Pillangószoba

Előszó

Admiral House Suffolk, Southwold
1943 júniusa
- Ne feledd, drágám, hogy tündér vagy, pókfonálba kapaszkodva, nesztelenül szállsz a fű fölött, hogy selyemhálóddal csapdába ejtsd az áldozatodat. Nézd csak! - súgta a fülembe. - Ott is van, pont a levél szélén. Repülj hát!
Ahogy tanította, néhány pillanatra behunytam a szemem, és lábujjhegyre állva elképzeltem, hogy apró lábam felemelkedik a földről. Aztán éreztem, hogy apa tenyere gyengéden előrelök. Kinyitva a szemem, tekintetem a jácintkék szárnyakra szegeztem, és két rövidke lépéssel odaröppentem, hogy hálómmal lecsapjak a törékeny nyáriorgona-bokorra, amelyen a nagyfoltú hangyaboglárka üldögélt.
A háló lebbenése felriasztotta a lepkét, amely széttárta a szárnyát, hogy elrepüljön. De már elkésett vele, mert én, Posy, a Tündérhercegnő, foglyul ejtettem. Természetesen nem eshet semmi baja, csupán odaviszem Lawrence-hez, a Varázsnép királyához - aki úgyszintén a papám -, hogy szemügyre vegye. Majd, miután egy tál finom nektárral megvendégeltük, szabadon engedjük.
- Milyen okos kislány az én Posym! - dicsért apa, amikor a bokrok között utat törve visszamentem hozzá, és büszkén odaadtam neki a hálót.
Leguggolt, így a szemünk - amelyről mindenki azt mondta, hogy egyforma - egy vonalba került; büszkén és boldogan néztünk egymásra.
Figyeltem, ahogy lehajtott fejjel tanulmányozza a pillangót,
~ 9 ~ Vissza