A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában

Szerző

Budapest

'Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	279 oldal
Sorozatcím:	Doktori mestermunkák
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-379-417-X

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
A törvényhozás-tudomány keletkezése és fejlődése	15
Elméleti alapvetés	16
A törvényhozás-tudomány megjelenésének előfeltételeiről a XVIII. században	19
A törvényhozás-tudomány "eltűnésének" oka	25
A törvényhozás-tudomány újbóli megjelenése és fejlődése	29
A törvényhozás-tudomány (törvényhozástan) iránti igény	29
A törvényhozás-tudomány újbóli megjelenésének teoretikua előfeltételei	29
A törvényhozás-tudomány megjelenésének praktikus okai	31
A törvényhozás-tudomány nehézségeiről	33
A törvényhozás-tudomány (törvényhozástan) mai helyzetéről	35
Törvényhozás-tudomány-törvényhozástan	39
A törvényhozás-tudomány és a törvényhozástan	39
A törvényhozás-tudomány fogalma	39
A törvényhozás-tudomány és a törvényhozástan fogalma és viszonya	40
A törvényhozástan fogalma, tárgya és részterületei	41
A törvényhozástan fogalma	41
A törvényhozástan tárgya	42
A törvényhozástan főbb részterületei	43
A törvényhozástan komplexitása és interdiszciplinaritása	44
Általános és ágazati törvényhozástan	47
A törvényhozástan metodikája	48
A törvényalkotás metódusának célja	48
A törvényhozástan által alkalmazott módszerek	49
A törvényhozás-tudomány (törvényhozástan) jelentőségéről	50
Törvényhozás és politika	51
A törvényhozás jellegéről	51
A politika fogalmáról	52
A politika dimenziói	53
A törvényhozás értelmezése a politika egyes dimenzióival összefüggésben	54
A politikai akaratképzésről	55
A politikai akaratképzésről általában	55
A politikai akaratképzés sajátosságai	58
A politikai akaratképzés a törvényhozási folyamatban	61
A politikai akaratképzés aktorai és összetevői a törvényhozási folyamatban	61
A politikai akaratképzés egyes fázisai a törvényhozási folyamatban	62
A törvényhozást meghatározó további tényezők	64
Az érvényesülő demokráciafelfogás	64
A kormányzati rendszer jellege	65
Az adott állam jogrendszerének sajátosságai	65
A törvényhozás fogalmi körülhatárolása	67
A törvényhozás fogalmáról	67
A törvényhozás mint jogalkotás	67
A törvényhozás mint szervezeti tevékenység	68
A törvényhozás mint eljárási folyamat	69
A törvényhozás tartalma	70
A jogszabályi hierarchia rögzítése	70
A törvényi fenntartás és a kizárólagos törvényhozási tárgykörök	70
A törvényi szabályozás elsődlegességének és törvényi felhatalmazás lehetőségének biztosítása	71
A törvényhozó fogalmáról	72
A parlament - mint formális törvényhozó - szerepével kapcsolatos (át)értékelések	73
A parlament - mint formális törvényhozó - új szerepfelfogása	74
A törvényhozás terméke: a törvény	81
A törvény fogalmáról	81
A "törvény" kifejezés jelentésváltozásai	81
A törvény fogalma materiális és formális értelemben	82
A törvény fogalma alkotmányjogi értelemben	83
A formális értelemben felfogott törvény mint jogforrás	84
A törvény tartalmáról	85
A törvény tartalmára vonatkozó követelmények	85
A törvény tartalmát meghatározó funkciók	88
A törvény tartalma és a jogállamiság követelményeinek összefüggése	88
A törvények konkrét tartalma	90
A törvényi tartalmat befolyásoló formai követelmények	91
A törvények csoportosítása	92
A törvények elfogadási módjuk szerinti felosztása	92
A törvények alkalmazási jellegük szerinti felosztása	93
A törvények tartalmuk szerinti felosztása	94
Az alkalmazott kodifikációs módszer szerinti csoportosítás	94
Az alkalmazott szabályozási mód szerinti felosztás	95
A törvény funkciói	95
A törvény funkciói általában	95
A törvény funkciói	96
A parlament szerepe a törvényalkotás mechanizmusában	99
A parlamenti tevékenység jellegéről	199
A parlamenti politikai döntéshozatal	100
A politikai akaratképzés jellege	101
