányzat szerepe a gazdaság fejlesztésében 173
6.1.2. Regionális gazdaságpolitika sajátosságai 175
6.1.3. Miként képes a települési önkormányzat részt venni a gazdaságfejlesztésben? 179
6.1.5. A önkormányzat által alkalmazható eszközök és intézmények 182
6.1.6. A gazdaságfejlesztés korlátai 184
6.2. A település gazdaságfejlesztésének koncepcionális elvei 185
6.3. A gazdaságfejlesztési stratégia és eszközrendszer elemei 190
6.3.1. Gazdaságfejlesztési projektek 191
6.3.1.1. Gazdaságfejlesztési intézményi kereteket kialakító projekt 192
6.3.1.2. Vállalkozástelepítési, beruházási feltételrendszert javító helyi kedvezményi projekt 195
6.3.1.3. Tulajdonrendezési, tulajdonszerzési és területrendezési projekt 199
6.4. A turizmus fejlesztésének lehetőségei és irányai 200
6.4.1. A turizmusfejlesztés célrendszere 204
6.4.2. A turisztikai célok stratégiai realizálása 205
6.4.3. A turizmusfejlesztési stratégiát megvalósító eszközök, feladatok 207
6.4.3.1. A turizmus vonzerőelemek, attrakciók feltárása 208
6.4.3.2. Általános és turisztikai infrastruktúra feltételeinek javítása 209
6.4.3.3. A turizmus-szempontok felértékelése a városrendezésben 210
6.4.3.4. Turisztikai programcsomagok kialakítása 211
6.4.3.5. Aktív turizmusszervezés gyakorlatának javítása 213
6.4.3.6. Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 214
6.4.3.7. Humán erőforrás feltételek javítása 216
6.4.3.8. A turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek 216
6.4.4. A vásár- és kiállításközpont koncepciója a regionális fejlesztési politikában 219
6.4.4.1. A projekt várható primer és szekunder hatásai 219
6.4.4.2. Következmények a regionális politikára 221
7. KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ÉS ESZKÖZRENDSZER 226
7.1. Kommunikációs stratégia szerepe a régió, település fejlesztésében 226
7.2. A kommunikációs stratégia tartalma 229
7.2.1. A stratégia célja 229
7.2.2. A stratégiai koncepció 15 alapelve 233
7.2.3. Az alapstratégiai irányok 239
7.2.4. Szlogenek rendszere 242
7.2.4.1. A gazdaság, mint az (újra) pozícionálás legfontosabb eleme 243
7.2.4.2. Az életminőség javítása és a PR stratégia 244
7.2.4.3. A turizmus, mint leghatékonyabb külső imázs-formáló 245
7.2.5. A kommunikációs stratégiai törekvések realizálása - módszerek és eszközök 247
7.2.5.1. A „vásárlási folyamat" szakaszai - a kommunikációs módszerek időbeni változása 247
7.2.5.2. A PR akciók 3D alapú tervezése és realizálása 248
7.2.5.3. Célcsoportorientált eszközrendszer 250
7.2.5.3.1. A helyi lakosság felé irányuló kommunikációs tevékenység 250
7.2.5.3.2. A potenciális látogatók felé irányuló megyei PR tevékenység 256
7.2.5.3.3. A helyi vállalkozók, mint a kommunikációs célcsoport 258
7.2.5.3.4. A potenciális befektetők, üzleti partnerek célcsoportja 266
7.2.5.3.5. A médiumok, mint a kommunikáció meghatározó jelentőségű közvetítői 268
7.2.5.3.6. Szakmai, civil szervezetek, politikai pártok, mint a kommunikációs stratégia szereplői 272
7.3. A kommunikációs stratégia megvalósítási feltételei 274
7.3.1. A stratégiai céljainak javaslatainak megismertetése 274
7.3.2. A megyei PR realizálásának szervezeti háttere és feladatai 275
7.3.2.1. A regionális koordinációt végző iroda feladatai 276
7.3.2.2. A szakterületi információs és PR irodák feladatai 277
8. A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MARKETING SAJÁTOSSÁGAI 281
8.1. Interregionális gazdasági együttműködések Európában 282
8.2. Határon átnyúló regionális együttműködés Magyarországon 286
8.2.1. Az osztrák-magyar PHARE-CBC program 288
8.2.2. Interregionális együttműködés Északkelet-Magyarországon 291
8.2.2.1. A Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség 299
8.3. A határokon átnyúló együttműködések szervezeti feltételeinek megteremtése 304
9. A RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING KONCEPCIÓ, STRATÉGIA REALIZÁLÁSA 308
9.1. A régió- és településmarketing szervezeti kérdései 311
9.2. Marketing Információs Rendszer felépítése 315
9.3. A régió- és településmarketing kontrolling rendszere 317
KITEKINTÉS - ÖSSZEGZÉS 325
MELLÉKLETEK 331
ÁBRÁK JEGYZÉKE 331
IRODALOMJEGYZÉK 354

Témakörök