Piacszabályozás és jogorvoslat

Tartalom

Fogalomtár és rövidítések jegyzéke 7
Előszó 17
Bevezetés 19
I. RÉSZ: PIACSZABÁLYOZÁS 25
1.1. A piacszabályozás alapvonalai 25
1.1.1. A gazdasági szabályozás - versenyszabályozás - piacszabályozás 25
1.1.2. A piacgazdaság jogi értelmezése 27
1.1.2.1. Piacgazdaság fogalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában 27
1.1.2.2. Piacgazdaság az Alaptörvényben: a tisztességes verseny
feltételeinek biztosítása 30
1.1.2.3. Az Európai Unió és a piacgazdaság 33
1.1.3. A piacgazdaság közgazdasági értelmezése 34
1.1.3.1. Globális piacgazdaság, globális jogrend? 37
1.1.3.2. Az állam szerepvállalása, a piaci kudarcok 44
1.1.3.3. Piacgazdaság kontra piacszabályozás 52
1.2. A szabályozó hatóságok 59
1.3. A szabályozó hatóságok jogalkalmazásának ismérvei 64
1.3.1. A közgazdasági fogalmakra épülő absztrakt jogi normák
alkalmazása 65
1.3.2. Ex ante típusú jogalkalmazás 68
1.3.3. „Quasi" normaalkotás 69
1.3.4. Folyamatos magatartásszabályozás 71
1.3.5. A jogérvényesítés speciális módja 71
1.3.6. A piacfelügyeleti jogkör, adatszolgáltatási eljárások 72
1.3.7. A bejelentések és panaszok speciális jogorvoslati jogot is
biztosító eljárásban való kezelése 74
1.3.8. A nyilvánosság és transzparencia kiemelt szerepe
a szabályozói eljárásokban 75
1.3.9. A polgári jogviszonyokba való széles körű beavatkozási
jogosítványok 77
1.3.10. A szabályozáshoz kapcsolódó sajátos hatáskörök léte 79
1.3.11. A hatósági szerződések, ön- és társszabályozás 79
1.3.12. Egyetemes szolgáltatással összefüggő jövedelemátcsoportosítási
mechanizmusok 80
1.3.13. Együttműködés más hatóságokkal 81
1.3.14. Az Európai Unió intézményeinek kontrollmechanizmusai 83
1.3.15. Az uniós irányelvek által indukált szabályozás 84
1.3.15.1. A szabályozó hatóságok függetlensége 88
1.3.16. A normatív szabályozási jogkörök 90
1.4. Szabályozó hatósági normatív aktusok jogi természete 92
1.4.1. Az uniós jog értelmezése és a hazai közigazgatási bírói gyakorlat 92
1.4.2. Nem kötelező aktusok, a soft law 96
1.4.2.1. NSZH által kiadott normatív aktusok jogszabályi felhatalmazás
nélkül 99
1.4.2.2. NSZH által kiadott normatív aktusok jogszabályi felhatalmazással 101
1.4.2.3. Ön- és társszabályozás, etikai kódexek, együttműködési
megállapodások 106
1.4.2.4. Uniós „soft law" 108
1.5. A szabályozó hatóság fogalma
1.5.1. A jogtudományban és a tételes jogban 113
1.5.2. Nemzeti szabályozó hatóságok és az önálló szabályozó szervek 116
II. RÉSZ: ELJÁRÁS ÉS JOGORVOSLAT 119
2.1. A szabályozói versenyteremtés központi eleme:
a J PE -szabályozás 119
2.1.1. Versenyteremtés a hálózatos iparágakban 119
2.1.2. A JPE-szabályozás 120
2.1.2.1. JPE a hazai elektronikus hírközlésben 120
2.1.2.2. JPE az energetikai szektorban 127
2.2. Néhány szó a klasszikus közigazgatási hatósági eljárásokról 130
2.3. Az elektronikus hírközlési jog bírói gyakorlata 146
2.3.1. JPE-eljárások a Hkt. alapján 146
2.3.2. JPE-eljárások az Eht. alapján 150
