Előszó
Egy német teoretikus, Herder ébresztette fel különböző népek gondolkodásában és érdeklődésében a nemzeti történelemhez, nemzeti irodalomhoz láncoló ragaszkodást. Híres jóslatában ő csak arra figyelmeztet, hogy amelyik népnek nincs saját népköltészete, mert nem is volt, vagy nem őrizték azt meg nemzedékről nemzedékre - minthogy ez szájhagyomány útján marad fenn nincs esélye az életre, mert a megtartó múlt nem tette erőssé, összetartóvá és összetartozóvá. Ahhoz pedig, hogy kiemelkedő pontokhoz lehetőségünk legyen kötődni, kellenek a nagy egyéniségek irodalomban történelemben, kellenek büszkeségre is okot adó nemzeti történések.
Térségünk szerencsés ebben az értelemben, hiszen ha Bács-Kiskun megyében gondolkodunk három óriás - Petőfi, Katona, Móra - azonnal eszünkbe jut.
Közülük is legelőször Petőfi.
A költő életrajzi kötődése erős a környékhez, hiszen 16 éves koráig kiskunsági lakos, és később is kötik meghatározó élmények a tájegységhez. A szeretett alföldi táj maradandó és nem fakuló értékeit apró részletességgel felidézi, sőt ugyanilyen pontossággal le is írja pesti íróasztalánál. A szalkszentmártoni 112 vers igazi gyöngyszemeket tartalmaz, de a szabadszállási választási kudarc is megteremtette a maga remekét: Az apostol című mű emberi tartást ad, önvizsgálatra bátorít, tárgyilagosan mutatja meg a madáchi erejű küzdelmet másokért, bár érte a bér kötél és nem babér.
Ha Petőfi mást nem is tett volna, már ezzel is méltóvá válna arra, hogy neve, műve, arca megmaradjon, és éberen tartsa a herderi gondolatot. Nekünk pedig, az ezredfordulós magyaroknak kiemelt feladatunk Európa felé menetelve is, hogy egyedi irodalmi és történelmi értékeinket ne adjuk fel, ne adjuk el, hanem féltő gonddal őrizzük meg. így válnak még fontosabbakká a régiók kincsei, írói otthonok, néprajzi gyűjtemények, hiszen ezek tartják meg életszerűen köztünk a múltat.
Célunk a múzeumegyüttes megalkotásával az volt, hogy olyan látnivalóval és átfogó Petőfi-képpel álljunk a látogatók és érdeklődők elé, amely gazdag ismereteket nyújt a költőről (ezt szolgálja a számítógépes életműfeldolgozás), megérezteti a múlt századi Petőfi-otthon családias melegét (szülőház), kitekintést ad a költői szárnyalásra világirodalmi közvetítésben (műfordítói szoborpark), és követhetjük, hogyan ihlette meg a társművészeket az emberi vagy a költői arc.
Ezzel próbálunk megfelelni különböző életkorú, érdeklődésű és nemzetiségű vendégünknek, és próbáljuk megőrizni és megmutatni az értékes magyar sajátosságokat úgy, hogy azok kapcsolódnak a világ értékeihez, ugyanakkor egyediek és megismételhetetlenek.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal