Petőháza Krónikája

Előszó

Az újra önállóvá lett községünk képviselő testületét településünk történetének megismerése, az identitástudat erősítése vezérelte elhatározásában, amikor felkérte Rozsonits Gézát, a történelmi és helytörténeti kutatásokkal is foglalkozó fertőszentmiklósi pedagógust e könyv megírására. A kötetet szerettük volna a honfoglalás millecentenáriumára megjelentetni, de Rozsonits Géza váratlanul elhunyt. Munkáját fia, Rozsonits Tamás rendezte sajtó alá.
Az első, írásban is fellelhető nevünk — PETWHAZA — óta 570 év telt el. Endréd majorságából, Szentmiklós filiájából nőtte ki magát jól fejlődő községünk, a „származás" körülményeit messze meghaladóan. Egyértelmű, hogy döntő módon a cukorgyártás alapozta meg a község fejlődését, hírnevét. Köszönet azoknak az ősöknek, akik földjeiket feláldozva megteremtették a későbbi nemzedékek életfeltételeit elhatározásukkal. Tisztelet azoknak az élő és időközben elhunyt községi és cukorgyári vezetőknek, lokálpatriótáknak és díszpolgári címre érdemes, más-más településen élő vezetőknek, akiknek törekvése a szebbre, jobbra megalapozták és kialakították a meghatározó létesítményeket, megteremtve az. itt élők és a környék idevágyó polgárainak szórakozási, pihenési feltételeit. Az ipar hatása az itt élők felfogását, gondolkozását is pozitív irányba késztette. Törekvésünk, hogy Petőháza község — élve a lehetőségeivel — a környék kiemelkedő településévé váljon, szolgálva polgáraink igényeit, elvárásait. Ez, ami munkánkat meghatározza és feladata a későbbi nemzedékeknek is. Vissza