A régi Buda-Pest épitőművészete III.

Előszó

A mikor ebben a kis kötetben A Régi Buda-Pest Építőmüvészete czimű munkám harmadik részével a nyilvánosság elé lépek, okát kivánom adni annak a látszólagos rendszertelenségnek, hogy miért nem ölelik föl ezek a kis kötetek egyegy építő stílusnak csoportba gyűjtött összes emlékeit. Budapesten az utóbbi években olyan rohamos az építkezés és a város belső területén lebontott régi házak fölszabaduló telkeire annyira reá vetette magát, hogy az utolsó két évszázadnak úgyszólván minden építési emléke a szemünk láttára pusztul el. Természetes, hogy annak, a ki a régi Budapest házainak ilyen rohamos pusztítását látva, a lebontásra kerülő házak képeinek összegyűjtésére határozta el magát, munkáját sürgősen kell végeznie. Az anyag fölkutatásának és összegyüjtésének sürgős természete ellenez minden előzetes csoportosítást és rendszerbe foglalást. Hiszen a régi emlékek után átvizsgálandó terület nagysága amúgy is roppant fáradságot ró a kutatóra. Ezt a fáradságot csupán csak súlyosbítaná, míg a siker nagyságát viszont csökkentené az emlékeknek korszakok szerinti gyűjtése, mert természeténél fogva olyan hosszú időre terjedne ki, a mely idő alatt a régi épületek nagy részét már lebontanák. Iparkodtam azonban összegyűjtött anyagomat minden kötetben a lehetőségig korszakok szerint összefoglalni. Jól tudom, munkám még nem rendszeres műtörténelmi munka. Nem is lehetett czélom ezúttal ilyen művet adni, mert a régi Budapest építőmüvészetének műtörténelmi méltatásához az összes régi emlékek ismeretére szükség van; ezek az emlékek pedig összegyűjtve eddig még nem voltak. Vissza