Előszó
ÁMOR HARAGJA
KILÁTNI vágyik, hogyan ront nekem
Ámor, diadalát miként aratja,
Szívemet mint meríti tűzbe-fagyba,
Hogy dicsőségévé lesz szégyenem;
Ki látni vágyik, milyen esztelen
Az...
Tovább
Előszó
ÁMOR HARAGJA
KILÁTNI vágyik, hogyan ront nekem
Ámor, diadalát miként aratja,
Szívemet mint meríti tűzbe-fagyba,
Hogy dicsőségévé lesz szégyenem;
Ki látni vágyik, milyen esztelen
Az ifjúság, ha végzete ragadja,
Ám lássa, hogy sorvaszt Ámor haragja,
S hogy úrnőm gőgjét hogyan szenvedem.
Megtudja, milyen céltalan, csalárd a
Szerelem, mikor lelkünk veri láncra
A szép remény, mely álnokul kecsegtet;
Megtudja, hogy a balga elme téved,
Ha az, akit vakon vall mesterének
És követ kábán, egy garázda gyermek.
Vissza