Physiologiai és psychologiai aesthetika

Tartalom

Előszó V
Tartalomjegyzék XI
BEVEZETŐ.
I. Az aesthetikáról általában 1
II. Az aesthetikai érzésekről általában 8
III. Az aesthetikai érzéstan, vagy physiologiai-psyehologiai aesthetika alapterve 16
ELSŐ RÉSZ.
Physicalis kutatás.
I. Általános rész 19
II. Különös rész: Akustika 23
Optika 25
MÁSODIK RÉSZ.
Anatómiai vizsgálat.
I. Általános ideganatomia és -histologia 28
II. Különös ideganatomia: a szem és fül anatómiája 32
HARMADIK RÉSZ.
Physiologiai kutatás.
I. Az érzésről mint életműködésről általában 35
II. Általános idegélettan 41
III. Különös ideg-élettan: a tulajdonképeni érzéktanról (aestheseologia) 47
IV. Az érző idegek élettana 48
V. A hallás 52
VI. A látás 62
VII. A hang- és fényérzetek közös vonásai. Az érzéki-kellemes
feltételei és határozmányai 88
VIII. A többi érzékekről s aesthetikai szerepükről 93
IX. A központi idegrendszerről s különösen az agykéregről 97
NEGYEDIK KÉSZ.
Átmenet a psychologiai részhez.
I. Psyohometriai rész 108
II. Psychomechanikai rész 111
III. Hangpsychologia 125
VI. Fénypsychologia 132
V. Rendezéstan (Taxeologia) vagy Szemlélettan:
1. Általános érzékpsychologiai bevezetés 137
2. Rendezéstan (Taxeologia) vagy Szemlélettan: a tér- és
ídőfelfogásról 140
3. Érzékleteink rendezésének (szemléletünknek általános
sajátságai) 171
4. Egyéni különbségek, művész-typusok, művészi hivatás
és művészi átöröklés 177
5. A szemléleti-szép általános határozmányai 191
6. A térszemléleti szép határozmányai 195
7. Az időszemléleti szép határozmányai 200
8. A mozgás aesthetikája 203
ÖTÖDIK RÉSZ.
Psychologiai vizsgálat,
1. A psychilcai működések elemei 214
I. Az érzékletek 214
II. A hangulat 226
III. A képek 231
XV. A képzetek 239
V. A képek ég képzetek rendszere; tér- és időszemlélet, világkép 244
VI. A fogalmak és jelrendszerük 247
VII. Az akaratműködések, mozgásizgalmak 251
VIII. Érzéki és elmebeli felfogásunk fősajátossága, mint az
aesthetikai működések főtörvénye 258
IX. Az elemi működések összefoglalása és relatív aesthetikai
fontosságuk 261
2. A kapcsolatos psichikai működések 265
1 A kapcsolatos psychikai működések 265
I. A kapcsolatos (associált) működésekről általában 265
II. A képzetkapcsolásról általában 273
III. A képzetkapcsolások aesthetikai fontossága. A szép hatásának associativ elemei 286
IV. Az aesthetikai képzetkapcsolások különféle irányai 295
V. A különféle fokban állandósult kapcsolatok aesthetikai
fontossága 322
VI. A képzetműködések főtörvénye 339
VII. A képzetműködések a műalkotásban 357
VIII. A képzetműködés a műélvezetben 366
IX. A képzetkapcsolásbeli szépről, a gondolatok kellemes fonásáról: a gondolatrhytmusról 370
X. A fogalmak és viszonyításaik aesthetikai szerepe 382
XI. Az aesthetika főtörvénye a képzetműködésekben: az alapeszme 386
XII. A képzetműködések összefoglalása 390
XIII. A hangulatváltozások 394
XIV. Az egyéni alaphangulat 398
XV. A hangulatbeli és hangulati kapcsolatokról 407
XVI. A hangulatváltozások a műalkotásban és műélvezetben 411
XVII. Az aesthetika főtörvénye a hangulatváltozásokban: a mű
alaphangulata 415
XVIII. A kapcsolatos akarat-, illetve mozgásműködésekről 421
XIX. Az érmozgató változásokról 482
XX. A mozgásokról; a testmozgásbeli szépről 437
XXI. A kifejező mozgásokról 446
XXII. A testtartásról és a testi szépségről 452
XXIII. Az aesthetika főtörvénye az akarat-, illetve mozgásmüködésekben 463
XXIV. A kapcsolatos működések összefoglalása: a lelki gépezet 467
XXV. A kapcsolatos működének relatív aránya: a jellemek 476
Az érkezésekről; mint kapcsolatos lelki működések
összetételeiről 481
I. A lelki állapotokról, indulatokról 481
II. A szorosabb értelemben vett aesthetikai érzésről: a szépérzésről 506
III. Az érzések aesthetikai szerepe 513
IV. Az érzések physiologiai osztályozása és mivolta 521
V. Az érzések tárgyáról. Az érzelemről. Újabb osztályozás 528
VI. Az érzések biologiai osztályozása és végső alapjok 532
VII, Az előbbi alapon a szép főformái 538
VIII. A tragikum physiologiája 543
IX. A komikum physiologiája 547
X. A tulajdonképeni szépről, a gyönyörűről, szemben a fenségessel 551
XI. Az aesthetikai érzések végső alapja. A szép philosophiája 562
BEFEJEZŐ.
I. A műalkotás és műélvezés, mint hatásfolyamat: a természeti
és művészeti suggestio 567
II. Milyen legyen a művészi suggestio? A szépnek, mint physiologiai és psychologiai ténynek határozmányai 571
III. Bezáró a jelen műről s fontosabb új eredményeiről 579
Irodalom 589
Név- és tárgymutató 654

Témakörök