Előszó
Ez a könyv egy 1996 és 2003 között végzett kutatás eredményein alapszik, mely 2000-ben tematikailag és területileg kibővült, amikor bekapcsolódott a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke által...
Tovább
Előszó
Ez a könyv egy 1996 és 2003 között végzett kutatás eredményein alapszik, mely 2000-ben tematikailag és területileg kibővült, amikor bekapcsolódott a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke által szemezett, "Az európai kulturális örökség hídjai" című NKFP5/025. szántó kutatási programba. Valamint 2004-től az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja és az OTKA AT049349 számú programja biztosította a téma további vizsgálatinak feltételeit és e könyv megjelenését.
A kutatás során a bihari régió öt településen a gazdaság- viszonyok és rendszerváltás utáni agrártermelés feltárása, a szükségletekhez alkalmazkodó parasztgazdaság folyamatos változásának megragadása volt a célom. Munkám hangsúlyozottan, a rendszerváltást követő mezőgazdasági termelésformák vizsgálatával foglalkozik, ezért a történeti vonatkozások bemutatása csupán annyiban kerül az elemzés körébe, amennyiben az a mai folyamatok értelmezése szempontjából fontos.
A rendszerváltás óta eltelt években rövid idő alatt megindult a szocialista és a gazdasági struktúrájának felbomlása és az Európai Unióhoz való csatlakozással várhatóan ismét új fordulatot vesz a paraszti gazdálkodás iránya, ezért törekszem írásommal az átalakulás dokumentálásán. Célom továbbá a gazdálkodási gyakorlat elemzésén keresztül feltárni a régióra jellemző gazdaság működését és a társadalmi élet egészében betöltött szerepét. A régióban egymás mellett élő lokális közösségek alkalmazkodási stratégiáinak bemutatása és elemzése során azonban nem törekedtem a települések összehasonlítására.
Munkám során három kérdéskörre kerestem választ.
1. A századelőn, a két világháború közötti időszakban és a szocializmus idején milyen jellemzői voltak a vizsgált régió gazdálkodási gyakorlatának?
a) A gazdasági fellendülés időszaka: a kiegyezés és az első világháború közötti dinamikus gazdasági fejlődés és a bihari gazdálkodás jellemzőinek bemutatása.
b) Az ideiglenesség korszaka: a trianoni döntés után a perifériára szorultság, a hátrányos helyzet gazdálkodásra gyakorolt hatásának ismertetése.
c) Az átstrukturálódás kora: átállás a kollektív gazdálkodásra, a termelés jellemzői az új gazdálkodási szisztémában (tsz, háztáji). Fokozódó hátrányos térségi státus...
Vissza