2.3.2.1. Eljárási kérdések: az első JPE-szabályozási ciklus tapasztalatai 150
2.3.2.2. A második JPE-szabályozási ciklus tapasztalatai ex 16-os piacon 164
2.3.2.3. A harmadik JPE-szabályozási ciklus tapasztalatai
az ex 16-os piacon 172
2.3.3. JPE-határozatot végrehajtó határozatok 176
2.3.3.1. Jóváhagyó határozatok 177
2.3.3.2. Piacfelügyeleti eljárások 184
2.3.3.3. Jogvitás eljárások 193
2.3.3.4. JPE-határozatok értelmezése és jogereje 197
2.4. A JPE- és más szabályozói eljárások általános modellje
a bírói gyakorlat alapján 203
2.4.1. JPE-eljárási modell az elektronikus hírközlésben 203
2.4.1.1. Tényállás tisztázása 211
2.4.1.2. Megváltoztatási jogkör - kereseti kérelemhez kötöttség 212
2.4.1.3. Az Eht. 57. § (2) bekezdése szerinti eljárás, mint a modell logikai
„záró eleme" 215
2.4.1.4. A végrehajtás felfüggesztése JPE-szabályozás esetén 216
2.4.1.5. Az ítéletek ex tunc (visszamenőleges) hatályának hatása
a szabályozásra 218
2.4.1.6. Szabályozási ciklusok, „fenntartó" JPE-határozatok,
a per tárgyalásának felfüggesztése 221
2.4.2. A szabályozói eljárás modellje más területeken 223
2.4.2.1. Szabályozói modell az energetikában 224
2.4.2.1.1. JPE-eljárás az energetikában 226
2.4.2.1.2. Kereskedelmi, és üzletszabályzatok jóváhagyása 229
2.4.2.1.3. Az eljárásjogi szabályozás szétesettsége 230
2.5. JPE-eljárások a 2011-es új (mód.) Eht. eljárási szabályai
alapján 233
2.5.1. Az ügyfél és bejelentő fogalmának újraszabályozása 233
2.5.2. Adatszolgáltatási eljárások 235
2.5.3. A „tényállás tisztázása" a JPE-eljárásban 237
2.5.4. Üzleti titok kezelése a JPE-eljárásban 239
2.5.5. Döntések közlése, ügyfelek értesítése a JPE-eljárásban 241
2.5.6. Ügyfelek részvétele a JPE-eljárásban 242
2.5.7. Együttműködés a GVH-val 245
2.5.8. A nemzeti konzultáció 246
2.5.9 Árszabályozás a JPE-határozatban 251
2.5.10. Nyilvános meghallgatás és nemzeti konzultáció 252
2.5.11. A notifikációs eljárás 253
2.5.12. Jogorvoslatra jogosultak köre 254
2.5.13. Uniós „soft law" vitatása a bíróság előtt 255
2.5.14. JPE-határozatot végrehajtó határozatok 257
2.5.14.1. Általános hatósági felügyelet és piacfelügyeleti eljárások 261
2.5.14.2. A piacfelügyeleti tevékenység, piacfelügyeleti eljárás 265
2.6. Következtetések: A jogorvoslat hatékonysága 267
2.6.1. Az eljárások átlagos időtartama 268
2.6.2. Határidők a bírósági jogorvoslatra 269
2.6.3. Jogorvoslat és szakértelem 271
2.6.4. Eljárásjogi követelmények, jogorvoslati szintek és megváltoztatási jogkör 273
2.6.5. Ex tunc vagy ex nunc hatályú jogorvoslati modell? 276
2.6.6. Javaslat egy hatékony bírói szervre: A Versenybíróság 278
2.6.6.1. A Versenybíróság általános jellemzői 280
2.6.6.2. Jogorvoslat és a Versenybíróság 281
2.6.6.3. A Versenybíróság hatásköre 282
2.6.6.4. A versenybírák kiválasztása és a szakértelem biztosítása 284
2.6.6.5. Költségek, finanszírozás 285
2.6.6.6. A Versenybíróság mint szervezeti modell előnyei 286
Jogszabályok jegyzéke 289
Határozatok jegyzéke 299
Hivatkozások jegyzéke 307
Tárgymutató 321