A parlament helye, szerepe a kormányzati rendszeren belül	101
A parlament jellege és struktúrája	102
A közvélemény hatása	104
A parlamenti döntéshozatal sajátosságai	105
A döntési célok	105
A döntési szabadság	106
A döntésképesség	108
A döntési eredményesség	111
A szervezett politikai erők szerepe a törvényalkotás mechanizmusában	113
A szervezett politikai erők jelentőségéről	113
A szervezett politikai erők szükségessége a modern jogállami demokráciában	113
A szervezett politikai erők mint közvetítő mechanizmus	113
Az érdekszervezetek	114
Az érdekszervezetek fogalmáról	117
Az érdekszervezetek érdekérvényesítő képességéről	117
Az érdekszervezetek törvényalkotásban játszott szerepét meghatározó összetevők	118
Az érdekszervezetek törvényhozással kapcsolatos jogosítványai	119
Az érdekegyeztetés fórumai és eszközei	121
A politikai pártok	122
A politikai pártok törvényhozási közreműködésének szakaszai	123
A pártok és frakciók viszonya	124
A társadalmi-politikai mozgalmak	125
Direkt participációs megoldások	126
A nyilvánosság szerepe a törvényalkotás mechanizmusában	127
A nyilvánosságról	127
A nyilvánosság fogalma	127
A nyilvánosság alkotmányjogi értelmezési lehetősége	128
A nyilvánosság és a törvényalkotás kapcsolata	129
A törvényalkotás nyilvánosságának sajátosságai	129
A nyilvánosság törvényalkotással kapcsolatos funkciói	130
A törvényalkotás és a közvélemény	132
A törvényalkotás és a tömegkommunikáció	133
A nyilvánosság funkcionálása a törvényhozásban	134
A törvényhozás nyilvánossága a parlament vonatkozásában	134
A törvényhozás folyamatának nyilvánossága	135
A jogalkalmazás és a jogtudomány szerepe a törvényhozásban	141
A jogalkalmazás	141
A végrehajthatóság szempontjai a törvényhozásban	142
A jogalkalmazás hatása a törvényhozás dinamizmusára, tervezhetőségére és a jogrend stabilitása	143
A jogtudomány	144
A jogdogmatika szerepe a törvényhozásban	144
A jogpolitika szerepe a törvényhozásban	146
Az egyéb tudományágak hatása a törvényhozásra	148
A törvény keletkezése - a belső törvényhozási eljárás	149
A törvény keletkezésének belső és külső eljárási folyamata	149
A belső törvényhozási eljárás	150
A belső törvényhozási eljárás egyes fázisai	150
A probléma felismerése és definiálása	151
A kiindulási helyzet elemzése	153
Az okok elemzése	155
A törvény céljának meghatározása és értékelése	156
A lehetőségek elemzése a cél elérése érdekében	157
Az alternatív lehetőségek értékelése a célrendszer alapján	160
A döntés és ennek megalapozása	163
Az eredmény ellenőrzése	164
A belső törvényhozási eljárás jelentősége	165
A törvény keletkezése - a külső törvényhozási eljárás	167
A külső törvényhozási eljárás fogalma és szabályozása	167
A külső törvényhozási eljárás tagolása	169
A törvénykezdeményezés	169
A parlamenti eljárást megelőző szakasz	175
A törvényhozás parlamenti szakasza	183
A törvényhozási eljárás befejező szakasza	195
A törvényhozás technikája	199
A törvényhozás technikájának fogalma és célja	199
A törvényhozási technika fogalma	199
A törvényhozási technika célja	199
A törvény szisztematikája	200
A szisztematikára vonatkozó követelmények	200
A törvény szerkezete és tagolása	201
A törvény felépítése	203
A törvényi tartalom megjelenítése	206
A terjedelemre vonatkozó követelmény	207
A kifejező erőre vonatkozó követelmény	207
A precizitásra vonatkozó követelmény	207
Az érthetőségre vonatkozó követelmény	208
Az adekváltságra vonatkozó követelmény	209
A törvényhozás fejlesztésének kérdései Magyarországon	211
Az új Országgyűlés törvényhozási tevékenységének értékelése a törvényhozás tani ismeretek tükrében	211
A magyar törvényalkotás javításának lehetséges irányairól	211
A törvényhozás jogi szabályozásának kérdése	216
A törvényhozással kapcsolatos szervezeti változások szükségessége	218
A törvényhozás kérdéseinek tudományos vizsgálata	219
A törvényhozástani ismeretek oktatása	219
Jegyzetek	221
Felhasznált irodalom	269