1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

PhD tanulmányok 6.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése". De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak?... Tovább

Előszó

A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése". De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek feljelentést, nem indítanak hivatalból eljárást annak ellenére, hogy a Btk. 296/A.§-ában meghatározott bűncselekmény megvalósulása miatt kötelező lenne intézkedniük. A tanulmányban megpróbálok választ találni arra, hogyan és miért alakulhatott ki ez a - törvénysértő - gyakorlat. Vissza

Tartalom

Bozsik Brigitta: A fogyasztók Janus arcú megtévesztése 9
Buday-Sántha Andrea: A kommunikációs jogokról 35
Csapó Zsuzsanna: Nemzetközi jogi védőháló a menekült gyermekek
oltalmára 75
Eördögh Dávid: A népi demokrácia kialakulása és legitimitása Magyarországon 129
Zsombor Ercsey: Tax Exemption for the Minimum of Subsistence 169
Farkas Gergely: Az alapjogok védelme az Októberi Alkotmányban 187
Hajas Barnabás: Az Országos Rádió és Televízió Testületről 205
Kecskés András: Az Enron botrány üzleti jogi kérdései 223
Képíró Angéla: A gyám szerepe a gyermekvédelmi szakellátásban 255
Kocsis Miklós: Az oktatási jogok biztosára vonatkozó jogi szabályozásról 285
Kovács Eszter: Az úriszék büntetőbíráskodási gyakorlata
a XVIII-XIX. században 301
Mohay Ágoston: Az Európai Parlament és az együttműködési eljárás 329
Moizs Attila: A takarékszövetkezetekről 343
Nemessányi Zoltán: Két újabb kísérlet a képviseleti jog egységesítésére 389
Németh Mariann: A körhinta-csalás 415
Rákosfalvi Rita: A tanúkihallgatással és a hatósági tanúk alkalmazásával
összefüggő változások 435
Stauber Péter: A Prümi Szerződés: kitörés a hozzáférhetőségi csapdából? 455
Sükösd Péter: A gyógyszerpiaci párhuzamos kereskedelemről 485
Szabó Henrik: A rendőrség és az önkormányzatok kapcsolata 515
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem