A magyar irodalom története I-II.

Előszó

A magyarok Krisztus születése után 800 körül tűntek fel Oroszország délkeleti részében, a Volga-folyó és az Ural-hegység között. Mai hazájukat 896-ban foglalták el Árpád vezérlete alatt. A honfoglalás után emberöltőkön keresztül rettegtették a nyugat-európai országokat. Félelmes erejű pogányok voltak, vakmerő lovas-katonák.
Magyar események. - A honfoglalás. (896;) Árpád vezér halála. (907.) Kalandozások nyugat és dél felé. Győzelmes harcok a németek, franciák, olaszok és bizánciak ellen. I. Ottó német király diadala az augsburgi csatában. (955.) A magyar fejedelmi udvar rokoni kapcsolata a bajor hercegi családdal. II. Szilveszter római pápa királyi koronát küld István vezérnek. (1001.)
Világesemények. - Nagy Alfréd angol király halála. (901.) A normannok hadjáratai a nyugat-európai országokban. Az arabok támadásai Bizánc ellen. A pápa Nagy Ottó német királyt római császárrá koronázza. (962.) A francia főrangú családok Capet Hugó francia herceget királlyá választják. (987.) A spanyolok harcai a mórokkal. A cseh, lengyel és orosz fejedelemségek kialakulása.
Művelődéstörténeti mozzanatok. - Földhözragadt barbárság egész Európában, csak egyes kolostorok őrzik a régi latin kéziratokat. A legelőkelőbb világi emberek sem tudnak írni és olvasni. Időtöltésük a harc, vadászat, lakomázás. A vitézi élet szeretete a magyar nemzetre is rányomja bélyegét. A pogány magyarok keresik a hadakozást, nem riadnak vissza a vérontástól, egész Középeurópát bekalandozzák lovas csapataikkal.
A pogány magyarok nyelve. - A magyar nyelv ősi szókészlete finnugor eredetű. Az finnugor nyelvág népei (a magyarok, vogulok, osztjákok, zűrjének, votjákok, cseremiszek, mordvinok, észtek, finnek, lappok) évezredekkel azelőtt közös nyelvet beszéltek s csak amikor egy-egy törzs kiszakadt az ősi közösségből, akkor kezdett a más tájakra vándorló új népcsoportnak a nyelve megváltozni. Az ősi finnugor szókincset idővel sok idegen elem gazdagította. Különösen erős volt a török népek nyelvi hatása. Vissza