Mozgásfoglalkozások az óvodában

Fülszöveg

pmíjó^mmic
A Kovács-módszer a 20. század második felében kialakult pedagógiai ág, mely eredetileg a zenével foglalkozó tanulók és felnőttek idegi-fizikai teherbírásának fejlesztésére jött létre. Alapítója dr. Kovács Géza az akkori Testnevelési Főiskola Tudományos Kutató Intézetének munkatársa (1916-1999).
Pintérné Tasnádi Ágnes munkája a Kovács-módszer óvodai alkalmazását mutatja be. Kezdeményezése új kutatásként értékelhető, mivel a Kovács-módszer eddig csak a zeneoktatás részeként került felhasználásra. A szerző a Kovács-mód-szer alapján az ákalános óvodai nevelésbe beépíthető fejlesztő programot dolgozott ki széles elméleti alapvetéssel, alapos szaktudással és intuícióval.
A program központi része egy egész testet foglalkoztató, gaz^íág mozgásanyag, amelynek az ákalános erőnlét és egészségi állapot javítása mellett sokoldalú személyiségfejlesztő hatása is van. Mindenekelőtt erőteljesen hat az iskolai tanulást meghatározó részképességek, mint a látás, hallás, tapintás,... Tovább

Fülszöveg

pmíjó^mmic
A Kovács-módszer a 20. század második felében kialakult pedagógiai ág, mely eredetileg a zenével foglalkozó tanulók és felnőttek idegi-fizikai teherbírásának fejlesztésére jött létre. Alapítója dr. Kovács Géza az akkori Testnevelési Főiskola Tudományos Kutató Intézetének munkatársa (1916-1999).
Pintérné Tasnádi Ágnes munkája a Kovács-módszer óvodai alkalmazását mutatja be. Kezdeményezése új kutatásként értékelhető, mivel a Kovács-módszer eddig csak a zeneoktatás részeként került felhasználásra. A szerző a Kovács-mód-szer alapján az ákalános óvodai nevelésbe beépíthető fejlesztő programot dolgozott ki széles elméleti alapvetéssel, alapos szaktudással és intuícióval.
A program központi része egy egész testet foglalkoztató, gaz^íág mozgásanyag, amelynek az ákalános erőnlét és egészségi állapot javítása mellett sokoldalú személyiségfejlesztő hatása is van. Mindenekelőtt erőteljesen hat az iskolai tanulást meghatározó részképességek, mint a látás, hallás, tapintás, térészlelés, téri tájékozódás, egyensúlyérzékelés, továbbá a kéz-láb-, szem-láb és szem-kéz koordináció fejlődésére. Javítja a keresztcsatornák együttműködését, a látott és hallott információk összekapcsolását. Fejleszti a szándékos figyelmet, az alak-, forma-, méret-, alak-háttér- és gestalt-látást, a ritmus- és tempóérzéket, valamint a testséma és a lateralitás érzékelését, segíti a finommotorika, a gyorsasági reflexek és a mozgáskoordináció fejlődését. A mozgásanyagban alkalmazott különleges léggömbös, labdás és ugróköteles játékok fejlesztik a gyerekek kreativitását, képzeletét, segítik szociális és érzelmi fejlődésüket, hozzájárulnak pozitív énképük kialakulásához. A mozgásfoglaikozások tevékeny pihenésként alkalmazva a napi foglalkozások közben megelőzik és oldják a fáradtságot.
A szerző a könyvben a fejlesztő program alkalmazása mellett annak meggyőző eredményeit is bemutatja gondos elemző munkával elkészített táblázatok segítségével. A kisgyermekekről saját kezűleg készített, nagyon kifejező fényképei világosan érzékeltetik a mozgásfeladatok megragadóan szép megoldásait, és szívderítőén tükrözik azt a felszabadult vidámságot, amely ennek a módszernek minden bizonnyal az egyik legnagyobb testi és lelki formáló ereje.
Pintérné Tasnádi Ágnes tanulmánya a pedagógusképzés és -továbbképzés értékes tananyaga lehet.
ISBN 963 446 379 7 Dr. Pásztor Zsuzsanna Vissza