Petőfi Sándor válogatott versei
Szerző
Szerkesztő
Eger
Kiadó: | Egri Nyomda Kft |
Kiadás helye: | Eger |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 319
oldal
|
Sorozatcím: | Szép szó-Egri könyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
21 cm x 15 cm
|
ISBN: | 963-9060-14-3 |
| |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
PETŐFI SÁNDOR
Kiskőrös 1823 - Fehéregyháza 1849
Családja szlovák eredetű. Szülei Petrovics István és Hrúz Mária voltak. Apja mészáros mesterséggel foglalkozott. Anyja férjhezmenetele előtt cselédlány volt. Az apa szigorúan nevelte fiait.
A család anyagi helyzetének megalapozása után Félegyházára költöztek. Gyermekkora meghatározó emlékei is e helyhez fűződtek.
Egyre vagyonosodó apja Kecskemétre adta az Evangélikus Iskolába. (1828-31). 1831-ben a család már Szabadszálláson élt. így került a sárszentlőrinci iskolába. (1831-33)
Tanulmányait ezt követően Pesten (1833-35), Ászódon (1835-38), Selmecbányán (1838-39) és 1841-től Pápán folytatta. Az aszódi évek alatt (13 évesen) kezdett versírással foglalkozni.
1839-ben a Pesti Nemzeti Színháznál színházi szolgai és statisztai állásban alkalmazták.
Májusban már Ostffyasszonyfán volt házitanító. Ősszel katonának állt. Betegsége miatt 2 évvel később obsitot kapott.
1842-43-ban Debrecenben ismét színészettel próbálkozott. Igen...
Tovább
Fülszöveg
PETŐFI SÁNDOR
Kiskőrös 1823 - Fehéregyháza 1849
Családja szlovák eredetű. Szülei Petrovics István és Hrúz Mária voltak. Apja mészáros mesterséggel foglalkozott. Anyja férjhezmenetele előtt cselédlány volt. Az apa szigorúan nevelte fiait.
A család anyagi helyzetének megalapozása után Félegyházára költöztek. Gyermekkora meghatározó emlékei is e helyhez fűződtek.
Egyre vagyonosodó apja Kecskemétre adta az Evangélikus Iskolába. (1828-31). 1831-ben a család már Szabadszálláson élt. így került a sárszentlőrinci iskolába. (1831-33)
Tanulmányait ezt követően Pesten (1833-35), Ászódon (1835-38), Selmecbányán (1838-39) és 1841-től Pápán folytatta. Az aszódi évek alatt (13 évesen) kezdett versírással foglalkozni.
1839-ben a Pesti Nemzeti Színháznál színházi szolgai és statisztai állásban alkalmazták.
Májusban már Ostffyasszonyfán volt házitanító. Ősszel katonának állt. Betegsége miatt 2 évvel később obsitot kapott.
1842-43-ban Debrecenben ismét színészettel próbálkozott. Igen sanyarú körülmények között élt. Gyalog Pestre indult. Ott ismerkedett meg a kor haladó szellemű fiataljaival. Csatlakozott a Pilvax Kávéház radikális forradalmi köréhez. Erősen foglalkoztatta a haza és a népszabadság gondolata. Lelkesedett a francia forradalomért. Fiatal írókkal szervezte a Tízek Társaságát az ország szellemi életének irányítására. Szándékuk csalódással végződött.
1847-ben örömmel olvasta Arany művét a Toldit és életreszóló barátságot kötöttek. Ebben az évben vette feleségül Szendrey Júliát. Életének további állomásai: Koltó, Nagyszalonta, Kolozsvár. Ekkor már a hazai forradalom gondolata foglalkoztatta leginkább. 1848. március 15-én már ismét Pesten volt. A Nemzeti dal megírásával lelkesítette a pesti polgárokat. Bem tábornok seregében először segédtisztként majd őrnagyként szolgált. A harc végsőkig való folytatását szorgalmazta. A fehéregyházi csatában (VII. 31.) máig tisztázatlan körülmények között elhunyt.
Halálát a nép nehezen fogadta el, bujdosásáról sokáig szőttek legendákat.
Vissza
Tartalom
A borozó 5
Hazámban 5
Szeget szeggel 7
Távolból 9
Befordultam a konyhára 10
A virágnak megtiltani nem lehet 11
Temetésre szól az ének 12
A nemes 12
Eger mellett 13
Egri harangok 14
Füstbement terv 16
Egy estém otthon 16
Ez a világ amilyen nagy 18
István öcsémhez 19
Megy a juhász szamáron 20
Az alföld 21
A helység kalapácsa 24
János vitéz 62
A természet vadvirága 115
Ha életében 116
Fekete kenyér 117
Éj van 117
Fa leszek, ha 118
A jó öreg kocsmáros 118
Alku 120
A négyökrös szekér 120
A magyar nemes 121
Mögöttem a múlt 123
Emlékezet 123
A bánat? Egy nagy óceán 123
Világgyűlölet 125
Sors, nyiss nekem tért... 125
Dalaim 126
A nép 127
Reszket a bokor, mert... 128
Egy gondolat bánt engemet 129
Szabadság, szerelem! 130
Palota és kunyhó 131
A XIX. század költői 132
Arany Jánoshoz 134
A Tisza 135
A nép nevében 138
Világosságot! 139
Az ítélet 142
Arany Lacinak 143
A gólya 145
Látom kelet leggazdagabb virányit 149
Levél Arany Jánoshoz 150
A költészet 153
Beszél a fákkal a bús őszi szél 153
Szeptember végén 155
Pató Pál úr 156
Bolond Istók 158
Minek nevezzelek? 184
A puszta télen 185
Anyám tyúkja 187
Nemzeti dal 188
15-dik március, 1848 190
A szabadsághoz 193
Föltámadott a tenger 194
Szülőföldem 195
A márciusi ifjak 196
Kiskunság 198
Respublika 201
A nemzethez 202
Az apostol 206
A vén zászlótartó 295
Itt van az ősz, itt van újra 296
Csatadal 298
Akasszátok föl a királyokat! 299
Európa csendes, újra csendes 300
Négy nap dörgött az ágyú 301
Csatában 303
Pacsírtaszót hallok megint 304
Az erdélyi hadsereg 305
Szörnyű idő 306
Tartalomjegyzék 309
Jegyzetek 312