PISA-vizsgálat 2000

Tartalom

ELŐSZÓ 11
BEVEZETŐ 13
A PISA-vizsgálat általános bemutatása 13
Magyarország részvétele a nemzetközi vizsgálatokban 14
A PISA 2000 VIZSGÁLATRÓL 17
A PISA jellemzői 17
Mintanagyság 18
A mérés eszközei 18
Eredmények 18
Jövőbeli mérések 19
Az eszköztudás fogalma a PISA-felmérésben 19
Gondolkodási műveletek 20
Tudáselemek 21
Alkalmazási területek 21
A PISA megvalósítása 22
Nemzetközi előkészítés 22
A teszt összeállítása 22
A részt vevő országok együttműködése a nemzetközileg
érvényes felmérés kidolgozása érdekében 23
A PISA eszközei 25
A PISA-vizsgálat magyarországi megvalósítása 25
A KÁOKSZI Értékelési Központjának részvétele a felmérésben 25
Mintavétel 26
A mérőeszközök elkészítése 27
Lebonyolítás/adatfelvétel 27
Kódolás 28
Statisztikai eszköztár 29
Képességmodell 29
Képességszintek 31
Súlyozás 32
Hibaszámítás 32
A VIZSGÁLT TUDÁSTERÜLETEK 33
A kulturális eszköztudás mérése 33
Olvasás-szövegértés 34
Szövegtípus és -forma 36
Olvasási műveletek 36
Közléshelyzetek, olvasási szituációk 38
Természettudomány 39
A tartalmi elemek jelentése és kiválasztása 40
Gondolkodási műveletek 42
Szituációk és kontextusok 42
Matematika 43
Matematikai csomópontok 43
Matematikai készségek 44
Készségosztályok 45
Szituációk és kontextusok 47
A 15 ÉVES DIÁKOK TUDÁSA A PISA-VIZSGÁLAT SZERINT 49
Kérdésfelvetések a magyar eredmények kapcsán 49
A 15 éves diákok olvasási-szövegértési képességei 51
A magyar diákok olvasásteljesítménye a korábbi olvasásvizsgálatok
eredményeinek tükrében 51
Hogyan mérte a PISA 2000 az olvasás-szövegértés képességét? 53
A diákok teljesítményének képességszintek szerinti megoszlása
a felmérésben részt vevő országokban és Magyarországon 56
A magyar diákok olvasási-szövegértési teljesítménye
nemzetközi összehasonlításban 60
Az egyes országok teljesítménye a kombinált
olvasási-szövegértési skálán 60
A tanulók teljesítménye a legmagasabb és a legalacsonyabb szinten 62
A 15 éves tanulók teljesítményének vizsgálata
az olvasási műveletek szempontjából 63
A 15 éves tanulók teljesítményének vizsgálata
a szöveg formája szerint 67
Néhány mintafeladat elemzése 71
Graffiti 71
A Csád-tó 73
Az ajándék 75
Összefoglalás 78
A 15 éves diákok természettudományi és matematikai eszköztudása 81
Természettudomány 82
A magyar diákok természettudományi teljesítménye
a korábbi vizsgálatok tükrében 82
Mérésfilozófiai különbségek az IEA és az OECD mérései között 83
A kutatási modellek közötti különbség 84
A magyar diákok problémamegoldó képessége 85
Hogyan mérte a PISA 2000 a természettudományos műveltséget? 85
A PISA 2000 természettudományi eredményeinek
nemzetközi tanulságai 86
Teljesítménykülönbségek országok között és országon belül 88
A magyar diákok természettudományi eredményei 90
Természettudományi feladatok, melyekben átlagon felül teljesítettünk 90
Természettudományi feladatok, melyekben gyengébbek
vagyunk az átlagnál 91
Néhány mintafeladat elemzése 92
Matematika 96
A magyar diákok matematikateljesítménye
a korábbi vizsgálatok tükrében 96
Miben keresendők a gyenge eredmények okai? 97
A kutatási modellek közötti különbségek 97
Hogyan mérte a PISA 2000 a matematikai eszköztudást? 98
A PISA 2000 matematikaeredményeinek nemzetközi tanulságai 100
Teljesítménykülönbségek országok között és országon belül 101
A magyar diákok matematikai eredményei 102
Matematiakafeladatok, melyekben átlagon felül teljesítettünk 103
Matematikafeladatok, melyekben gyengébbek vagyunk az átlagnál 103
Néhány mintafeladat elemzése 104
A három műveltségterület teljesítményei közötti összefüggések 109
Összefoglalás 113
A PISA-VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI A HÁTTÉRVÁLTOZÓK TÜKRÉBEN 115
Bevezető 115
A tanulást befolyásoló tényezők 117
Motiváció és a tanulás iránti elkötelezettség 118
Az olvasás iránti érdeklődés és az olvasói aktivitás 118
Az iskola iránti attitűdök 122
Tanulási stratégiák 123
A tanulási folyamat kontrollja 123
Memorizálás és a kapcsolatok megkeresése 124
Kooperatív és kompetitív tanulás 125
A számítógép mint tanulási eszköz 127
Következtetések 129
Nemek közötti különbség 130
Nemek közötti különbségek az olvasás-szövegértés,
a matematika és a természettudományos műveltség területein 131
A fiúk és a lányok tantárgyak iránti érdeklődése 135
A fiúk és a lányok olvasás iránti elkötelezettsége 136
Nemek közötti különbségek a tanulási módszerekben 136
Összegzés 137
A családi háttér és a tanulói teljesítmény 137
A szülők foglalkozásának hatása a teljesítményre 138
A család anyagi körülményei 144
A „klasszikus kultúrához" való hozzáférés és aktivitás 145
Kommunikáció szociális kérdésekről és kultúráról 149
A szülők iskola végzettsége 151
Családszerkezet 156
Következtetések 157
A tanulási környezet és az iskolai szervezet 158
Iskolai és osztálytermi klíma 159
Az iskolai klímát befolyásoló tényezők 161
Az iskolai klímát befolyásoló, tanárokkal összefüggő faktorok 164
Iskolán kívüli tanulás 166
Tanárhiány 169
Az iskola infrastruktúrája és felszereltsége 170
Iskola vezetési és finanszírozási szemléletek (policy),
iskolai autonómia 171
Magán- és állami iskolák 174
Következtetések 176
Miből származnak a PISA-eredményekben tapasztalható különbségek? 177
A tanulói teljesítmény és a szocioökonómiai háttér
közötti összefüggések 179
A szocioökonómiai hatás erőssége az egyes országokban 180
A szocioökonómiai háttér egyéb hatásai 183
Az iskolák közötti és az iskolán belüli teljesítménykülönbségek
összefüggése a családi háttérrel 184
Az iskolai és a családi háttértényezők együttes hatása a teljesítményre 189
Kiemelt jelentőségű háttértényezők
az egyes országok oktatási rendszerében 193
Következtetések 196
A Magyarországra érvényes összefoglaló megállapítások 199
A magyar 15 évesek mint diákok 200
A családi háttér fontossága 201
Iskolai tényezők 203
Iskolatípusok szerinti teljesítményadatok 205
A legjobban és a leggyengébben teljesítők jellemzése
az indexek segítségével 207
FÜGGELÉK 215
Táblázatok (l-XVIII.) 217
Mintafeladatok a PISA 2000-ből 235
A bemutatott mintafeladatok eredményei 305
Illusztrációk jegyzéke 327
Ábrák 329
Táblázatok 333

Témakörök